Milyen magvakat, milyen ágyásba, mikor vessünk?

Talán még nem is vethetsz, de máris sok a tennivaló! Vetés előtti teendők a sikeres termesztésért.

Egy négytagú család teljes ellátására 100-200 négyzetméternyi terület elegendő, de ez nem jelenti azt, hogy nem gazdálkodhatsz kisebb területen, akárcsak 20 négyzetméteren is. Igényeid, a rendelkezésedre álló terület, valamint a kiválasztott növények mérete szabják meg, hogy mekkora ágyást tervezz.

A talaj előkészítése

A sikeres termesztés első fázisa a talaj előkészítése, annak felásása, és tápanyaggal való feltöltése.
Az agyagos talaj felásása ősszel ugyan ideálisabb, hiszen ilyenkor kiforgatott talajrögöket a téli fagy tovább aprózza, finomítja, bár ez nem jelenti azt, hogy tavasszal már nem állhatsz neki. A talajba a felásással egyidejűleg forgass be érett istállótrágyát vagy komposztot.
A homokos talaj felásása kora tavasszal ajánlott, amikor már nem fagyott a talaj. A felásással egyidejűleg ilyenkor is gondoskodni kell a talaj tápanyag ellátásáról. (Cikk ajánlat: Három szerves trágya ötlet a kertedbe!)

Ha a műtrágyázás mellett döntesz, tavasszal, még a magvetés előtt,  juttass a talajba lassan bomló nitrogén műtrágyát (karbamid).
Ha a vegyszermentes kertészkedés híve vagy, nitrogén műtrágyázás helyett erjesztett növényi levekkel öntözd be a talajt vetés idején. Használj például csalánlevet. Az erjesztett növényi lé (röviden trágyalé) elkészítése egyszerű. 20 dkg száraz vagy 1 kg friss aprított növényi részt áztass 10 liter vízben tavasszal, ősszel két hétig, nyáron, amikor a meleg hatására az erjedési folyamatok felgyorsulnak, egy hétig. Az így elkészült oldatot szűrd le, a szűrletet hígítsd 20-szorosára. A  szűrőn maradt anyagot öntsd a komposztba. Cikk ajánlat: A nitrogén trágyázás haszna és mértéke. A talaj foszforral és káliummal való feltöltése ősszel történjen. (Cikk ajánlat: A titokzatos NPK.)

Milyen magot, mennyit és honnan szerezz be?

A magok kiválasztásához értelemszerűen először azt gondold végig, hogy melyek kedvenc zöldségeitek. Egy esti beszélgetés elég annak a felmérésére, hogy mi a család igénye. (Választani segítenek az alábbi cikkek: Milyen zöldséget válasszak?; Öt különleges zöldség, ami nem maradhat ki idén a kertedből)
Azt is tudnod kell, hogy milyen gondozást igényel a kiszemelt növény, és, hogy tudsz-e neki megfelelő ellátást biztosítani. A kerted, illetve a jövendőbeli ágyásod helyének legfontosabb adottságai a fekvése, a talaj minősége és a napsütéses órák száma (Cikk ajánlat:Kertünk adottságai), amivel szintén tisztában kell lenned. A vetőmag tasakján általában megtalálhatod az adott növényre vonatkozó alapvető gondozási információkat (Cikkajánlat: Mi van a vetőmag tasakján?).
A magok kiválasztásához tehát vedd számításba a saját, vagy családi igényeket; miből szeretnétek sokat, vagy miből elégednétek meg kevesebbel, alkalmas-e a kerted az adott faj termesztésére.

Gondold végig, hogy a magokat honnan fogod beszerezni, vagy a tavalyi, saját maggyűjtésből mit tudsz felhasználni. Tartsd szem előtt, hogy a hazai fajok már alkalmazkodtak a magyarországi klímához, ezért ellenállóbbak, és valószínűleg bővebb termést hoznak majd. Magokat gyűjtőktől is beszerezhetsz. Általában február elejétől a NÖDIK-től (Növényi Diverzitás Központ) már kérhetőek hazai tájfajták magjai kipróbálásra. Ezek nem fémzárolt, csávázatlan génbanki minták. További információk: Mintakérés.

Készítsd elő a magokat, amiket otthon fogsz csíráztatni. Frissítsd a palántaneveléssel kapcsolatos ismereteidet:Palántanevelés otthon; Csíráztató edények; Palánta nevelés; Palántázási praktikák;

A magvetés időpontja

A vetés időpontja a növény csírázáshoz szükséges hőigényétől, fejlődéséhez szükséges optimális hőmérséklettől, és tenyészideje hosszától függ. A magvetés főidénye a tavasz. Mindazonáltal egész szezonban vethetsz. Csak nem mindegy, hogy mit! Sose egy dátumhoz tartsd magad, hanem igazodj az időjárási körülményekhez. Február végén, március elején például vetheted szabadföldbe a spenót korai fajtáit, úgymint a ‘Popey’, a tavaszi mákot, a sóskát, a kaprot. Palántának vetheted a fejes salátát. A magvetés időpontjában segít eligazodni a vetési naptár.

Akár szereted enni, akár nem, indíts spenóttal. A spenót hasznos zöldtrágya növény. Talajt átszövő gyökerei, zöld lombja beforgatva tápanyagban gazdagítja a talajt.

Ahhoz, hogy megtudd, milyen növények kerüljenek egymás mellé, tanulmányozd a szeretem – nem szeretem társításokat! Előfordulhat, hogy olyan növényt is vetni fogsz, ami nem szerepelt eredetileg a családi tervben, de, miután hasznos segítőnövény, mégis felkerül a listára. Ilyen az egynyári borsfű vagy csombor. Erdélyben kedvelt fűszernövény, neked pedig azért fontos, mert a bokorbabot védi a fekete tetűtől. Vagyis amikor annak rendje és módja szerint elveted a családi listán szereplő babot, a vetés végeztével a sor tetejére hintsd a csombort. Földdel nem is kell takarni, mert a csombor fényen csírázik. Következő évben már erre sem lesz szükséged, mert a csombor önvető, és jövőre magától meg fog jelenni. Ahol útban lesz, onnan majd húzgáld ki. Ja, és ne felejts fűszerezni vele. Ugye milyen egyszerű?

A tennivalóknak még mindig nincs vége. A csávázásról, palántaföld előállításról és a vetőmag csírázóképességének felméréséről itt olvashatsz: Három tipp az eredményes magvetéshez

Jutka mama bemutatja: