Szabadföldi veteményezés

Nagy Z. Róbert- Kertbarátok Országos Szövetsége

Van néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, melyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Akik saját fogyasztásra termelnek kertjükben zöldségeket érdemes kipróbálniuk ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet- és munkaidőt is spórolhatunk.

veteményes melegházzal

Vetési naptár

A vetés időpontjáról eligazíthat a vetési naptár. Ez önmagában azonban csak tájékoztató jellegű. Ismerni kell hozzá a helyi viszonyokat. Nem árt, ha tudjuk az utolsó 3-5 év helyi adatait. Ezért ajánlott, hogy magunknak, segítségképpen felírjuk minden évben a vetési, kelési adatokat, mintegy naplószerűen. Leggyakoribb hiba, ha elsietik a vetést. Hat fok alatti talajhőmérséklet gyakorlatilag alkalmatlan a csírázáshoz. A legtöbb mag 10-12 fokon csírázik.

Talaj előkészítés

Vetés előtt a talajt elő kell készíteni a magvak fogadására. A magvak kelése, a palánták fejlődése nagyban függ a talaj minőségétől. az ősszel felásott agyagos, vagy a tavasszal felásott homokos talajod a kertedben remélhetőleg mostanra laza, és morzsalékos lett. Vetés előtt az ágyás előkészítésének lépései a kapálás, amivel fellazítod a talajt, hogy megkönnyíted ezzel a vetést, majd a csírázást, kiforgatod a gyomokat, azaz gyomtalanítasz. A kapálással egyidejűleg a talajba forgathatsz komposztot, pellet szervestrágyát. így a kikelt palánták  fejlődését segíted a talajba juttatott tálanyaggal. A talajfelület gereblyével történő elegyengetését követően alaposan öntözd meg a területet. Majd néhány napig pihentesd a talajt a vetés előtt.. Közvetlenül vetés előtt szórj átszitált, porhanyós komposztot a területre 2-3 cm vastagon, ebbe a rétegbe vess.

Magvak előkészítése

Hüvelyeseknél gyakran előduzzasztjuk a magvakat. Ennek egyik módja, hogy tálcában vízbe állítjuk. A vetés időpontját azonban ilyenkor nem halogathatjuk, mert a magvak befulladhatnak. Ha a magvakat kivettük, akkor azonnal vetni kell, különben a magvak kiszáradnak. Másik mód, ha nyirkos homokra hordjuk fel a magvakat, majd ezt ismét nyirkos homokkal borítjuk. Amikor a gyököcskék már kidudorodnak a magon, akkor vessünk. Használjunk csávázott vetőmagot, vagy csávázzunk magunk. A nem csávázott magvakat gombaölő szerekbe márthatjuk, pl. réz tartalmú szerekbe. Ezek 1-0,5%-os oldalába áztassuk a harisnyába kötött magvakat, 15-20 percig. Ez a módszer rövid idejű védelmet ad. A talajba diffundálódó szerek a környéket is fertőtlenítik. Ha a talajba beteg anyag került, a sor nem kel ki, illetve feltűnően foghíjas lesz. Ilyenkor 1liter hypo és 1 liter víz oldatával beöntözzük a sávot.

Cikk ajánlat: Vegyél csávázott vetőmagot vagy csávázz házilag?

Vetési terv

Vetés előtt érdemes vetési tervet készíteni. Lehetőleg egymást követő évben különböző növények kerüljenek ugyanabba a talajba. Még jobb, ha ugarolunk is, hogy a talaj regenerálódhasson. A parlagon hagyott területet takarhatjuk szalmával, kaszálékkal, esetleg talajjal. De mindenképpen tisztán, letakarítva hagyjuk a talajt, hogy a kártevők, kórokozók terjedését megakadályozzuk. Talajművelésnél egyensúlyra törekedjünk. A talaj levegőzöttségének biztosításán túl gondoskodni kell a talajélet megtartásáról is. Ezt kíméletes talajműveléssel valósíthatjuk meg. A kiskertben nem szükséges a mélyforgatás. Ugyanakkor a magágy legyen porhanyós. Ez azt jelenti, hogy a talajt ne hagyjuk megkeményedni. A gyakori forgatás sajnos a talaj mélyebb rétegeinek bekeményedéséhez vezethet.

Cikk ajánlat: Készíts velünk vetéstervet!

A konyhakert akkor az igazi, ha vetésváltót tervezünk. A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesszük, így a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Ezzel jobban érvényesül a talaj tápanyagtartalma, csökken a kártevők, kórokozók elszaporodása, javul a növények kondíciója, és több lesz a termés. További információk: Vetésforgó.

A hagyományos vetésmódoknak számos formája létezik. Ezek helyes megválasztásakor elsősorban az adott zöldségfajta növekedési típusára, és a gondozás praktikai szempontjaira legyünk tekintettel.

vetés kézzel

Szórt vetés

Legegyszerűbb, de zöldségek esetén nem a leggyakrabban alkalmazott vetés a szórt vetés. Ennél nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen beszórjuk a területet a magokkal, majd vagy földdel takarjuk, vagy csak gereblyével beledolgozzuk azokat a talajba. Csak arra kell odafigyelni, hogy a szóráskép egyenletes legyen, és a magvak nagyjából olyan távolságra kerüljenek egymástól, ami igazodik a kikelő növények majdani termetéhez. Így vethetjük a metélőhagymát, a zsázsát, valamint a fűszer és gyógynövények némelyikét – főként az apró magvúakat.

Soros vetés

A soros vetés a legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott módszer, melynél egy kis árkot nyitunk a magoknak.

Ikersorok kialakításakor 2-4 sort közelebb jelölünk ki egymástól, majd kihagyunk egy a sorközöknél szélesebb járó-utat, ezt pedig újabb ikersorok, majd újabb járóút követ, periódikusan. A két út olyan távol legyen egymástól, hogy az évközi növényápolási munkákat erről kényelmesen el tudjuk végezni, még az járósávval nem szomszédos sorokban is. E vetésmód lényege a jobb terület-kihasználás, hiszen a sűrített ikersorok, kevés járóúttal kevesebb helyet foglalnak, mintha minden sorközt bejárásra alkalmas méretűre készítettünk volna.

A sávos vetés az eddigiek kombinációja. A sávok széles soroknak felelnek meg, melyeken belül szórt vetéssel juttattuk ki a magokat.

veteményes falusi hátterrel

Kevert vetés

Kevert vetés alkalmazásakor két növény magjait keverve, egyszerre vetjük el. Legjobb példa erre a sárgarépa-hónapos retek, vagy a petrezselyem – hónapos retek kombináció, de más fajoknál is sikerrel alkalmazható a módszer.

Csupán arra figyeljünk oda, hogy az egyik faj rövid tenyészidejű, gyors növekedésű másik pedig hosszú tenyészidejű, lassú kezdeti növekedésű legyen. Az előbbi példákra visszatérve a hónapos retek magjai hamar kikelnek, és a “termés” 35-40 nap alatt szedhető. Ekkortól pedig az eleinte kis helyigényű sárgarépa veszi át a főszerepet.

A módszernek több előnye is van. A sárgarépa és a retek magjai is viszonylag aprók, így tehát nehéz egyenletes távolságra szórni őket. Ennek eredményeképp, ha külön vetjük ezeket, akkor sűrűn kelnek ki. Optimális növekedésükhöz ritkítani kell a növényeket, ami plusz munka, és felesleges magpocsékolás. Kevert vetéskor arányosan távolabbra kerülnek egymástól a fajtaazonos magok, és a retek felszedésekor úgy jut helyhez a sárgarépa, hogy nem ment kárba a vetőmag. A gyorsabban kikelő retek egyben jelzi a sor vonalát is, így a gyommentesítés korábban megkezdhető.

A kevert vetés egyik módosított változata, amikor műtrágyával, homokkal, fűrészporral, tehát olyan anyaggal keverjük a magokat, amely mérete megegyezik a szemmérettel. Ezzel szintén optimálisabb (esetünkben ritkább) szórásképet érhetünk el, és a gazdaságos magfelhasználáson túl szükségtelenné válik a ritkítás munkafolyamata.

Cikk ajánlat: Sárgarépa kaporral és hagymával

Sorjelző növény

A sorjelző növények alapvető tulajdonsága, hogy magjaik gyorsan kikelnek. Ezeket kis mennyiségben a főnövény magjaihoz keverjük. Éppen annyit vegyítsünk csak a főnövény magjaihoz, hogy keléskor jelezze nekünk a sor vonalát, hiszen miután a főnövény kikel a sorjelzőket kigyomláljuk. Akkor éri meg ezt a módszert alkalmaznunk, ha a terület az előző években gyomos volt, tehát idén is számíthatunk e nem kívánt növények megjelenésére. A sorjelzők kikelésekor máris megkezdhetjük a gyomlálást, míg azok nélkül a lassan kikelő főnövényeket (paprika, paradicsom stb.) egyből elnyomnák a gyomok. Sorjelzésre a retekfélék, és a saláta magjai egyaránt alkalmasak.

sorjelző saláta sor

Kulisszás vetés

A módszer az igényesebb zöldségfélék életkörülményeinek javítására, fejlődésének gyorsítására alkalmas, melyet védőnövényekkel oldunk meg. Az uborkasorba ha 50-60 centiméterenként csemegekukoricát vetünk, akkor a magas termetével védi az uborkát a perzselő napsütéstől, a széltől, párás mikroklímát alakít ki a főnövény körül, és futó fajta esetén még támasztékul is szolgál. A kukorica jó védőnövénye még a zöldbabnak, borsónak is.

Cikk ajánlat: Hasznos társítások

Vetésmélység

További fontos tudnivaló a vetésmélység ismerete. A túl mélyre került magvak nehezen kelnek, a felületre szórt magvakat pedig elmoshatja az eső. A petrezselymet például március vége után nem érdemes vetni. Magjainak egyik jellemzője, hogy nehezen veszik fel a nedvességet. A talajt ősszel elő kell készíteni, hogy vetéskor már csak gereblyézni kelljen. Szintén korán vethető az aranyvirág, a fátyolvirág vagy a seprűfű.  A vetés mélységét meghatározza a vetés időpontja is. Hideg földbe magasabbra vessünk. Sorhúzóval, speciálisan kialakított villával 5 cm mély árkot tudunk húzni. Ha magasabbra kell vetnünk, a gereblye hátoldalát egyszer végighúzzuk a talajon. Így kb. 1 cm mély ágyhoz jutunk.

További tennivalók

A Magot földdel beszórva takarjuk, illetve komposzttal, rostos tőzeggel rátakarhatunk. Ez a borítás mintegy avarként működik. A vizet megtartja, a hirtelen párolgással járó cserepesedést gátolja. A magvetés beöntözése árkosan történjen. A sorok között egy kis barázdát kapáljunk, és ebbe vezessük a vizet, ami szétdiffundál a talajba. A vetést követően a sorban az árkot borítsuk először nedves, majd száraz földdel, esetleg homokkal. Mindezt történjék kb 2 cm vastagon.

vetés összefoglaló táblázat

Forrás Dr.Kappel Noémi: Zöldségfélék szaporítása (előadás, Szent István Egyetem, Zöldség- és gombatermesztési tanszék

Gertrud Frank nyomán, hazai igényekhez igazítva, lássuk a legígéretesebb vegyes ültetési javaslatokat: Házikerti vegyeskultúrás kertművelés

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi japán metszőeszközök

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa