Zöldbab

A bab a hüvelyesek csoportjába tartozik. A fiatal termést zöldbabként,a beéretten termés magját szárazbabként fogyasztjuk. A néprajzi lexikon szerint a fuszulyka vagy más néven paszuly, azaz a zöldbab fontos tápláléknövény. Paraszti termesztése veteményeskertekben, szántóföldeken és köztes veteményként országszerte elterjedt. A magyar bab szó eredetileg az Európában régtől termesztett, ma takarmányként ismert lóbabot (lat. Vicia faba) jelentette.

zöldbab

A zöldbab bemutatása

A bab (Phaseoulus vulgaris) a pillangósvirágúak családjába tartozik (Fabaceae). A családra a zigomorf pillangós virág, és a hüvelytermés jellemző. A gyökerén található gyökérgümőkben szimbionta Rhizobium baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és azt a növény számára felvehető nitrátokká alakítják. A virágok csészéje forrt, ötcimpájú. A párta egy vitorlából, 2 evezőből és két sziromlevélből összenőtt csónakból áll. Tíz porzójuk kilenc porzószála csővé nőtt össze, a tizedik szabadon van ( Ezt hívják kétfalkás porzótájnak). Egy termőlevélből kialakult hüvelytermésük van. Levelei szárnyasak, ujjasak, hármasan összetettek, gyakran kaccsá módosulnak.

Növekedés szerint több típusát ismerjük:

A bokorbab 30-40 cm magas (Alacsony szárú, virágzatban záródó növekedésű) ezt termesztik a konzervipar, és a zöldbabfogyasztók számára. A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. 7-8 cm távolságban sorba vetve a sorok közötti távolság 40 cm. A vetés mélysége legalább 4 cm. A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a
bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket.Sikerrel termeszthető levélzöldségek és káposztafélék előtt, paradicsom, paprika, zöldborsó és kabakosok után. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva esedékes. Ha a hüvelyképződés időszakában öntözünk, és egyszer nitrogén műtrágyázzuk, akkor az első betakarítás után még egyszer terem.

A karósbab akár 3-4m magasra növő, indás, kúszó, folyamatos növekedésű növény. Ma már csak a kertekben termesztik. Támasztékra van szüksége. Vetés előtt négy karóból állítsunk össze egy gúlát úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak, és 40-50 cm mélyre dugjuk a földbe. Csúcsukat kössük össze. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk. Kovács László írja a 35. heti tennivalók között, hogy a karósbabnak lényegesen nagyobb vízmennyiségre van szüksége, mint a bokorbabnak, mely a levéltömeg hatalmas mennyiségének tudható be. Az óramutató járásának megfelelõ irányba, folyamatosan igazítsuk a lecsüngõ hajtásokat, a gyorsabb fejlõdés érdekében.

Lada

Lada: bőtermő, szárazságtűrő, elsősorban házikerti termesztésre ajánlott, ovális keresztmetszetű, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Janka

Janka: szárazságtűrő, ovális keresztmetszetű, szárazbabként is, és vágott babként is fogyasztható, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Zöldbab ‘Mascotte’
A Clause Vegetable Seed (Franciaország) új fajtája. Ez a kompakt fajta a kiskertek, városi kertek ideális növénye. Ez a bokorbab hosszú hüvelyeket produkál, amely a lombozat fölött fejlődik, ezért könnyen szedhető. Egész szezonban terem. A virágzási periódusban pedig díszítőértéke kerül előtérbe. Nemcsak virágágyakban, hanem ablakládában, dézsában is szépen fejlődik!

tűzbab

Tűzbab

Díszbab

A többhasznú díszbab, illetve tűzbab (Ph. coccineus) kerítések, lugasok, korlátok befuttatására, díszítésére alkalmas. Egész nyáron októberig laza fürtben nyílnak a fő díszét jelentő élénkpiros virágai. Májusban vethető. Hamarosan két méterre is felkúszhat bármilyen támasztékon. Közepes vízigényű, napfényigényes. Május elején tömött, sűrű falat lehet kialakítani a felfuttatásukkal. 6-8 szemet vessünk egy 1 m hosszú árokba. Futtassuk szőlőkaróra és dróthuzalra. Kerítésre is futhat. Terméshüvelyei pedig a fagyokig szedhetők zöldbabként.

A zöldbab vetése

Kizárólag helyrevetéssel termesztjük. Nagy csírázási hőigénye miatt április végétől, május elejétől vethető. A felhasználók minél hosszabb, folyamatos ellátását kézi szedés esetén tavaszi és nyári vetéssel segítjük. A bab, ha vízellátásról öntözéssel szükség szerint gondoskodunk, június végéig, július elejéig vetve teljes termést ad. Júliusi vetéskor már kedvezőtlenek lehetnek fejlődésére az augusztus végi, szeptemberi lehűlések és hideg éjszakák.

Jutka mama bemutatja:

A bab betegségei: babmozaik (bean common mosaic potyvirus, bean yellow mosaic potyvirus, cucumber mosaic cucumovirus), a bab levélsodródása (bean leaf roll luteovirus), a bab xantomonászos betegsége (Xanthomonas campestris pv. phaseoli), a bab pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. phaseolicola), a bab kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum lindemuthianum), babrozsda (Uromycesappendiculatus);

A bab kártevői: fésűslábú viráglégy (Phorbia platura), fekete-répalevéltetű (Aphisfabae), gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), közönséges takácsatka (Tetranychus urticae), babzsizsik (Acanthoscelides obtectus).

(Forrás: tankonyvtar.hu)

A bab kolletotrihumos betegségét másnéven antraknózisnak vagy fenésedésnek is szokták nevezni. Ezt a betegséget egy növényi gombakórokozó (Colletotrichum lindemuthianum) okozza, amely csapadékos, meleg nyarakon, öntözött állományban a bab jelentős gombás betegsége.

A lomblevélen a legjellegzetesebb és leggyakoribb tünet a levélerek részleges vagy teljes barnulása. Ritkábban a levélen foltok is megfigyelhetőek, melyek oválisak vagy szögletesek és középen kivilágosodnak. A száron enyhén besüppedő, sötétbarna elhalások alakulnak ki. A hüvelyen először apró elmosódott szélű foltok jelentkeznek, melyek idővel kráterszerűen besüppednek. A tünetek a magon is megjelennek, apró, égéshez hasonló foltok formájában.

  • A fertőzés legfontosabb forrása a vetőmag. Magot csak egészséges növényről szabad szedni! A kórokozó a talaj felületén és a talajban lévő növénymaradványokon is áttelelhet.
  • Rezisztens fajták termesztésével, egészséges vetőmag használatával, magcsávázással lehet védekezni.
    A beteg növénymaradványokat a talajba mélyen alá kell forgatni.
  • Kerülni kell a sűrű vetést és ha szükséges csak kis vízadagokkal szabad öntözni, mert így a víz a növény felületén hamarabb felszárad.

Az állománypermetezést a kelés után, legkésőbb 2-3 lombleveles majd 6-7 lombleveles korban kell elvégezni kontakt hatású, réz, a mankoceb és az azoxistrobin hatóanyagú szerekkel.

Három nővér

Hatékony segítői egymásnak a karós bab, a sütőtök, és a kukorica. Környezeti igényeik nagyjából hasonlók. A karós bab gyökérgümőiben tevékenykedő Rhizobium baktériumok ugyan növelik a talaj nitrogén ellátottságát, de a talajt nem árt érett marhatrágyával és/vagy komposzttal is feltölteni a vetés előtt. A kukoricaszárra felcsavaró babnak nem kell külön támaszték. A kukorica rögzítése sem kétséges, hiszen a felfutó bab segíti ezt. A sütőtök pedig természetes mulcsként működik, árnyékolva a talajt véd a túlmelegedéstől, a kiszáradástól és a némiképp gyomosodástól is.

Emeljünk 30  cm magas, 120 cm széles, marhatrágyával és komposzttal gazdagított kupacot. A fagyok elmúltával vessük középtől 30 cm-re kukoricamagvakat körbe, egymástól 25 cm távolságra, 2,5 cm mélyen.  Amikor a kukoricanövény 12 cm magas, ültessünk 4 babszemet a szárak köré. Egy hét elteltével a kupac kerületére vessünk el hat sütőtök magot.

kukorica babkaró

Kukoricára fut a zöldbab.

Tudtad-e…

Hogy hosszan tartotta magát az a szemlélet, hogy a bab óvilági eredetű?
A lóbabot (Vicia faba) és a csicseri babot (Vigna sinensis) ugyanis már a görögök és rómaiak is termesztették. A csicseri bab, amelyet Dioszkuridész phaselos néven írt le, magja nagyon hasonlít az Amerikából származó bab magjához. Az amerikai bab a Phaseolus nevet Linnétől kapta (1753). Ázsiában is élnek a régebben Phaseolus nemzetségbe sorolt fajok, amelyek magvai aprók, a virágok pártája sárga, és sarkantyús. A közelmúltban átsorolták őket a Vigna nemzetségbe. A századforduló után kiderült, hogy a Phaseolus vulgaris elsődleges géncentruma Dél-Mexikó és Közép-Amerika, a másodlagos géncentrum pedig Peru, Ecuador, Bolívia területére esik.

Hogy hazánkban szárazbabot a XVI. század végén, a zöldbabot jóval később kezdtek termeszteni?
A zöldbabtermesztés elterjedése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének és a jó zöldbabfajták megjelenésének köszönhető. A száraz- és a zöldbab köztes termesztése nemcsak a szántóterületeken folyt, hanem a kertekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben is.

Hogy a bab nyersen mérgező?
A mai magyar nyelv hivatalosan hetvenkét különféle babot ismer, ezeknek a neveknek több mint negyven növénytaxon felel meg. Szinte mindegyik bab mérgező, csakhogy a Phaseolus-babok méreganyagai főzéskor lebomlanak, a Vicia-babok méreganyagai kioldódnak a főzővízzel, de vannak olyan babok is, melyekből főzéssel a legerősebb mérgek készíthetők. Ezek a mérgező fehérjék hőérzékenyek, főzés során elbomlanak. Mérgező hatásuk oka az, hogy kicsapják a vörösvértesteket.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Biokertész képzésre!