Előző cikkünkben (Ismerkedj meg a dombágyással!) már megismerkedtünk a dombágyással, volt szó a tájolásáról, most lássuk, hogy kell elkészíteni, öntözni, és milyen növényeket ültethetünk bele. Bár ideálisan késő ősszel készíthető, télen, tél végén még megtehetjük, ha már legalább részben korhadt faanyagot használunk hozzá.
![Szalma mulccsal takart dombágyás](https://kertlap.hu/wp-content/uploads/P1140516.jpg)
Dombágyás készítése
Ha, ideális esetben, 6-7 éve nem műtrágyázott, és nem permetezett gyepterületen létesítjük, először szedjük föl a gyepet kis darabokban, ásónyomnyi mélységben. A gyeptéglákat tegyük félre. Majd a gyepréteg alól szedjünk fel ásónyomnyi talajt (feltalaj), és tegyük egy újabb halomba a gyeptégla-halom mellé.
Az így kimélyített, szinte árokszerű terület fogja befogadni először a legnehezebben bomló fahulladékot, ágakat, gallyakat. A legnagyobb darabokat próbáljuk merőlegesen, viszonylag szorosan, stabilan elhelyezni. A gallyakat aprítsuk 15-30 cm hosszúra, és az árok közepén 60 cm szélességben és ugyanilyen magasan helyezzük el. A hézagokat töltsük fel szerves trágyával, konyhai hulladékkal, komposzttal, levelekkel, forgáccsal, ami csak rendelkezésre áll. Majd az egészet öntözzük be. A tetejére, borítsuk fejjel lefelé a “gyeptéglákat” (15 cm). Az egész felületet döngöljük le. Ha nincs gyeptégpa, jöhetnek az alábbiak pl: szalmatörek/kertiföld/fűkaszalék és tőzeg keveréke. Halmozzunk rá avart (30 cm), erre hordjuk a kiásott feltalajt (10 cm), esetleg tőzeggel keverve. Tovább javítja a minőséget, ha erre még kb. 5 cm vastagon komposztot és/vagy érett istálló trágyát tudunk hordani. Legvégül tőzeges talajjal boríthatjuk (15 cm). Lehet szalma mulcsot is használni talajfelszín védelmében. A sok feltételes mód mutatja, hogy a variációk tárházát hozhatjuk létre. A rétegzés a lasagne kerthez hasonló lehet! A lényeg, hogy legalulra kerüljenek a legnehezebben bomló anyagok, utána, sorban a többiek, végül az a termesztőközeg, amibe a palántákat beültetjük, vagy a magvakat elvetjük. Amire nagyon oda kell figyelni, az a stabilitás, és a jó minőségű termőréteg.
Dombágyás méretei, formája és élettartama
A klasszikus dombágyás méret: 80 cm magas, másfél méter széles, öt méter hosszú. A szélességet azért nem érdemes növelni, mert akkor az ágyás közepe nem érhető el. Az ágyás magasságát egyébként a kiásott mélyedéssel variálhatjuk. Ha 1 méternyi talajt ásunk ki, és 1 méter magas az ágyásunk, akkor ez valójában 2 méter magasságot jelent! A nagy méretű dombágyás relatíve kisebb termő felületet ad. Ellenben minél magasabb, annál kevésbé igényel öntözést (lásd. alább).Mindezek tudatában válasszuk ki a számunkra megfelelő magasságot.
![dombágyás fajták dombágyás fajták](https://kertlap.hu/wp-content/uploads/dombagyas-fajtak.jpg)
Forrás: richsoil.com
A dombágyás formáját legegyszerűbb félhengerré alakítani. De készülhet kb. 45 fokos ferdeségű prizma is, amelynek a tetején 5 cm-es barázdát alakítunk ki. Ez az öntöző barázda. Határolhatjuk farönkkel, vagy kövekkel (ha rendelkezésre áll). Praktikus okokból a dombágyás körül kő- vagy deszkalapokból álló járdát rakhatunk ki, illetve forgáccsal teríthetünk egy sávot, ahol járkálni fogunk. Az ágyás nem szükségszerűen téglalap alakú, nyugodtan variáljunk a formákkal.
Minél több lassan bomló szerves anyagot halmozunk fel a dombágyásban, annál nagyobb lesz az élettartama. Az ágyás folyamatosan zsugorodik a bomlási folyamatoknak köszönhetően. Az első évben tavasz végére az 1 méter magas dombágyás 80-85 cm-re roskad össze. Ha korhadt faanyagot használtunk fel, a kora tavasszal elkészített ágyás azonnal beüzemelhető. Az ágyásba temetett fahulladékok néhány év alatt lebomlanak. Az így létrejött levegővel telt „zsebek” lehetővé teszik a gyökerek növekedését. Ezzel együtt javul a talajszerkezet, és nincs szükség a talajlazításra.
A dombágyás tovább javítható, ha beültetés, vetés előtt egy-két hónappal hamarabb készítjük el. Ugyanakkor termőtalajt is vesztünk ez idő alatt. Ezért az azonnali beültetésnek is meg vannak a maga előnyei.
Dombágyás öntözése
A permakultúra hercegének titulált Paul Wheaton szerint a magas dombágyások, miután szivacs szerűen magukba szívják a vizet, a 2. évtől nem igényelnek öntözést. Az alacsonyabbakat pedig ritkán kell öntözni. Egy 60 cm magas dombágyás 3 hetente igényel öntözést, egy 180 cm magas (idővel a mérete kisebb lesz!) nem igényel öntözést egyáltalán.
A dombágyás öntözéséhez a legideálisabb a csepegtető öntözés. Gönczi Gyula, ny. agrármérnök ajánlja, hogy a legfelső réteg közepére helyezzük a fóliával körülvett csövet. A csövön, a beömlő csatlakozásnál először egy méterre, majd fokozatosan csökkenő távolságra lyukakat fúrunk úgy, hogy a cső másik végén már 30 cm-re legyenek egymástól a lyukak. A lyukakat fedjük szivaccsal, a talajkimosódás ellen. Alkalmazhatunk egész finom esőztető öntözés is. Cikk ajánlat: Esőztető öntözés házilag. Ha egyikre sincs mód, az öntöző barázdát töltsük fel vízzel (prizma alakú dombágyás esetén). Innen a víz a gravitációnak köszönhetően az ágyásba vándorol.
A dombágyás növényei
Az első évben inkább palántákban gondolkodjunk, hiszen még nem tömörödött eléggé a talaj, és a magvak könnyen kimosódhatnak. A dombágyásba szinte bármilyen zöldséget ültethetünk, a burgonya kivételével. Alulra, körbe rovarriasztó gyógynövénysort ültethetünk. Vegyes kultúrában egymást tűrő, segítő növényeket lehet összeültetni. Ugyanúgy, mint a vegyes sorokból álló konyhakerti ágyások esetében. Cikk ajánlat: Hasznos társítások. Hogy milyen növényeket ültethetünk, meghatározza régió klímája is. Azonban olyan növényeket is ültethetünk, amelyek vízigényesebbek, mint amilyen a klíma egyébként megengedné. Használhatjuk a már bevált társításokat. A betelepítést végezzük az ökológiai Vetésforgó alapján. A mélyen gyökerező fajok ültetése segíti a vízfelhasználást, és segít megtartani az ágyás struktúráját. A kissé bomlott faanyag felhasználásakor várható, hogy az eljövendő egy-két szezonban nagy lesz a tápanyag kibocsátásuk, így magas tápanyag igényű fajokat ültethetünk, úgymint tökfélék (pl cukkini), burgonyafélék (pl. padlizsán), ernyősök (gyökérzöldségek). Későbbi években jöhetnek a pillangósok, amelyek nitrogénnel gazdagítják a talajt (bab, borsó). Ültethetünk talaj takaró, árnyékoló növényeket, úgymint szamóca. Növényválasztáskor tartsuk szem előtt a dombágyás benapozottságát is.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás