Hogyan készíts dombágyást és mit ültess bele?

dombágyás

Előző cikkünkben (Ismerkedj meg a dombágyással!) már megismerkedtünk a dombágyással, volt szó a tájolásáról, most lássuk, hogy kell elkészíteni, öntözni, és milyen növényeket ültethetünk bele. Bár ideálisan késő ősszel készíthető, télen, tél végén még megtehetjük, ha már legalább részben korhadt faanyagot használunk hozzá.

Dombágyás készítése

Ha, ideális esetben, 6-7 éve nem műtrágyázott, és nem permetezett gyepterületen létesítjük, először szedjük föl a gyepet kis darabokban, ásónyomnyi mélységben. A gyeptéglákat tegyük félre. Majd a gyepréteg alól  szedjünk fel ásónyomnyi talajt (feltalaj), és tegyük egy újabb halomba a gyeptégla-halom mellé.

dombágyás készítéseAz így kimélyített, szinte árokszerű terület fogja befogadni először a legnehezebben bomló fahulladékot, ágakat, gallyakat. A legnagyobb darabokat próbáljuk merőlegesen, viszonylag szorosan, stabilan elhelyezni. A  gallyakat aprítsuk 15-30 cm hosszúra, és az árok közepén 60 cm szélességben és ugyanilyen magasan helyezzük el. A hézagokat töltsük fel szerves trágyával, konyhai hulladékkal, komposzttal, levelekkel, forgáccsal, ami csak rendelkezésre áll. Majd az egészet öntözzük be. A tetejére, borítsuk fejjel lefelé a “gyeptéglákat” (15 cm). Az egész felületet döngöljük le. Ha nincs gyeptégpa, jöhetnek az alábbiak pl: szalmatörek/kertiföld/fűkaszalék és tőzeg keveréke. Halmozzunk rá avart (30 cm), erre hordjuk a kiásott feltalajt (10 cm), esetleg tőzeggel keverve. Tovább javítja a minőséget, ha erre még kb. 5 cm vastagon komposztot és/vagy érett istálló trágyát tudunk hordani. Legvégül  tőzeges talajjal boríthatjuk (15 cm). Lehet szalma mulcsot is használni talajfelszín védelmében. A sok feltételes mód mutatja, hogy a variációk tárházát hozhatjuk létre. A rétegzés a lasagne kerthez hasonló lehet! A lényeg, hogy legalulra kerüljenek a legnehezebben bomló anyagok, utána, sorban a többiek, végül az a termesztőközeg, amibe a palántákat beültetjük, vagy a magvakat elvetjük. Amire nagyon oda kell figyelni, az a stabilitás, és a jó minőségű termőréteg.

Dombágyás méretei, formája és élettartama

A klasszikus dombágyás méret:  80 cm magas, másfél méter széles, öt méter hosszú. A szélességet azért nem érdemes növelni, mert akkor az ágyás közepe nem érhető el. Az ágyás magasságát egyébként a kiásott mélyedéssel variálhatjuk. Ha 1 méternyi talajt ásunk ki, és 1 méter magas az ágyásunk, akkor ez valójában 2 méter magasságot jelent! A nagy méretű dombágyás relatíve kisebb termő felületet ad. Ellenben minél magasabb, annál kevésbé igényel öntözést (lásd. alább).Mindezek tudatában válasszuk ki a számunkra megfelelő magasságot.

dombágyás fajták

Forrás: richsoil.com

téglalap alakú dombágyás

A dombágyás formáját legegyszerűbb félhengerré alakítani. De készülhet kb. 45 fokos ferdeségű prizma is, amelynek a tetején 5 cm-es barázdát alakítunk ki. Ez az öntöző barázda. Határolhatjuk farönkkel, vagy kövekkel (ha rendelkezésre áll). Praktikus okokból a dombágyás körül kő- vagy deszkalapokból álló járdát rakhatunk ki, illetve forgáccsal teríthetünk egy sávot, ahol járkálni fogunk. Az ágyás nem szükségszerűen téglalap alakú, nyugodtan variáljunk a formákkal.

nem szögletes dombágyás forgáccsal leszórt járórésszel

Nem szögletes dombágyás forgáccsal leszórt járórésszel.

Minél több lassan bomló szerves anyagot halmozunk fel a dombágyásban, annál nagyobb lesz az élettartama. Az ágyás folyamatosan zsugorodik a bomlási folyamatoknak köszönhetően. Az első évben tavasz végére az 1 méter magas dombágyás 80-85 cm-re roskad össze. Ha korhadt faanyagot használtunk fel, a kora tavasszal elkészített ágyás azonnal beüzemelhető. Az ágyásba temetett fahulladékok néhány év alatt lebomlanak. Az így létrejött levegővel telt „zsebek” lehetővé teszik a gyökerek növekedését. Ezzel együtt javul a talajszerkezet, és nincs szükség a talajlazításra.

A dombágyás tovább javítható, ha beültetés, vetés előtt egy-két hónappal hamarabb készítjük el. Ugyanakkor termőtalajt is vesztünk ez idő alatt. Ezért az azonnali beültetésnek is meg vannak a maga előnyei.

Dombágyás öntözése

dombágyás öntözése

A fotón látható alacsony dombágyásba facsemeték kerültek. A nem házi készítésű csepegtető öntözőrendszer csöve a felszínen fut.

A permakultúra hercegének titulált Paul Wheaton szerint a magas dombágyások, miután szivacs szerűen magukba szívják a vizet, a 2. évtől nem igényelnek öntözést. Az alacsonyabbakat pedig ritkán kell öntözni. Egy 60 cm magas dombágyás 3 hetente igényel öntözést, egy 180 cm magas (idővel a mérete kisebb lesz!) nem igényel öntözést egyáltalán.

A dombágyás öntözéséhez a legideálisabb a csepegtető öntözés. Gönczi Gyula, ny. agrármérnök ajánlja, hogy a legfelső réteg  közepére helyezzük a  fóliával körülvett csövet. A csövön, a beömlő csatlakozásnál először egy méterre, majd fokozatosan csökkenő távolságra lyukakat fúrunk úgy, hogy a cső másik végén már 30 cm-re legyenek egymástól a lyukak. A lyukakat fedjük szivaccsal, a talajkimosódás ellen. Alkalmazhatunk egész finom esőztető öntözés is. Cikk ajánlat: Esőztető öntözés házilag. Ha egyikre sincs mód, az öntöző barázdát töltsük fel vízzel (prizma alakú dombágyás esetén). Innen a víz a gravitációnak köszönhetően az ágyásba vándorol.

A dombágyás növényei

dombágyás növényeiAz első évben inkább palántákban gondolkodjunk, hiszen még nem tömörödött eléggé a talaj, és a magvak könnyen kimosódhatnak. A dombágyásba szinte bármilyen zöldséget ültethetünk, a burgonya kivételével. Alulra, körbe rovarriasztó gyógynövénysort ültethetünk. Vegyes kultúrában egymást tűrő, segítő növényeket lehet összeültetni. Ugyanúgy, mint a vegyes sorokból álló konyhakerti ágyások esetében. Cikk ajánlat: Hasznos társítások. Hogy milyen növényeket ültethetünk, meghatározza régió klímája is. Azonban olyan növényeket is ültethetünk, amelyek vízigényesebbek, mint amilyen a klíma egyébként megengedné. Használhatjuk a már bevált társításokat.  A betelepítést végezzük az ökológiai Vetésforgó alapján. A mélyen gyökerező fajok ültetése segíti a vízfelhasználást, és segít megtartani az ágyás struktúráját. A kissé bomlott faanyag felhasználásakor várható, hogy az eljövendő egy-két szezonban nagy lesz a tápanyag kibocsátásuk, így magas tápanyag igényű fajokat ültethetünk, úgymint tökfélék (pl cukkini), burgonyafélék (pl. padlizsán), ernyősök (gyökérzöldségek). Későbbi években jöhetnek a pillangósok, amelyek nitrogénnel gazdagítják a talajt (bab, borsó). Ültethetünk talaj takaró, árnyékoló növényeket, úgymint szamóca. Növényválasztáskor tartsuk szem előtt a dombágyás benapozottságát is.

Forrás: www.agrowingculture.org

Szalma mulccsal takart dombágyás Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!