Növénytársítás a gyümölcsösben

Ha gyümölcsöskert mellett haladsz el, vagy egy helyi „szedd magad” akcióban részt veszel, az összkép egységes, jellemzően hosszú, egyenes sorokban elhelyezkedő fasorokat látsz, ahol az aljnövényzetet rendszeresen kaszálják, hogy csökkentsék a versenyt a létfontosságú tápanyagokért.

Ez a kialakítás a munkahatékonyságra összpontosít, a hosszú, széles, egyenes utakon haladnak a munkagépek, a hosszú, egyenes sorok megkönnyítik a kaszálás, a permetezés, az öntözés és a betakarítás mechanikai munkáit,  segítve a költségek csökkentését és a profit növelését. Az otthoni gyümölcsösben hajlamosak az ember ugyanezeket a mintákat követni, pedig házikertben a véletlenszerűség hasznosabb!

Ha a gyümölcsösre úgy tekintesz, mint egy ökoszisztémára, ahol minden élet összefügg, ott az egészség a változatosságon múlik. Még a kártevőknek is megvan a maguk helye, mivel az alma gyümölcsdarázs beporozza az almavirágot, miközben tojást rak a virág tövébe. Nem azt állítjuk, hogy tapsikolunk a kártevők jelenlétének, de ők is részei lehetnek a gyümölcsösökben a diverzitásnak, elkerülve a monokultúra kiegyensúlyozatlanságát, dinamikus sokféleséget hoznak létre.

A koronacsurgót ne vesd be fűvel! Házikertben a gyümölcsfák támogatására a fajra jellemző társítások hozhatók létre. Ezek a társítások ember alkotta mini ökoszisztémák a fák körül. A gyümölcsös köztes növényei a fák alá telepített gyógy- és fűszernövények, hagymás növények, de akár zöldségek is lehetnek.

A fák társulásait jellemzően hat kategóriába tartozó növények alkotják: gyomelnyomó, rovarokat, beporzókat vonzó, illetve kártevőket taszító, mulcsnak/komposztnak való, tápelemeket felhalmozó és rögzítő fajok. Egyes növények egynél több célt szolgálnak a társításban. Pl. a szamóca kiváló gyomelnyomó, korai virágai pedig a beporzókat vonzzák.

Hová ültesd a társnövényeket? Mielőtt társnövényeket ültetnél a fák köré, tervezz! Vedd figyelembe, hogy a közlekedési útvonalakat szabadon kell hagyni, mélyárnyékba, tömörödött talajba ne ültess. Sok lágyszárú évelő az idő múlásával elterjed, különösen termékeny talajban, ezért legalább fél méterre ültess a törzstől, és ezeket a helyeket általában alacsony növekedésű növényeknek, nárciszoknak, talajtakaróknak és alacsony növekedésű fűszernövényeknek tartsd fenn. A magasabb fajokat ültesd a fáktól távolabb, ahol helyet tudsz biztosítani számukra.

A társítás összetételét időnként változtatni kell, ahogy az ökológiai viszonyok megváltoznak, pl. egyes növények megnőnek, kinövik a rendelkezésre álló teret. Fiatal gyümölcsösben köztes növényként akár zöldségeket is lehet termeszteni. Később a nagyobb lombkorona, és a sorok közötti hely csökkenése miatt inkább a zöldtrágya növényekre vagy a takarónövényekre lehet koncentrálni.

Ajánlott zöldségek fiatal gyümölcsösbe például a sóska, a snidling, a levélpetrezselyem, zöldhagyma.

Az élő mulcsok nagy mennyiségű szerves anyagot termelnek, amelyet visszavágás után lebomlanak a fák tövében, tápanyagban gazdagítva a talajt, védik a talajt a kiszáradástól, elnyomják a gyomokat. Ajánlott talajtakaró növények az árnika (Arnica chamissonis), napra, félárnyékba való, virágzás után visszavágható. és a földön hagyható talajtakaróként; az önvető borágó (Borago officinalis); a dekoratív közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris); az Észak-Amerikában honos, de nálunk is elterjedt illatos ibolya (Viola odorata), amely  árnyékban és napon egyaránt megél; különböző napra és félárnyékban élő, részben ehető termésű szamócák (Díszeprek szabadföldbe, edénybe); szellőrózsák (Anemone sp.), amely a gyökerein fejlődő járulékos rügyek kihajtva különleges levélszőnyeget képeznek. Említsük meg a  cickafarkat is, ásványi anyagokban gazdag mulcsot képez, amely gazdag rézben, nitrogénben és foszforban, egyben rovarvonzó is egyben. Ha idevesszük a házikerti szőlőtermesztést is, erről itt olvashatsz részletesebben: Élő sorköztakarás szőlőben

cickafark

A tápanyag akkumuláló növények tápanyagban gazdagítják a talajt. Egyik csoportjuk a nitrogénkötők, mint például a fehér here, Vöröshere (Trifolium repens, Trifolium pratense) legkönnyebben olyan talajon telepíthető, amelyet előzőleg megműveltek, vagy az Európa mediterrán területeiről származó tavaszi bükköny (Vicia sativa). megkötik a nitrogént és javítják a talajszerkezetet; nitrogénben gazdagítják a talajt. Másik csoportjuk a karógyökeret fejlesztő növények, mint a gyümölcsfa alá telepíthető nadálytő (Symphytum officinale), amelynek karógyökerei mélyre hatolnak a talajban, a felvett tápanyagot hasznosítja, majd elhalásával, lebomlásával lehetővé teszi, hogy a gyümölcsfákat is hasznosítani tudják a tápanyagot, ezért ajánlott egész évben levágni, és a fák körül szétteríteni. Hátránya, hogy nehezen kiirtható. Szintén karógyökerének köszönhető, hogy cinkben és más mikroelemekben gazdagítja a talajt növényi maradványainak lebomlásakor a cikória (Cichorium intybus), magassága miatt megfelelő helyet kell biztosítani számára.

Beporzást segítő, rovarvonzó növényekre is szükség van. Hazánkban közel kétszáz rovarfaj vesz részt a virágok megporzásában. A beporzást végző rovarok nélkül nem számíthatsz említésre méltó mennyiségű termésre.  Ha konyhakerted környékén színes, illatos virágokat nevelsz, amelyek egész szezonba hozzák virágaikat, magad is sokat segíthetsz. További információk: Kerti méhlegelők. Beporzó rovarokat vonzó virágzó növények fák köré ültetése segít a terméskötésben. Szintén nagyon hasznos egy vadvirágos rét foltocska a gyümölcsfák közelében, amely szintén bevonzza a beporzó rovarokat.

izsóp

Védő növények a gyümölcsösben: Általában elmondhatjuk, hogy az illóolajat tartalmazó növények sokszor kártevőriasztó hatásúak. Néhány védőnövényt felsorolunk. A gyümölcsfák tányérjába ültethető körömvirág (Calendula officinalis), amely rovarvonzó, talajjavító hatású, és segít távoltartani a fonálférgeket, facélia (Phacelia tanacetifolia), amely vonzza a rovarokat és lazítja a talajt, sarkantyúka(Tropaeolum majus) , amely tarackölő, tetűcsalogató, fokhagyma gombás betegségek és pocoktámadás ellen, torma monília ellen, őszibarack mellett tafrina ellen, cseresznye mellé monília ellen. Régóta használt társnövény a gyümölcsösben a kártevő riasztó hatású izsóp (Hyssopus officinalis). A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) erős kámforos illatú aromájával elriasztja az almamolyt és a fafúró bogarat. Kedvezőtlen a levéltetvek számára is, feltehetően az által, hogy meglehetősen sok ragadozó rovart (katicabogarat és pókot) vonz. Gyümölcsfák környezetében hasznos a paszternák is az odavonzott ragadozó rovarok miatt. Remek favédők a bársonyvirág (Tagetes sp.) és a nárcisz (Narcissus sp.). Az utóbbi távol tartja az egereket és a pockokat a fáktól, ezért szorosan ültesd körbe a fákat, körülbelül 30 cm távolságra a fatörzsektől.

Ültess cserjéket és jótékony rovargyűjtőket a gyümölcsöskert szélére, ahol azok zavartalanul virágozhatnak és fejlődhetnek, távol a fűnyíró útjából. A vadon növő bokrokat, pl. húsos som (Cornus mas) vagy bodza (Sambucus niger) például hagyd meg a gyümölcsös peremén, ez kiváló módja a biológiai sokféleség támogatásának, valamint a rovarok és madarak élőhelyének megteremtésének. Ha cseresznyét, áfonyát vagy kék mézbogyót telepítesz, a madarak bevonzása lehet az utolsó dolog, amire vágynál, de az alma és sok más gyümölcsfa esetében nem probléma, hogy énekesmadarak vannak a közelben.

További információk: Hasznos társítások; Összeférhetetlen növények