Metélőhagyma

A metélőhagyma közkedvelt fűszernövény. Nem is kell kert ahhoz, hogy metélőhagymát neveljünk cserépben, ládában.

virágzó snidling

Metélőhagyma bemutatása

A metélőhagymát sokan snidlingként, esetleg snittlingként ismerik. Első hangzásra akár kínai eredetű név is lehetne, de a vájt fülűek már tudják, hogy ez a név német eredetű. Ebből is inkább a német eredetű snittling név az autentikusabb, hiszen a snittling szótöve a schnitten vágni igéből származik. A metélőhagyma népi nevei pázsithagyma, pázsitka, császárhagyma. Tudományos neve Allium schoenoprasum.  A fajnév a  görög skhoínos (sás) and práson (póréhagyma) szavakból eredeztethető.
metélőhagyma levele

A snidling vagy metélőhagyma néven közismert növény (Allium schoenoprasum) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egyik prominens tagja. Rokonai a vöröshagyma, a fokhagyma, a póréhagyma. Eurázsiában fordul elő, de valószínűleg Közép-Ázsiából származik.

Rokona a Himalája vidékéről származó kínai metélőhagyma (Allium tuberosum) ,  kései virágzású fagytűrő hagymaféle, mely a tradicionális ázsiai konyha egyik alapvető fűszernövénye. A két hagymaféle egymással helyettesíthető, a kínai metélőhagyma aromája erőteljesebb. Nepáli rokona a himalájai hagyma, és különösen a burgonya jellegű gumók ízesítéséhez használja vajon, olajon pirított szárított leveleit a thakali himalájai népcsoport. Valójában két faj tartozik ide: A. hypsistum and A. przewalskianum. Gyógynövényként az influenza jellegű tünetek enyhítésére alkalmazzák.
Forrás: http://gernot-katzers-spice-pages.com

15-30 cm magas, kb. 15 cm széles területet elfoglaló évelő növény; szára szürkés zöld, csöves; levele vékony cső alakú; gyökere fehér, keskeny gumó; Föld alatti rizómái összefogják az apró hagymákat. Körkörösen gömb alakú, ernyős virágzata lila, liláspiros színű. áprilisban, májusban virít. Tömeges virágzása nagyon szép látványt nyújt!

A metélőhagyma gondozása

A vetéstől a kiültetésig szükséges idõ 8-10 hét. Palántái májusban ültethetők ki 30 cm tőtávolságra. Alapos öntözést igényel néhány hétig. Egy kertészeti szezon alatt akár kétszer is teremhet. Ilyenkor a tövénél érdemes vágnunk. A rendszeres öntözést erőteljes növekedéssel hálálja meg, de ellenáll a szárazságnak is. A napfényes helyet jobban kedveli, bár árnyéktűrő is, így akár gyümölcsfák mellé is tehetjük. A szárazságot is elviseli. Fűszerkertben szegélynövényként kiváló. A virágok vonzzák a méheket, nektár kedvelő rovarokat. A kártevők szerencsére nem igazán szeretik, viszont hajlamos a betegségekre. Tavasztól őszig szép, üde zöld, sőt késő tavasszal sokáig megmaradó virágaival pompázik. Levelei sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Márciusban vagy szeptember végén tőosztással szaporíthatod.

Télire, a fagyok beállta előtt ablakközbe érdemes felszedni azokat a megerősödött hagymájú töveket, amelyeket már nyár közepe óta megkíméltél a levágástól azzal a céllal, hogy télen is arathass. Ültesd a felszedett töveket cserépbe. Lakásban minél világosabb és hűvösebb helyre állítsd (pl. konyhaablak, üvegezett veranda) és csak mérsékelten öntözd még a meleg időszakban is.  Tél végén fontos ásványi anyag forrás.

A veteményes kerten kívül helyet kaphat a virágágyásában is. Virágzásban szemet gyönyörködtető szegélynövény. vetheted talajtakaróként is, amely idővel összefüggő szőnyeget fog alkotni.

metelőhagyma száraMetélőhagyma felhasználása

Virágzás után arathatod. Apróra vágott leveleit leginkább Közép- és Nyugat-Európában kedvelik. Tél végi vitaminforrás: Említésre méltó béta karotin (A-vitamin előanyag), folsav és C-vitamin tartalma.Ásványi anyagokban, különösen káliumban gazdag.

A metélőhagyma illóolajának összetétele gazdag az alábbi vegyületekben: polifenolok, kén tartalmú vegyületek, glikozidokat.  A virágok zsírsavakat, szterolokat, E-vitamint, antocianinokat, polifenolokat tartalmaznak. Gomba, baktérium, rák ellenes hatásait is megállapították. (Forrás: Marcel PÂRVU et al: The antifungal activity of Allium schoenoprasum (chives) leaves, Contribuţii Botanice– 2013, XLVIII:75-82.)
Emésztést serkentő. Több tanulmány szerint a metélőhagyma serkenti a zsíremésztést és koleszterincsökkentő hatású. Vas tartalma a vérszegénység ellen kiváló. A szívbarát kálium, a csontépítő kalcium, a görcsoldó magnézium, az immunerősítő C-vitamin különösen nagy mennyiségben található meg a metélőhagymában.  Fűszernövényként nálunk a középkortól vált ismertté. Az akkori gyógynövény-doktorok ajánlották gyomorproblémáknál, székrekedésnél, melankólia, és nem tréfa: nagyothallás esetén.

Gyakran variálják petrezselyemmel és sáfránnyal. Felhasználható levesekben és szószokban, hal- és tojásételekben, húsok töltelékében, zöldségételekben, salátákban és salátaszószokban, főtt- és sült burgonyához. Vajas kenyérrel szórva apróra vágott leveleit, kellemes aromájú étekhez jutunk. A főzés tönkreteszi az ízét, ezért közvetlenül a tálalás előtt adjuk az ételhez. Jól feldolgozható fűszervajhoz, túróhoz és szószokhoz. Mindig a legfiatalabb szárrészeken lévő leveleket és hajtásvégeket használjuk ízesítéshez és díszítéshez. Finomra aprítva mélyhűthető. A virágokat is felhasználják saláták ízesítésére.

metélőhagyma virága

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Bio növénytápok

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!