Vetésforgó

A konyhakert akkor az igazi, ha vetésváltót tervezünk. A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesszük, így a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Ezzel jobban érvényesül a talaj tápanyagtartalma, csökken a kártevők, kórokozók elszaporodása, javul a növények kondíciója, és több lesz a termés. Ugye, megéri?

Konyhakert a kiskertben

A nálunk termesztett több mint negyvenféle zöldség közül termesszük azokat, amelyek a legértékesebbek, legkülönlegesebbek. Ezek nem tömegcikkek, de kielégíthetjük velük családunk igényeit. Miután csak saját fogyasztásra termelünk, kevesebb gondunk lesz a tárolással, és mindig friss zöldséghez jutunk. Talán mondani sem kell, hogy ezek beltartalmi értéke a optimálisabb, mint az üzletekben kapható társaiké. A konyhakertet akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha vetésforgót tervezünk. Ehhez ki kell választanunk a megfelelő fajokat és fajtákat, és előre meg kell terveznünk az ágyásokat.

Mi a vetésforgó?

A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Az adott vetésforgóban termesztett növényfajok száma változó. A körforgás az az időtartam, ami alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyanarra a helyre kerül vissza.

A vetésforgó előnyei

 

  • Tápanyag-egyensúly fenntartása:
    Minden növény más-más tápanyagokat von ki a talajból, illetve másképp terheli azt. Például a paradicsom és más termésnövények jelentős mennyiségű nitrogént igényelnek, míg a hüvelyesek (például bab, borsó) a légkörből megkötött nitrogénnel dúsítják a talajt. A növények váltogatása biztosítja, hogy a talaj ne merüljön ki egyoldalúan.
  • Kártevők és betegségek kontrollja:
    A talajban fennmaradó kártevők és betegségek gyakran specializálódtak egy adott növénycsoportra. Ha ugyanazt a növényt több éven át ugyanoda ültetjük, ezek a problémák gyorsan felszaporodhatnak. A vetésforgó megzavarja a kártevők életciklusát, csökkentve a fertőzések és kártevő-támadások kockázatát.
  • Talajélet és szerkezet javítása:
    A különböző gyökérrendszerrel rendelkező növények elősegítik a talaj szerkezetének javulását. A gyökérzöldségek például lazítják a talajt, míg a felszínhez közeli gyökereket fejlesztő növények védik a talajt az eróziótól.

 

zöldségeskert

A fotó a Kittenberger Élménykertekben készült, ahová minden évben kirándulást szerveztünk.

Vegyes kultúrák megtervezése

Osszuk a kertünket három részre. Ősszel és tavasszal adjunk az ágyásokhoz érett komposztot vagy zöldtrágyát.

1. ágyás

Az 1. ágyás növénye tápanyagigényesek. Mindegyikük a laza, szerves anyagban gazdag talajokat kedvelik. Olyan talajba valók, ahol előző ősszel trágyát vagy komposztot dolgoztunk a talajba.  Az első számú ágyásba kerüljenek a burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika, cukkini, tök, dinnye, uborka, káposztafélék  (nagy fogyasztók).

2. ágyás

A 2. ágyás növényei közepes tápanyagigényűek (közepes fogyasztók). Ide kerülhet a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a zeller, a salátákat, a hagymafélék (mogyoróhagyma, vöröshagyma, póréhagyma), a cékla, a mángold és a spenót.

3. ágyás

A harmadik ágyásba jöhetnek a fűszernövények, hüvelyesek (bab, borsó, lóbab). Ezeknek a legkisebb a tápanyagigényük. De szerves trágyára nekik is szükségük van. A hüvelyesekre jellemző, hogy gyökerükön lévő gümőikben élő N gyűjtő baktériumok nitrogént gyűjtenek, amelyek a gumókban raktározódnak. Ezeket a növényeket a betakarítás után érdemes a talajba bedolgozni, így gazdagítva a talaj nitrogén tartalmát.

Készíts egyszerű ágyásbeosztást vagy vázlatot a kertedről, és jegyezd fel, hogy melyik ágyásban milyen növényeket termesztettél. Ez segít elkerülni a véletlen ismétléseket.

Ágyások kialakítása

Az ágyások legyenek jól elkülönültek. Az ágyásokat egymástól esetleg szegélynövényekkel választhatjuk el. Erre a célra használjunk gyógy- és fűszernövényeket, pl. zsályát. Az ágyásokon belül olyan kombinációkat állítsunk össze, hogy a helykihasználás is optimális legyen. Az alacsony termetű növények az ágyás szélén kapjanak helyet.

Vetésforgó forgatása

Úgy gondolkozzunk, hogy jövőre a legnagyobb tápanyagigényű növények kerüljenek a legkisebb igényűek helyére. Ez a talaj van ugyanis a legkevésbé kihasználva, de majd ezt is bőven fel kell tölteni tápanyaggal. A közepes igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek, míg az alacsony tápanyag igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek. A harmadik évben minden a régi helyére kerül vissza. Így a tápanyag minden morzsája elfogy.

Tartsuk szem előtt az alábbiakat:

  • gyökérzöldségek laza talajba valók. Különösen igaz ez a nagy répatestet fejlesztő növényekre. Kevésbe igényesek a zömök répatestet növesztő növények. Ennél is kevésbé igényes a pasztinák, amely kötöttebb talaj esetében talajlazítást igényel. A cékla az agyagos talajokat is viseli.
  • A kis bogyójú paradicsomfajták kevésbé érzékenyek a gombafertőzésekre.
  • A paprikát (chili paprika is), az uborkát, a hónapos retket száraz időben naponta öntözni kell. A paradicsomnak, káposztának kisebb a vízigénye.
  • A padlizsán termésérleléséhez melegre van szükség.

A vetésforgó egy egyszerű, de rendkívül hatékony módszer a talaj megóvására és a növények egészségének fenntartására. Alkalmazásával természetes módon növelheted a kerted produktivitását, miközben csökkented a vegyszerek és mesterséges tápanyagok használatának szükségességét.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa

Bactofil por