Vetésforgó

A konyhakert akkor az igazi, ha vetésváltót tervezünk. A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesszük, így a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Ezzel jobban érvényesül a talaj tápanyagtartalma, csökken a kártevők, kórokozók elszaporodása, javul a növények kondíciója, és több lesz a termés. Ugye, megéri?

Konyhakert a kiskertben

A nálunk termesztett több mint negyvenféle zöldség közül termesszük azokat, amelyek a legértékesebbek, legkülönlegesebbek. Ezek nem tömegcikkek, de kielégíthetjük velük családunk igényeit. Miután csak saját fogyasztásra termelünk, kevesebb gondunk lesz a tárolással, és mindig friss zöldséghez jutunk. Talán mondani sem kell, hogy ezek beltartalmi értéke a optimálisabb, mint az üzletekben kapható társaiké. A konyhakertet akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha vetésforgót tervezünk. Ehhez ki kell választanunk a megfelelő fajokat és fajtákat, és előre meg kell terveznünk az ágyásokat.

Mi a vetésforgó?

A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Az adott vetésforgóban termesztett növényfajok száma változó. A körforgás az az időtartam, ami alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyanarra a helyre kerül vissza.

A vetésforgó előnyei

Hogy kertünkben ne szaporodjanak el a kórokozók és kártevők, pl. a káposzta-gyökérgolyva vagy a burgonya-fonálféreg, termesszük zöldségeinket vetésforgóban. A vetésforgó a gyomirtás leghatékonyabb eszköze. A vetésváltással nem szipolyozzuk ki a talajt, elkerüljük a talajuntságot és optimálissá tesszük a tápanyag hasznosítást. A talaj fizikai állapota is kedvezőbben alakulhat.

A fotó a Kittenberger Élménykertekben készült, ahová minden évben kirándulást szervezünk. Részletek a programok menüpontban.

Vegyes kultúrák megtervezése

Osszuk a kertünket három részre. Ősszel és tavasszal adjunk az ágyásokhoz érett komposztot vagy zöldtrágyát.

1. ágyás

Az 1. ágyás növénye tápanyagigényesek. Mindegyikük a laza, szerves anyagban gazdag talajokat kedvelik. Olyan talajba valók, ahol előző ősszel trágyát vagy komposztot dolgoztunk a talajba.  Az első számú ágyásba kerüljenek a burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika, cukkini, tök, dinnye, uborka, káposztafélék  (nagy fogyasztók).

2. ágyás

A 2. ágyás növényei közepes tápanyagigényűek (közepes fogyasztók). Ide kerülhet a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a zeller, a salátákat, a hagymafélék (mogyoróhagyma, vöröshagyma, póréhagyma), a cékla, a mángold és a spenót.

3. ágyás

A harmadik ágyásba jöhetnek a fűszernövények, hüvelyesek (bab, borsó, lóbab). Ezeknek a legkisebb a tápanyagigényük. De szerves trágyára nekik is szükségük van. A hüvelyesekre jellemző, hogy gyökerükön lévő gümőikben élő N gyűjtő baktériumok nitrogént gyűjtenek, amelyek a gumókban raktározódnak. Ezeket a növényeket a betakarítás után érdemes a talajba bedolgozni, így gazdagítva a talaj nitrogén tartalmát.

Ágyások kialakítása

Az ágyások legyenek jól elkülönültek. Az ágyásokat egymástól szegélynövényekkel választhatjuk el. Erre a célra használjunk gyógy- és fűszernövényeket, pl. zsályát. Az ágyásokon belül olyan kombinációkat állítsunk össze, hogy a helykihasználás is optimális legyen. Az alacsony termetű növények az ágyás szélén kapjanak helyet.

Vetésforgó forgatása

Úgy gondolkozzunk, hogy jövőre a legnagyobb tápanyagigényű növények kerüljenek a legkisebb igényűek helyére. Ez a talaj van ugyanis a legkevésbé kihasználva, de majd ezt is bőven fel kell tölteni tápanyaggal. A közepes igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek, míg az alacsony tápanyag igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek. A harmadik évben minden a régi helyére kerül vissza. Így a tápanyag minden morzsája elfogy.

Tartsuk szem előtt az alábbiakat:

• gyökérzöldségek laza talajba valók. Különösen igaz ez a nagy répatestet fejlesztő növényekre. Kevésbe igényesek a zömök répatestet növesztő növények. Ennél is kevésbé igényes a pasztinák, amely kötöttebb talaj esetében talajlazítást igényel. A cékla az agyagos talajokat is viseli.
• A kis bogyójú paradicsomfajták kevésbé érzékenyek a gombafertőzésekre.
• A paprikát (chili paprika is), az uborkát, a hónapos retket száraz időben naponta öntözni kell. A paradicsomnak, káposztának kisebb a vízigénye.
• A padlizsán termésérleléséhez melegre van szükség.