Vöröshagyma

Vöröshagymát minden kiskertbe! Jellegzetes íze a nemzeti ételeink elkészítéséhez nélkülözhetetlen. Nem csupán főzve, zsiradékon futtatva ízesíthetjük vele ételeinket, hanem fogyaszthatjuk nyersen is.

vöröshagymák

Hagymát (Allium cepa, Liliaceae) már a történelem előtti időkben is fogyasztottak. Egyes kutatások szerint Közép-Ázsiából származik, mások pedig Iránból illetve Nyugat-Pakisztánból eredeztetik. Elterjedését segítette, hogy kevésbé romlékony, jól szállítható. Kínai kertekben is több mint ötezer éve már termesztik, Egyiptomban ie. 3500-as évekre tehető megjelenése. Itt az örökkévalóság szimbóluma, amit kör a körben struktúrájú hagymájának köszönhet. Még a piramisok falfestményein is megtalálható. A biblia is említi. Indiában gyógynövényként fogyasztották. A rómaiak kedvelt fűszere, Marcus Gavius Apuciusz (Tibériusz és Augusztusz alatt) szakácskönyvében többször is előfordul.

A középkori Európában a bab és a káposzta mellett a harmadik legfontosabb zöldség. Kolumbusz hagymát vitt magával Amerika partjainak meghódításakor, de az indiánok már régóta fogyasztották vadon növő fajtáit. A hagyma magszár végén a sok apró virágból álló, gömb alakú (fejecskeszerű) ernyővirágzat. A virágzat 5–8 cm átmérőjű, 200–500 virággal.

A hódoltság időszakában, török közvetítéssel került hozzánk.

Vöröshagyma botanikája

Egyszikű növény. Jellemző módosult föld alatti hajtása olyan rövidszártagú szár, amelyet húsos pikkelylevelek burkolnak körül. Kedvező nappalhosszúság és hőmérséklet esetén a levélalap megvastagodik, és megkezdődik a tápanyagok felhalmozása. Vannak gömbölyű (Oporto, Makói bronz, Tétényi rubin), lapított (Braunschweigi, Turbo), enyhén megnyúlt (Mundo), hengeres fajták (Sonkahagyma). A buroklevél színe leggyakrabban bronzvörös, de lehet lila, fehér szalmasárga.

Csöves, viaszos bevonatú levelei a hagymatönk csúcsi részéből képződnek. A hagymatönk alsó része bojtos mellékgyökérzetet fejleszt, amely nem hatol mélyen a talajba. Az üreges tőkocsány tetején ernyővirágzat fejlődik. Termése háromrekeszű tok, benne fekete három élű magvakkal.

Vöröshagyma gyógyhatásai

A hagyma sok ásványi sót, vitamint tartalmaz. Kvercetin, antioxidáns tartalma kedvezően befolyásolja a szervezetben zajló biokémiai folyamatokat. Táplálkozási értékét leginkább magas energiaértéke, jelentős fehérje tartalma, rostanyagai, C-vitamin tartalma adja. Baktériumölő hatású kénvegyületeket is tartalmaz. Csökkenti az emésztőrendszeri fekély veszélyét. Csökkenti a vérlemezkék képződését, így segít megelőzni a szívinfarktus, az agyvérzés kialakulását. A legújabb kutatási eredmények alapján a csontritkulás kialakulását is gátolja.

Vöröshagyma környezeti igényei

Hőmérséklet igény

A vöröshagyma hideg tűrő, fagytűrő növény. Kikelt fiatal növény -6°C –t, míg őszi anyahagyma-kiültetés esetén -20°C-t is kibír, és jól áttelel. Fejlődéséhez 19 °C kedvező.

Talaj igény

A hagymát napfényes helyre, jó vízgazdálkodású, laza talajba ültessük. A talaj kedvező pH értéke: 6,2-6,8. Mivel a hagyma sekélyen gyökerezik, a megfelelő tápanyagellátás fontos tényező. A talajtermékenységet fokozzuk komposzttal. Foszfor és káliumigényét csontliszttel és hamukiszórással is pótolhatjuk. Komplex műtrágyát használva az N:P:K 1:2:2 arány a kedvező számára.

vöröshagyma a kertben

Hagymaérés

Megfelelő hagyma csak megfelelő naphossz (fotoperiódus) és hőmérséklet együttes hatására fejlődik. A hagymaérés időszakában legkedvezőbb a 26-32°C. Az északi, hosszúnappalos fajták megvilágítás hosszúság igénye nagyobb, 14-16 órás nappalokat igényelnek a jó hagymafej képzéshez, ezért a fej kialakulása késôbb kezdôdik hazai körülmények közt. A déli fajták 12 órás megvilágítás mellett is eredményesen termeszthetôek.

Vöröshagyma duggatása

A dughagymás termesztési módszer Makóhoz kötődik, ahol a száraz időjárás miatt a hagyma egy év alatt nem tud megfelelő méretűre növekedni. Ezért az első évben dughagymát termesztettek, amelyet felszedtek, és a következő évben újra elültették. Hogy a második évben ne hozzon a magszárat, a dughagymákat november közepétől március közepéig a kemence felett tárolták. Ma már ezt a módszert a nagyüzemi termesztés igényeihez igazították.

A dughagymát duggatás előtt egy napra áztassuk langyos vízbe, hogy megszívja magát. A hagymákat egymástól 5 cm  távolságra dugjuk, 2-3 cm mélyre, épphogy a talaj alá kerüljön a csúcsa. Használjunk ültetőfát, a keletkezett lyukat töltsük fel vízzel, várjuk meg, míg beivódik, és utána ültessünk.

A Gazdabolt ajánlata alapján a makói típusú dughagyma gömb alakú, bronzbarna héjú, kemény, fehér húsú, jól tárolható fajta. Sortávolság: 25-30 cm, tőtávolság: 8-10 cm, mélység:  3 cm, a duggatás ideje: március vége, április eleje. Szedés: zöldhagymának folyamatosan szedhetjük május elejétől, főzőhagymának fejlettebb állapotban június-július hónapban alkalmas. Zöld szára elszáradása után szedhetjük fel téli tárolásra. Hűvös, száraz helyen tároljuk.

A Makóihoz hasonló a Sturon dughagyma. Jellegzetessége, hogy magas szárazanyag tartalommal rendelkezik, kitűnő aromaőrző.  Sortávolság: 25-30 cm, tőtávolság: 10- 12 cm, a duggatás ideje: március – április.

Ha sikerül egyenletes nagyságú dughagymát vásárolnunk, akkor már augusztus vége felé érett, szép hagymáink fejlődhetnek. Az elültetett hagymák csúcsa legalább két és fél centiméterrel a talaj felszíne alatt legyen. Száz négyzetméterre nagyjából egy kilogramm dughagyma szükséges. A kikelt hagymát már csak gyomlálni kell, de májusban mindenképpen védekezzünk a hagymalégy ellen.

Vöröshagyma vetése

A hagymamag vetésének ideje is márciusban van. Ássuk fel a talajt, távolítsuk el a köveket. Majd gereblyézzünk. Ágyásos termesztésben 4-5 20 cm-es sor után 35 cm széles művelő utat hagyjunk. A vetõmag szükséglet 1 gramm négyzetméterenként. A vetés mélysége 1,5-2 cm. Soronként 35-40 mag 1 m hosszra elegendő.Vetés után öntözzünk. A csírázás már 5 C°-on megindul, a csíranövények -6 C°-on még nem károsodnak! A magvak lassan csiráznak, és két-három hétre van szükségük a kikeléshez. Sűrű kelés esetén annyira ritkítsunk, hogy a növények egymástól 5 cm-re legyenek.

Ajánlott 3 ikersorban vetni, egymástól, és az ágyás szélétől 10-12 cm-re.  Az ikersorok 7 cm-re legyenek egymástól. Ilyenkor az ikersorok közé sárgarépát, védőnövényként büdöskét vessünk.

Vöröshagyma gondozása

Legközelebbi, állandó feladatunk a kapálás. A hagyma nem fejleszt lombozatot, ezért a napfény előcsalogatja a gyomokat. Gyomláljunk folyamatosan. Nem megfelelő körülmények között magszárba szökken. A magszárat törjük ki, vagy vágjuk le. Persze csak óvatosan, nehogy kárt tegyünk a növényben, mert ez a hagymaképződés rovására megy. A duggatott hagyma augusztus elején, a magról vetett augusztus végén szedhető fel. Erre az időre a levelek elvékonyodnak, és fokozatosan elszáradnak, héjuk könnyen ledörzsölhetővé válik. Csak száraz időben kezdjük meg a vöröshagyma szüretet. A hagymákat ásóval szedjük ki a földből, majd két-három napig a szabadban, napon szárítsuk. Majd válogassuk át, és a leváló, külső héját távolítsuk el. Ezután szellős, hűvös, közepesen párás helyen tárolhatjuk.

frissen felszedett vöröshagyma

A ZKI hobbikertekbe ajánlja a kései érésű, nagyon erőteljes magas levélzetű, erős gyökérzetű tárolási fajta a Vitéz fajtát. Jól hasznosítja a meglévő tápanyagokat, a légköri aszályt, a forró napokat is jól tűri. A hagymatest gömb alakú Makói bronzra emlékeztető mélybarna színű, kiemelkedő páncélzatú. Termőképessége a ma használt tárolási fajtákénál jelentősen jobb. Kiegyenlített alakja és mérete, jó stressztűrő képessége, tárolhatósága miatt biztos bevételt jelent a termelőjének. Márciusi vetésből augusztus-szeptember hónapokban szedhető.

Középérésű hagyma a szintén kiskertbe ajánlott az áttelelő Radar, amely nagy termőképességű szelekció. Áttelelő. A hagymatest gömbölyű, mutatós. Felmagzásra nem érzékeny. Páncélzata jó, ezért átmenetileg tárolható is. Dughagymás termesztése ajánlott. őszi duggatással (szeptember-október) májusban már fogyasztható.

A Rédei Kertimag Zrt. ajánlja az egyéves termesztésű, hosszú tenyészidejű, nagy termőképességű Makói Bronz fajtát. A hagyma gömb alakú, külső héjszíne bronz-barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Friss fogyasztásra, tárolásra ajánlott. Márciusi vetésből július-augusztusban szedhető.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!