Amit a vetésterv készítéshez tudni kell

A veteményeskert tervezése több kulcsfontosságú lépést foglal magában a sikeres és bő termés biztosítása érdekében. Útmutató a vetésterv készítéshez:

Milyen zöldséget válassz?

A saját igényeid kielégítéséhez igazítva válaszd ki a nálad feltehetően sikeresen termeszthető zöldségek vetőmagjait. A zöldségek tápanyag-, vízigénye, szárazságtűrése, hidegtűrése eltérő, azonban közös bennük, hogy fényigényük viszonylag nagy. A sétálóárnyékot tűri a brokkoli; karfiol; borsó; cékla; kelbimbó; retek; mángold; levélzöldségek, például a spenót, új-zélandi spenót, sóska; bab Fontos tehát a zöldségválasztáshoz a növény környezeti igényeinek ismerete, és a kert adottságainak felmérése (Kertünk adottságai). Amit ajánlott tudni: a konyhakert mérete, fekvése, domborzata, benapozottsága, klímája (Kert védelme kánikulában), talajadottságai ( Talajjavítás házilag -Ismerd meg kerted talaját!), a talajvíz mélysége (Talajok vízgazdálkodása), öntözési lehetőségek (Készülj fel konyhakerted öntözésére!)

A növények igényeit és a kerted adottságait összhangba kell hozni. Olyan zöldségfélét ne akarj termeszteni, amihez nem tudod biztosítani a megfelelő körülményeket.

zöldségválaszték

Mit, hová és mikor ültess?

Időben és térben is tervezni kell!

Hogy egy zöldség hova kerüljön az ágyásban, ahhoz fontos információ a növény helyigénye. A kúszó vagy futónövény például helyigényes. Ha a helyigény nincs figyelembe véve, a növények elnyomják egymást. Pl. kúszik a cukkini, a tök, az uborka.

Ismerni kell 1-1 zöldségnek a vetés idejét (Vetési naptár), és azt is, hogy meddig marad az ágyásban, mikor van itt a betakarítás ideje. Így készítsd el saját vetési naptáradat.

Tudni kell, hogy az előző évben milyen növény volt a helyén, azaz mi volt az elővetemény. A tervezésnél ügyelni kell arra, hogy az egymást követő növényeknek ne legyen közös kártevője vagy betegsége.

Tudni kell, hogy az adott szezonban, ugyan abban az évben, milyen előtermény volt előzőleg a helyén. Az előtermények olyan rövid tenyészidejű növények, amelyeket májusig már be lehet takarítani. Pl. korai vetésként február végén spenóttal lehet indítani, májusban a helyére paradicsom- vagy paprikapalánta kerülhet.

A főtermények általában melegigényes növények, amelyeket legtöbbször palántaként, májusban kerülnek kiültetésre. pl. paradicsom, paprika, uborka, patisszon,

Az utótermények közé szintén rövid tenyészidejű, esetleg áttelelő növények tartoznak. Az utótermények beültetésére augusztustól kerülhet sor. A retek például elő- és utótermény is lehet.

zöldségfélék párosítása

Egy lehetséges összeállítás. A táblázat Dr. Terbe István Vetésforgó, vetésterv, magyarmezogazdasag.hu, 2014.11.08 cikkében található táblázat alapján készült.

A vetésterv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy mely növények érzik jól magukat egymás társaságában, és melyek nem. A növények egymás fejlődésére pozitív vagy negatív előjellel hatnak, így megkülönböztetünk “szeretem” és “nem szeretem” növényeket. Eszerint kell megválasztani, hogy mely növénysorok kerüljenek egymás mellé.

A társnövényeket ugyanabba a sorba ültetjük egymás mellé. Az így összeültetett növények például védelmi, helykihasználási céllal kerülhetnek pl. egymás mellé, pl egy tő paradicsom mellé egy tő bazsalikom, amely a paradicsomot még ízesebbé teszi, egyúttal kártevő riasztó hatású, vagy növényvédelmi céllal egy tő zeller kerülhet a paradicsomtövek közé.  Részletes információk: Hasznos társítások.

növénytársítások

Növénytársítás táblázat – Forrás: https://shop.biokultura.org/product/novenytarsitas-tablazat/

Alig ejtettünk szót még arról, hogy mely növények nem valók egymás közelébe. Ebben a fenti táblázat segít eligazodni. Minden tanács és útmutató táblázat ellenére a saját tapasztalat a legjobb tanácsadó, ugyanis a helyi adottságok nagy mértékében megváltoztatják a növények egymáshoz való viszonyát.

A közös betegség leggyakrabban a rokon fajok között fordul elő, ezért azonos családból származó növények ne kövessék egymást!

A jobb tápanyag-hasznosítás érdekében érdekében két hasonló tápanyag igényű növény (pl magas nitrogén igény, vagy magas szervestrágya igény) ne kövesse egymást.

Ugyanarra a területre közel hasonló vízigényű növények kerüljenek, ez gazdaságosabbá teszi az öntözést, és  fordítva, szárazságtűrőt ne ültess vízigényes növény közelébe.

A vetésforgó a termesztett növények előre meghatározott helye és egymás után következésének rendszere. Elsődleges célja a talaj egészségének optimalizálása, a kártevők és betegségek kockázatának csökkentése, valamint a terméshozam növelése. Ezt a gyakorlatot évszázadok óta alkalmazzák, és a fenntartható gazdálkodás alapvető eleme. A vetésforgóról itt olvashatsz részletesebben: Vetésforgó. Ha ezt a termesztési módot választod, a vetéstervet ehhez kell igazítani.

A vetésterv elkészítésének legmegfelelőbb időpontja a szezon kezdet előtti január hónap. A vetőmagok beszerzésére csak a vetésterv elkészítése után kerüljön sor. A magvetések kezdési ideje február vége. Szabadföldbe a hidegtűrő zöldségek magjai vethetők, a többi magból palántát nevelünk.

ágyások tervezése

A kép csal illusztráció.

Ágyások tervezése, előkészítése

A konyhakertet meg kell tervezni. Készíts alaprajzot kockás papírra, vagy használd az Excel táblázatot. Jelöld ki az ágyásokat, az ágyások közti utakat és hozzáférési pontokat. Az ágyások tervezésénél figyelembe kell venni például az uralkodó szélirányt, a sorokat a szél irányával párhuzamosan kell tervezni. A vízigényes növények ágyásait a kút közelébe kell tervezni, illetve úgy kell elhelyezni, hogy az öntözés minél egyszerűbben megoldható legyen, ha szükséges, meg kell tervezni az öntözőrendszert, stb.

Például tervezz 120 cm széles ágyásokat, a sorok távolsága kb 20-30 cm lehet a növények helyigényétől függően. 25 cm sortávolság esetén egy ágyásba négy sor tervezhető. Az ágyás két szélén 10-10 cm maradjon ki. Az ágyások közti kezelőutak 30 cm-nél ne legyenek keskenyebbek a kényelmes használat érdekében.

Az ágyások talaját vetés ill palántázás előtt elő kell készíteni. Ide tartozik az ásás, a szerves anyag beforgatás, érett istálló trágyát ősszel, komposztot tavasszal ajánlott a talajba dolgozni. Az ágyást gyomtalanítani kell, ill. gyommentesen kell tartani, ültetés előtt gereblyével símára kell egyengetni, simítózni.  További információk: Az ásás művészeteKözéppontban a humuszVegyszerek helyett istállótrágya

Az ágyások és azon belül a sorok helyét ki kell tűzni spárgával. Feltétlenül használj jelzőtáblát! A jelzőtábla mutatja meg, hogy milyen zöldség, és annak is melyik fajtája került az adott sorba.

A kezelőutat lehet fűnyesedékkel, szalmával takarni, de le lehet fektetni deszkát is a jó közlekedés érdekében, illetve a talajtömörödés elkerülése végett. Az út takarására azért is szükség van, hogy az ne gyomosodjon fel. További információ: Sorközök takarásának előnyei és lehetőségei

További információk: Milyen magvakat, milyen ágyásba, mikor vessünk?

Minden tevékenységet naplóban rögzíts, különben egy idő múlva már nem emlékszel rá, hogy honnan származik a mag, mikor vetetted el, mi nem kelt ki stb.!

Ezeket a tanácsokat követve jól megtervezett veteményeskertet hozhatsz létre, amely növeli a termés mennyiségét, javítja a minőségét, és csökkenti az esetleges kihívásokat.

A cikk Jutka mama előadásának felhasználásával készült. Ha kíváncsi vagy Jutka mama előadásaira, illetve részt vennél a biokertész gyakorlaton keresd lel honlapunkat: Biokertész tanfolyam

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa