Sövények

Sövényeket nagyon sokféle növényből alakíthatunk ki. Szinte mindegyik olyan faj alkalmas a sövény létesítésére, amely kis levelekkel rendelkezik és jól tűri a metszést.

Ha elsősorban a térhatárolás miatt alakítottuk ki sövényünket és szeretjük a szabályos formákat, akkor érdemes olyan növényeket telepíteni, amelyek kora nyáron vagy később virágoznak. Ha konténeres növényeket választunk, a szezon folyamán bármikor telepíthetjük őket. Ha telepítés után, mondjuk kora tavaszi telepítés esetén májusban, az új növekmények, levelek színe halványabb, mint amilyen elvárható, tápanyag utánpótlást kell végezni. Elegendő lehet a földbe bekevert szarvasmarha trágya. Ezeket a növényeket ugyanis már tavasztól nyugodtan elkezdhetjük nyírni és a szabályos formát egész évben – jórészt a virágzás alatt is – megőrizhetjük.

Ajánlat:

– Mezei juhar (Acer campestre)
– Borbolyák (Berberis sp.) pl. Japán borbolya (Berberis thunbergii ‘Carmen’)
– Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
– Húsos som  (Cornus mas)
– Fényeslevelű fagyal (Ligustrum lucidum)
– Széleslevelű fagyal (Ligustrum ovalifolium ‘Argenteomarginatum’)
– Közönséges gyertyán (Carpinus betulus)
– Veresgyűrűsom (Cornus sanquinea)
– Madárbirs fajok (Cotoneaster sp.)
– Egyéb fagyal fajok (Ligustrum sp.)
– Közönséges bükk (Fagus sylvatica)
– Fehér eperfa (Morus alba)
– Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera)
– Tamariska fajok (Tamarix sp.)

Külön figyelmet érdemel a gyertyán, mert rendkívül olcsó, könnyen telepíthető, jól alakítható, igénytelen. Áthatolhatatlan, másfél méteres sövénnyé nevelhető.

Virágos sövények

Ha megelégszünk a kevésbé szabályos formákkal, de gazdagabb virágzást szeretnénk, akkor telepítsünk virágos sövényt. A legtöbb virágos sövény létesítésére alkalmas növényt a virágok elnyílása után kell alakítani, mivel a virágrügyek már az ősszel kialakultak. A tavaszi metszéssel ezeket a virágrügyeket távolítanánk el.

Ajánlat:

Japánbirs (Chaenomeles japonica)	Kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus)
Aranyfa (Forsythia x intermedia)	Közönséges gyöngyvessző (Spirea x vanhouttei)

A Nyár végén, ősszel virágzó cserjékről itt olvashat!

Sövény lombhullató örökzöldekből

A lomhullató örökzöldekből kialakított sövények télen is megfelelő takarást adnak, amellett, hogy színt visznek a szürke napokba. A kívánt magasság és szélesség eléréséig a növények metszése nem szükséges, mivel anélkül is jól bokrosodnak. Amint a kívánt szélességet és magasságot elérték, az elképzelt profilból kilógó vesszőket-hajtásokat visszakurtítva, fokozatosan kezdjük meg a sövény kialakítását. Később évente kétszer nyírjuk. Először tavasszal, közvetlenül a kihajtás előtt, majd júliusban a hajtásnövekedés csillapodásának idején. Az ültetési távolság 50-80 cm.

Ajánlat:

Júlia borbolya (Berberis julianae)	bukszus (Buxus sempervirens)
Babérmeggy (Laurocerasus officinalis)	Közönséges tűztövis (Pyracantha coccinea)

 Sövény fenyőből

Az utóbbi tíz évben nagyon divatossá vált a fenyőfélékből ültetett sövény. Ez a divathullám megérdemelten söpört végig az országon, hiszen dús és szabályos sövényt leggyorsabban valószínűleg az apró levelű fenyőkből lehet kialakítani.

A ‘tujasorokkal’ azonban sokan célt tévesztettek, mert a fenyőkön és a szépen nyírt pázsiton kívül semmi más növényt nem ültettek kertjükbe. További problémákat jelentett, hogy azok a Magyarországon telepített fenyőfajok és -fajták, amelyek a nyugati szomszédunknál szépen fejlődtek, hazánk eltérő klimatikus adottságai miatt, gyakran estek a fagy vagy az aszály áldozatává. Ha fenyőkből szeretnénk sövényt ültetni, a beszerzés helyén feltétlenül kérjük ki egy szakember tanácsát. Mert bármilyen oszlopos és kék színű lehet is a kiválasztott növény, ha kertünkben csak rövid ideig díszít.

leylandi ciprusok

A sor például nyírás nélkül legalább 16-18 méter magasra nő! Rendszeres nyírással a mérete karban tartható, de, ha ezt elmulasztják, nem csak a mérete okoz gondot, hanem az is, hogy alulról felkopaszodik.  Nem szabad a növényt még 2-3 méter magasra sem engedni, és csak ez után nyírni, hanem rétegesen kell nyírni: nyírni, tovább engedni, nyírni megint.

A fenyőket a lomhullató örökzöldekhez hasonlóan, miután két növekedési fázisuk van, március vége és szeptember eleje, elég évente kétszer nyírni, a növények összeborulása után. A nyírás során ügyeljünk arra, hogy ne menjünk a leveles zónánál beljebb, mert a levéltelen részükig visszacsonkolt ágak újrahajtása bizonytalan. Az ültetési távolság 80-120 cm.

Ajánlat:

– Tuják (Thuja sp.), pl. Keleti tuja (Thuja orientalis) ; életfa (Thuja plicata atrovirens), oszlopos növekedésű tuják  pl. smaragdtuja (Thuja occidentalis Smaragd)
– Borókák (Juniperus sp.)
– Hamisciprusok (Chamaecyparis sp.) pl. (Chamaecyparis lawsoniana)
– Tiszafa (Taxus baccata)

Gyakori választás az oszlopos tuja, például smaragd tuja, de tudni kell, hogy az oszlopos növekedés miatt a sövény nem zár össze, ellenben nyírást nem igényel.

Sövény örvös elágazású fenyőkből

Amíg nem látjuk, talán el sem hisszük, hogy örvös elágazású fenyőkből is lehet sövényt nevelni. Különösen szép, csipkeszerű sövény nevelhető a lucokból (különösen a szerb lucból) a vörösfenyőből, valamint a duglászfenyőből. A kis fenyőket 1-1,3 méter tőtávolságra ültessük. Kezdetben hagyjuk szabadon fejlődni őket, majd miután a kívánt magasságot elérték metsszük vissza őket. A visszavágás hatására még a ritka ágállású fenyők is besűrűsödnek. A továbbiakban évente egyszer, a tavaszi hajtásnövekedés végén kell nyírni őket.

Alkalmas fajok:
– Szerb luc (Pica omorica)
– Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii)

Sövények gondozása