Tiszafa

A tiszafák akár több ezer évig is élhetnek, a tűlevelükből nyert hatóanyagból rák ellenes szer készül. Sokan dísznövényként ismerik. 2011-ben az év fájának választotta az Országos Erdészeti Egyesület és a Nyugat-magyarországi Egyetem kutatóiból álló kuratórium.

A legárnyéktűrőbb és a leglassabban növő fenyőnk. Kezdetben közepesen gyors, később kimondottan lassú növekedésű, de igen hosszú életű fa. Évente kb. 30 cm-t növekszik. 50-60 éves korára lesz 10-12 méter magas, és egyes becslések szerint a 2000 éves kort is megérheti. Mérgező: – legmérgezőbb részei a tűlevelek, bár tulajdonképpen a fekete magokat körülvevő piros un. magköpenyen kívül a növény minden része mérgező. Keringési és légzési nehézségek alakulhatnak ki, súlyosabb esetben halált okozhat. Az ókorban nyílméregként használták kivonatát. Kisgyermekes családok kertjébe nem ajánlott.

Nálunk is őshonos, és Európának talán a legszebb összefüggő állományfoltját alkotja. A tiszafa, ha nem is hungarikum, de minden esetre óvott növény. A Bükkben és a Bakonyban sziklai bükkösök, karszterdők ritka jégkori maradványfája. Híres VÉDETT előfordulási helye a bakonyi Szentgál melletti “őstiszafás”. 2011-ben az év fája volt.

Figyelem! A védett vagy fokozottan védett faj gyűjtéshez pedig szintén a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Tiszafa botanikája és gyógyhatásai

Gyökérzete: Erőteljesen mélyre hatoló.

Kérge: Rozsdabarna vagy sötétbarna, szalagokban felfoszló.

Rügyei: Aprók, tojásdadok, zöldek.

Hajtása: Először zöld, majd megbarnul. A hajtások tumorgátló hatását 1966-ban fedezték fel (Maryland), a hatást később a taxol (baccatol III) nevű alkaloidáknak tulajdonították.

Tűi: Fésűsen állnak, laposak, görbültek, végük erősen kihegyesedő, 3 cm hosszúak, 2 3 mm szélesek. Színük fényes, sötétzöld, fonákjuk világoszöld. Nedvük mérges alkaloidát, toxint tartalmaz, ami különösen az egypatás állatokra veszélyes. Az indiánok a tűleveleket vízbe áztatták, és ebben fürdették a beteg gyerekeket. A megrágott tűleveleket a sebekre tapasztották, hogy gyorsabban gyógyuljanak. Manapság a tűlevekből nyert Taxotere (Aventis termék) gyógyszert sikerrel alkalmazzák a mellrák és tüdőrák kezelésében.

Virágai:Egyivarúak, kétlakiak. A nővirágok 2-3 mm nagyságúak, zöldek, kúposak, a hímvirágok 3-4 mm-esek, sárgák, gömbölydedek. Március végén, április elején nyílnak.

Termése: Csésze alakú, piros álbogyó. Magja 5-6 mm nagyságú, a tölgymakkhoz hasonló alakú tőben világosabb. Augusztus-szeptemberben érik.

Fája: Színes gesztű, nehéz és nagyon kemény. A szijács keskeny sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. Sok csersavtartalma miatt nagyon tartós. Nálunk védett természeti ritkaság számba menő fafaj. Hajlékony fájából az indiánok íjat, nyilat, szigonyt készítettek. Szépen és könnyen faragható, jól polírozható.

Az élénkpiros színű magköpeny kivételével a fa többi része egy taxin nevű alkaloidát tartalmaz, amely az emberre és a páratlan ujjú patásokra (pl. lóra) veszélyes méreg!

Tiszafa patika

Tiszafa kerti hasznosítása

Másod-, néha harmadrendű fa, bokrosodó, koronája szabálytalan. Szabad állományban jól mutat. A kertekben, parkokban azonban azért közkedvelt, mert jól nyírható. A metszést kiválóan bírja: még az ágcsonkokból is képes kihajtani. Tiszafából készül a legmutatósabb sövény. A barokk kertészet előszeretettel használta örökzöld falak, kapuk, tornyok, gömbök kialakítására. Manapság is a formális kertek kedvelt növénye.

További előnye, hogy sem az éghajlattal szemben nem igényes, sem a talajban nem válogat. Szélsőségesen árnyéktűrő, de tűző napon is jól fejlődik.

Számos kertészeti fajtája ismert: például az arany lombozatú ‘Aurea’, a felálló hajtásrendszerű ‘Stricta’, vagy a kompakt, törpe növekedésű fajták, amelyek nagyobb sziklakertekben a legmutatósabbak.

Taxus baccata Semperaurea