Babérmeggy, a téli kertek sztárja

A babérmeggy a téli kertek sztárja, nagy levéltömegű, lomblevelű örökzöld. A nálunk nemesített fajták napos, félárnyékos helyre valók. Szélsőségesen meszes, száraz, sivár homokos vagy túl nedves talajba ne kerüljön. A fagyok beálltáig ültethető.

A babérmeggyek (Prunus laurocerasus) a Kaukázusban és a Balkán-félszigeten őshonosak. 1576-ban Clusius, a bécsi botanikus kert igazgatója kapta az első példányokat David Ungand konstantinápolyi német nagykövettől több más növénnyel egyetemben. A növények tönkrementek, kivéve a babérmeggyet és a vadgesztenyét.

Babérmeggy bemutatása

A babérmeggy a cseresznyéhez hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozik. A Prunoideae alcsaládra a csonthéjas termés jellemző. Az alcsaládon belüli Prunus nemzetségbe tartozik sok termesztett gyümölcsfajjal együtt, amelyek közül a legfontosabbak a cseresznye, a meggy, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a mandula.  A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. A Prunus név a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

babérmeggy virágzat

Szórt állású levelei egyszerűek, épek, örökzöldek, vastagok, bőrneműek, visszás tojásdad-lándzsásak, fényesek, színükön olajzöldek, fonákukon világoszöldek. Virágzata április-májusban nyíló fürt. Szeptemberben érő csonthéjas termése gömbölyded, sötétvörös vagy fekete. A növény minden része változó mennyiségben amigdalint (cianoglikozid) tartalmaz.

A hetvenes évek óta babérmeggy-szelekcióval foglalkozó Józsa Miklós „A Babérmeggyek” című előadása az V. MAKEOSZ szakmai napokon hangzott el (2014. február 11-13.). Józsa előadását a nagyközönség felé a Kertészet és Szőlészet 2014-18. számában megjelent cikkben Papp Edina tolmácsolja, így mutatva be a babérmeggyet: A kaukázusi alakkör fölfelé törő, nagyméretű, akár fává is megnövő, szélesebb, világosabb zöld leveleket hoz, ami legföljebb mínusz 15 ˚C -ig fagytűrő. A balkáni típusú babérmeggyek levele keskenyebb, sötétebb zöld, szélesebb bokrot nevelnek és alacsonyabbak. Fagytűrésük jobb, mínusz 20 ˚C -ig megbízhatóan telelnek, így a hazai kertekbe, illetve a magyar termelők által leginkább kiszolgált keleti piacokra jobban megfelelnek.

terméses babérmeggy

Babérmeggy környezeti igényei és gondozása

Jó időjárás esetén novemberben, a fagyokig ültethető. Napon és félárnyékban fejlődik a legszebben, de a mélyárnyékot is tűri. Napos, szeles helyen a megnőtt párologtatás miatt figyelni kell a megfelelő vízellátásra. Talaj iránt nem igényes, de az erősen meszes, a túl laza talajt nem kedveli. A fajták téltűrése növelhető, ha augusztus második fele után kevés vizet, csapadékot kapnak, meggátolva ezzel az új rügyek képződését.

Több fajtája sövényként, talajtakaróként, mások szoliterként és dézsás növényként tartható. Metszéssel jól alakítható.

Csapadékos időben gombafertőzések léphetnek fel. Ilyenek például a sztigminiás és a ceutospórás levélfoltosság. Józsa Miklós ’Mari’ fajtája a manapság gyakori Pseudomonas fertőzésre érzékeny. A növény rágó és szívó kártevői valamint pajzstetvek ellen is védekezni kell.

Babérmeggy fajtaajánlat

Józsa Miklós fajtaajánlata alapján szoliterként kiváló a nagytermetű ’Baumgartner’ fajta. Sövénynövényként ajánlott a ’Novita’. Nyíratlan, 1,5-2 méteres sövényként a ’Mari’ használható. A francia nemesítésű ’Genolia’ magas sövénynek való. Mutatós talajtakaró vagy dézsás növény a bókoló, széles ágrendszerű, lombfakadáskor bronzos ’Zita’. További talajtakarónak ajánlott fajták a bronzosan fakadó ’Nero’ illetve a ’Sári’ és a ’Zöld Szőnyeg’.

Manapság a szelekció célja a télállóság mellett a bronzosan fakadó lomblevél. Vörösen kihajtó fajták a már említetteken kívül a ’Kleopatra’, amely szoliterként, edénybe, illetve sövénynek is ültethető, a sövényként, szoliterként és dézsásként is ültethető ’Antonius’ illetve a 2013-tól az Európai piacon is elérhető ’Ani’.

babérmeggy 'Ani'

babérmeggy ‘Ani’. Fotó: newplantsandflowers.com A felálló hajtásrendszerű ‘Ani’ 2013-ban mutkozott be az európai piacon. Holland faiskolák forgalmazzák. Szoliternek, és sövénynek is javasolják.

A 2013. évi GrootGroenPlus kiállításon és vásáron mutatkozott be Józsa Miklós két legújabb babérmeggy fajtája, a Prunus laurocerasus ‘Gabi’ és a Prunus laurocerasus ‘Josa’. A ’Gabi’ másfél méterre megnövő gömbös, kompakt megjelenésű fajta, tojásdad levelei sötétzöldek, fényesek. A fiatal hajtások világoszöldek. Kandaláber szerűen fejlődő virágai májusban nyílnak. Mínusz 20˚C -ig télálló. Dézsás növényként is megállja a helyét. A ‘Josa’ kompakt, de terjedelmes cserje. Levelei lándzsásak, sötétzöldek, a fiatal hajtások világoszöldek, a frissen kibomló levelek bronzosak. Mínusz 30 ˚C-ig télálló. 2013-tól a belga Van Poecke & Zoon a holland Heco Stekcultures. Európai terjesztéséért a holland Breeder Plants ügynökség felel.

2014-ben mutatkozott be a balkáni babérmeggy, Prunus laurocerasus ‘GRPL 18’, márkanevén Zöld Bolygó (‘Green Planet’)  a  holland Guido Rouwette faiskola szelekciója,  pont olyan gömbölyű és zöld, mint a Föld.

Prunus laurocerasus 'Green Planet'

2015-ben pedig ugyanez a faiskola egy újabb különlegességgel rukkolt elő, megjelent a piacon a Prunus laurocerasus ’GRPL19’, márkanevén Legenda (‘Legend’), az új fajta különleges textúrájú leveleivel hívja fel magára a figyelmet.

 

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!