12. hét

A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét. A virágvasárnap hazavitt szentelt barkát a nép nagyon sokféle célra használta. Lenyelésével és elégetésével gyógyítottak. A barkás ággal vesszőzve varázsoltak. A barka jelenléte, például az állatok közelében, biztosítéknak látszott a védelemre, sikerre. A hagyomány szerint a szentelt barka megvédte gazdáját a villámlástól és az égiháborútól. Általában megállapíthatjuk, hogy a szentelt barka szerepe, jelentősége a népéletben vetekedett a szenteltvízével és a szentelt gyertyáéval. – Áll a Néprajzi Lexikonban. A hagyományok Háza így ír: A Húsvétot megelőző nagyhéten a hétköznapi mezőgazdasági munkákat kicsit félretették, sőt, nagycsütörtökön és nagypénteken tilos volt mindenféle hétköznapi munka – előtte persze mindenhol kitakarítottak, mindent kimostak, a házakat újra meszelték, rendbe tették a házak környékét, az utcákat, a kutakat is. Mi azért kertészkedhetünk kicsit!

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja március 25.  A katolikus lexikon így róla: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni v. levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ui. annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok. Hasonlóképpen vélekedik Zagyvarékas népe is: nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson áldás lesz… Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják. .. De még se szeri, se száma a kapcsolódó népszokásoknak.

Tehát, akinek van hozzá bátorsága és némi tapasztalata, annak ez az időszak a legalkalmasabb a gyümölcsfák oltásához. Az általunk áhított fajtájú gyümölcsfáról ősszel megszedett oltóvesszővel héj alá, vagy hasítékoltással a fiatalabb fákat, míg a megifjított idősebb fákat kecskelábékezéssel vagy hasítékoltással varázsolhatjuk újjá. Öt gyümölcs egy fán

Amennyiben kedveljük a bogyós gyümölcsű bokrokat, ebben az időszakban érdemes újakat telepíteni, illetve a meglévőket szaporítani. Bogyós gyümölcsök

Lassan megbonthatjuk és eltávolíthatjuk a rózsatövek fagyvédő takarását, és végrehajthatjuk a típusnak megfelelő metszést is, így az alacsonyabb növekedésű bokorrózsák vesszeit, 3-4 vázágat hagyva közel harmadára, 3-6 szemre, míg a parkrózsákat a felére vágjuk vissza. Fontos az időzítés, hiszen a hirtelen beköszöntő melegben egyik pillanatról a másikra kihajtanak a rügyek, melyet a metszésnek feltétlenül meg kell előznie. A metszlap a rügy fölött 5-10 mm-re, attól távolodva lejtsen. A metszéssel egyben terelgetjük is a növény növekedését, mivel olyan rügyre metsszük, amelynek irányába szeretnénk a leendő új hajtást irányítani. A gyökérnyakból eredő vadhajtásokat tőből távolítsuk el.
A mini és talajtakaró rózsák nem igényelnek különösebb alakító metszést, csupán kordában tartásuk érdekében szükséges néha megkurtítani.
A lugasnak nevelt rózsákat ritkítsuk, az elfagyott, elszáradt beteg részeket távolítsuk el, és ha szükséges, a támberendezést erősítsük meg, melyhez kikötözzük a vesszőket, amit aztán egészen őszig folytassunk rendületlenül.
A trágyázásról se felejtkezzünk meg, ha bő virágözönre vágyunk a nyár folyamán.

Amennyiben évek óta nem metszettük meg növényeinket, akkor bátrabban állhatunk neki e műveletnek. A hortenziák az erőteljesebb visszametszést a nyár folyamán bőséges virágzással hálálják meg, természetesen az érdeslevelű hortenzia cserje kivételével.

Fejezzük be a gyümölcsfák, bogyósok, díszcserjék metszését. Ne feledkezzünk meg a Metszés utáni sebkezelésről sem! Metszés után, ha levágott részeket összeszedtük, azonnal jöhet a lemosó permetezés.

Cikk ajánlat: Díszcserjék metszése;Díszfák, örökzöld díszcserjék metszése; Rózsák metszése; Hortenziák metszése a bőséges virágzásért; Rozmaring metszése; Csonthéjasok metszése; Ribiszke metszése; A szőlő metszése

Szemet gyönyörködtető látvány a gyep tavaszi színváltása, amit akár napokon belül megtapasztalhatunk, mely egyben jelzés számunkra, hogy lassan elodázhatatlanul megkezdődik a rendszeres gyepkarbantartás. Tehát készüljünk fel lélekben és eszközeink karbantartásával, a műtrágya és a fűmag beszerzésével az alábbi főbb feladatokra.
Gyepszellőztetés: egyrészt a fűszálak közt elhalt növényi részekből, mohából kialakult filcréteg eltávolítása, mely megakadályozza a csapadék bejutását a talajba, ráadásul melegágya a kórokozók fertőzésének, másrészt a tömörödött talajban levő gyökerek levegőhöz juttatása, villával vagy gyepszellőztető eszközzel.
Pótlás: kipusztult, eltávolított beteg részek pótlása gyeptéglával vagy felülvetéssel, ha a talaj hőmérséklete elérte a 13-15 fokot.
Gyeptrágyázás: talajtípustól függően évente 2-3 alkalommal, egyenletesen elterítve, első alkalommal március végén a gyors tavaszi regenerálódás érdekében speciális, nitrogénben dús műtrágyakeverékkel (N:P:K=25:5:10).
Öntözés: időjárástól, fekvéstől és fajtakeveréktől függően.
Fűnyírás: talán a legmegterhelőbb, háziasszonyok számára a legrettegettebb ház körüli teendő, melynek gyakorisága (intenzív gyepeknél akár hetente kétszer is!) a környezeti tényezők mellett az alkalmazott fűfélék növekedési intenzitásától is függ, mely az év során is dinamikusan változik, tavasszal a legnagyobb, nyáron csökken, majd ősz elején ismét megközelíti maximumát. Tehát jól gondoljuk meg, hogy bevállalunk-e egy nagy felületű intenzív pázsitot, vagy esetleg azt helyettesítő, néha sokkal izgalmasabb és igénytelenebb talajtakaró növényekkel telepítjük be kertünk szabad felületeit.

Füvesítés; Gyepfelületek fenntartása; Gyep tavaszi ápolásának négy pontja

Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com