Milyen magasra nőhet a fű?

 Akinek van gyepfelülete, tudja, hogy a fűnyírás állandó program, hiszen ez hatással van állapotukra, “erőnlétükre”. A fűnyírás csínja-bínja.

A vágás hatására a pázsitfüvek tövében – ezek a bokrosodási csomók- új hajtások fejlődnek, megteremtve a gyepszőnyeg zártságának, kedvező sűrűségének, tömöttségének feltételeit. A bokrosodási csomók valamivel a talajfelszín alatt, illetve fölötte találhatók. A helyes nyírás nem csak a föld feletti hajtások fejlődésére, hanem a gyökértörzsekre is kedvezően hat. Ugyanakkor a fűvel vetekedő, életteret nyerni igyekvő gyomok számára a nyírás kifejezetten kedvezőtlen. A mi szemszögünkből jótékony módon, valósággal irtó hatása lehet.

Jó, ha tudjuk, hogy sose nyírjuk le a füvet tövig! Ne vágjunk többet, mint a fűszál magasságának a felét. A legkisebb megengedett tarlómagasság 3-4 cm. Ez alatt már ugyanis a bokrosodási szint található, aminek megtartása a fű megújulásának is az alapfeltétele. Ha mégis sikerül leborotválni a gyepet, számítsunk rá, hogy a pázsitfelület foltosan kipusztul a lecsupaszított részeken.

A nyírás gyakoriságát tehát a fű növekedés üteme határozza meg. Addig kell nyírni a füvet, amíg nő. A tavaszi gyors fejlődést felváltja a csökkenő nyári fejlődés, az ilyenkor uralkodó meleg, gyakran száraz időjárás miatt, a folyamat azután őszre ismét megélénkülhet. A télire hosszabbra hagyott szálak a csapadék nyomásától elgyengülnek, tönkre mehetnek, teret adva a gombás fertőzéseknek.

A nyírás a fűszálak tizenkét cm magasságánál már aktuális. Úgy is számolhatunk, ha a szokásos tarlószint egyharmadánál már hosszabb a fű, nem szabad tovább várni a nyírással. Ez ráadásul azzal az előnnyel is jár, hogy az ilyenkor rendszerint egy cm körüli kaszálékot, meleg, nyár időszakban, nem szükséges feltétlenül legereblyézni, vagy más módon eltávolítani, hanem az mintegy talajtakaró zöldtrágyaként vissza is maradhat.

Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva mégis megkésünk a fűnyírással, ilyenkor a már felmagasodott füvet ne vágjuk rövidre egy menetben, hanem hagyjuk magas tarlóra, és a következő, és a következő, netán a harmadik alkalommal vágjuk csak a szokásos rövidségűre. A magas fű töve ugyanis megsárgul (etiolálódik), és a nyírást követő erősebb napfény hatására könnyen károsodhat, akár ki is pusztulhat. Az elvadult fű kibújik, kinő a leggyakrabban használt kézi előtolású, de gépi kialakítású, a nagy teljesítménye miatt közkedvelt hengerkéses vágóelemű fűnyíró gépek alól, úgy, hogy csak sarlóval, kaszával, vagy aprítva vágó kaszálógépekkel vágható le elfogadható módon.

A környezetbarát gyepben a fű magas! Ez elősegíti a mély gyökérrendszer kialakulását, leárnyékolja a gyomokat, és megfékezi a pázsit kártevő-populációit. A füvet a vetett fűfajtákhoz ajánlott vágási magasság legmagasabb méretére nyírd! Egy másik fűnyírási alapszabály: Alkalmazd a harmadszabályt! Ha a fű magassága 6 cm, ne nyírj 2 cm-nél többet többet a magasságából. Ha a fűnyírónak van mulcsozó pengéje, azzal nyírd le a füvet, a nyesedéket hagyd a pázsiton  – ez a szerves anyagok újrahasznosításának egyszerű módja.

Árnyékban a fű ritkább nyírást kíván, mert lassúbb a fejlődés üteme. A szabályozható késmagasságú fűnyírógép lehetővé teszi azt is, hogy a napos területrészek fűállományát rövidebbre, az árnyékos részekét pedig némileg hosszabbra vágjuk. A helyes fűnyírással elérhetjük, hogy a nem éppen kedvező helyi adottságok következtében előnytelen fűállomány esetében is elfogadható fűborítás alakuljon ki, és maradjon fenn, a lehető legtovább. Már csak ezért sem szabad a fűnyírást elhanyagolni, vagy hanyagul végezni!