Gyepfelületek fenntartása

A gyepfelületek szakszerű fenntartásnak rövid ismertetője. Legyen a mi kertünk mindig zöldebb!

Fűnyírás

Tavasszal az első két vágás alkalmával érdemes magasabbra hagyni a füvet (7 cm), mert a nagyobb mennyiségű zöld rész több tápanyagot termel a föld alatti részek fejlődéséhez. Nyáron, nagy melegben a füvet szintén magasabban kell vágni, hogy beárnyékolja az alatta lévő talajt.

A vágáshoz többféle típusú gépet is választhatunk. Az extenzívebb jellegű gyepekhez inkább forgókéses, míg az intenzív pázsitokhoz inkább hengerkéses fűnyírót válasszunk. Magyarországon az utóbbit leginkább csak kézi változatban forgalmazzák.

Elektromos, forgókéses fűnyíró.

Kézi, hengerkéses fűnyíró.

Gereblyézés

Tavasszal a gyepet a felgyülemlett téli hulladéktól, nyáron a levágott fűtől, ősszel pedig a lehullott lombtakarótól kell megszabadítanunk. A gereblyézés hagyományosan kézzel történik, de ha szeretnénk ettől a munkafázistól megszabadulni, vásároljuk olyan fűnyíró gépet, amelyik rendelkezik gyűjtőtartállyal is.

Ha nincs időnk arra, hogy a levágott füvet összegyűjtsük, akkor elegendő csak minden második-harmadik vágás után összegyűjteni a füvet. Bár néhány napra elcsúfítja a gyepet a kaszálék, de az újonnan sarjadó fű hamar eltünteti nyomát. A talajélet szempontjából szintén előnyös, hiszen amellett, hogy a kaszálék árnyékolja a talajt, számos élőlény számára táplálékul is szolgál. A különböző organizmusok a legtöbb esetben nem képesek a teljes lebontásra ezért a gereblyézést nem lehet mellőznünk. Ha lehetőségünk van rá a levágott füvet helyezzük el komposztálóban.

Öntözés

A természetes csapadékon felül a gyep vízigénye tavasztól őszig 300-400 mm (négyzetméterenként 30-40 liter). Az öntözésre a legmegfelelőbb időpont a hajnali órákban van. A kijuttatott víz mennyisége sok tényezőtől függ, de leginkább kertünk talajának típusától. Célunk, hogy a talaj legalább tíz centiméter mélyen átnedvesedjen. Ehhez homokos talajon 10-15 mm, míg agyagos talajon 30-35 mm víz szükséges négyzetméterenként. Az öntözés gyakoriságát lehetőleg a minimumra kell csökkenteni, ugyanis a gyakran öntözött gyep nagyon érzékennyé válhat. Mivel gyökerek a nedvességet ebben az esetben mindig megtalálják a talajfelszín közelében, ezért nem lefelé, hanem oldalirányban terjednek. Ha valami folytán nem tudjuk biztosítani ezt a rendszerességet, akkor a felszín közelében található gyökerek nem képesk a mélyebb rétegekből nedvességhez jutni, így fű elpusztul.

gyep öntözés

Gyomirtás

A gyomirtást kisebb területen kézzel is elvégezhetjük. Ilyenkor a gyomokat öntözés után tőből kihúzva távolíthatjuk el. Az erős gyökérzettel rendelkező gyomok eltávolítására vásároljuk acatolót.

Vegyszeres gyomirtásra inkább csak nagyobb felületek esetén gondoljunk. A friss kelésű gyepen három hónapig és a kaszálás után egy hétig soha ne használjunk gyomirtót! A vegyszeres gyomirtást leghatásosabb az első kaszálás előtt elvégeznünk.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlásra minden szerves trágya alkalmas. Érdemes ezeket használnunk, hiszen a tápértéke mellett, a talaj szerkezetét is javítja. A legjobb, ha két-három évente érett marhatrágyát szórunk ki 1 cm vastagságban (100 négyzetméterre egy köbméter szerves trágyát kell számolnunk). A kiszórásra a tél folyamán kell sort keríteni, majd tavasszal az el nem porladt trágyarögöket gereblyével kell széttörni és elegyengetni.

A műtrágyázásnál a foszfor illetve a kálium hatóanyagúakat ősszel kell kijuttatnunk, mert ezeknek az ásványi anyagoknak viszonylag lassú a mozgása a talajban. A nitrogén-trágyázást a gyorsabb áramlási sebesség miatt érdemesebb tavaszra időzítenünk.

Ha úgy látjuk, hogy a gyepfelületünk a nyár folyamán további trágyázásra szorul, akkor ezt öntözéssel egybekötve június-július folyamán megtehetjük. A nitrogén kijuttatása 6-8 nap múlva hoz szemmel látható változást.

Az említett elemeken kívül a gyepfelületeknél a magnéziumnak van még nagy jelentősége, hiszen ez a klorofill építőköve, ettől lesz a fő üde zöld színű. Az optimális magnéziumszint fenntartásához évente 30-50 dkg magnézium-szulfátot juttassunk ki száz négyzetméterenként. A tápanyagban gazdag talaj a szárazságnak és a mechanikai igénybevételeknek jobban ellenáll.

gyeptrágyázás

Talajszellőztetés

A tavaszi munkák egyik fontos eleme a talajszellőztetés. Azért van rá szükség, mert a mindennapos igénybevétel és természetes tömörödés hatására a talaj levegőtlenné válik, emiatt a gyökerek számára is fontos oxigén nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Az erősen tömörödött talajba a csapadék nehezen jut be, a víz gyakran lefolyik az öntözött területről.

A levegőztetést géppel és kézzel is végezhetjük. A kézi gyepszellőztetést legjobb vasvilla alkalmazásával megoldanunk úgy, hogy a területen 10-15 centiméterenként ferdén leszúrjuk a talajba a villát.

Kisebb gyepfelületekre is érdemes gyepszellőztető gépet kölcsönöznünk, nagyobb felületekre pedig vásárolnunk. Ezt a munkát érdemes összekapcsolni a komposzt- vagy műtrágyaszórással, így a kedvező hatásuk fokozódik.

A moháknak négy dolog kedvez. A levegőtlen, savanyú talaj, az árnyék, a párás, nedves környezet. Ezért is érdemes egy évben 2-3 alkalommal gyepszellőztetést végezni, hogy az elhalt növényi részek eltávolítása mellett a mohákat is megritkítsuk. A kémhatást el kell mozdítani a savanyú tartományból. Növelni kell a talaj mésztartalmát kalcium műtrágyával, mészkőporral. Egyébként a magyarországi talajok többsége inkább meszes.

gyepszellőztetés ásóvillával

Ha az árnyékos területre árnyéktűrő fűmagkeveréket, árnyéktűrő gyeppótlót vetsz, kevésbé fenyeget a veszély, hogy a fű kipusztul, és helyét a moha veszi át. Az öntözést hajnalban, vagy reggel kell elvégezni, hogy a gyep és a felső talajréteg meg tudjon száradni napközben, tehát hogy ne legyen folyamatosan nyirkos a talajfelszín.

A túlöntözés hatására a talaj levegőtlenné válik, benne elszaporodnak a mohák és a gyomok. Ha keveset öntözzük, a fű gyökerei azon kívül, hogy nem jutnak elég vízhez, károsodhatnak is a talajban található ásványi sók koncentrálódása miatt.

A gyep esetében leggyakrabban élettani betegségek okoznak gondot, amelyek a kevés vagy túl sok kijuttatott tápanyag, valamint az öntözés hiányosságaiból adódnak. A túlzott nitrogéntrágyázás hatására fű szövetei fellazulnak, a fű megnyúlik, a betegségekkel szemben elveszti ellenállóságát és akár el is pusztulhat. Ezek mellett további gondot okozhat a nitrogénigényes gyomok túlzott elszaporodása.

A talajban élő kártevők szintén sok gondot okozhatnak. Károsításuk nyomán a fű foltokban kipusztul. Ellenük talajfertőtlenítő kijuttatásával védekezhetünk.