A környezetbarát gyomirtásnak sokféle technikája van. Elsőnek mindenkinek a kapa juthat eszébe, de számtalan más mód is van arra, hogy visszaszorítsuk azon növények fejlődését, melyek ott nőnek, ahol azt mi nem szeretnénk.
Mit tekintünk gyomnak?
A világon mindössze 200 gyomfaj ellen védekeznek a mezőgazdasági termelés során, ebből is csak 20 mondható veszélyes fajnak.
A legelterjedtebb szántóföldi gyomok Magyarországon egy 2012-es országos felmérés szerint: az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) a legfontosabb szántóföldi gyomosító, amelyet követ a selyemmályva (Abutilon theophrasti) mint kivadul dísznövény, a termesztett köles (Panicum miliaceum), és a selyemkóró (Asclepias syriaca). Újabban fellépő fenyegető gyom, amire oda kell figyelni többek közt a mandulapalka (Cyperus esculentus), amelynek egyik alfaja, a tigrismogyoró (Cyperus esculentus ssp. sativus) közismert, kivadulásra nem hajlamos kultúrnövény, gumóját fogyasztják. Forrás: Magyar gyomkutató Társaság 18. konferenciája
Gyomfejlődést segítő vagy gyomelnyomó növények
A kertünk növényeit aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik-e a gyomok fejlődését (gyomnevelő növények), vagy esetleg elnyomják azokat (gyomelnyomó növények). Mindig azok a növények képesek a gyomokat kordában tartani, amelyek korán fakadnak és sűrű lombozatukkal hamar beárnyékolják a talajt.
Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, míg többek közt jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval. Természetesen a vetésváltásnál nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy humuszcsökkentőt humusznövelő, mélyen gyökeresedőt sekélyen gyökerező, nitrogénfogyasztót nitrogéngyarapító, kis vízigényűt pedig nagy vízigényű növény kövessen.
Gyomosodás megelőzése
A prevenció egyik sarkalatos pontja a jó minőségű vetőmag használata. Ha saját magunk gyűjtjük a vetőmagot a következő évre, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyűjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetőségeink szerint fémzárolt vetőmagot vásároljunk.
Fontos, hogy csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához. Ebben ugyanis az esetleg belekeveredett gyommagvak már elpusztultak.
Használjunk a mulcsot a gyomosodás megelőzésére!
A mulcs kertészkedők számára talán nem ismeretlen fogalom. A mulcs tulajdonképpen bármilyen anyag lehet, amelynek célja az, hogy a talaj felszínén ne engedje meg elszaporodni a gyomokat, csökkentse a talaj hőingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. Íme egy rövid írás, amely május 6-án jelent meg az Aktuális teendők rovatunkban:
Nagyon sokféle anyagot használhatunk mulcsként. A mulcs akár élő növény (fűfélék, fehér here stb.) is lehet olyan gyümölcsösökben, ahol biztosítani tudjuk a rendszeres kaszálást. A kaszálást azonban semmiképpen sem szabad egyszerre végezni az egész gyümölcsösben, mert a sorközökben lévő növényeken élő kártevők táplálék hiányában a gyümölcsfákat fogják károsítani.
Szervetlen mulcs (holt mulcs) lehet fólia, szalma, fűkaszálék, fenyőkéreg, avar, papír vagy akár kő is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.
A fólia előnye, hogy rajta keresztül semmiféle gyomnövény nem tud keresztül törni, de a nedvességet egyik irányba sem engedi át. A szalma bár a házikertben nem nyújt olyan szép látványt, mint a fenyőkéreg, olcsóságával és természetbarát voltával mindenképpen figyelmet érdemel. Azonban inkább a sorközö takarására szolgál, míg a sorokat házikertben fűnyesedékkel ajánlott takarni, amely szinte minden kertben rendelkezésre áll. A tapasztalatlanabb hobbikertészek valószínűleg a fenyőkérget részesítenék előnyben, mivel a kéreg önmagukban is látványos. De ezt inkább hagyjuk meg a dísznövényeknek. Cikk ajánlat: Sorközök takarásának előnyei és lehetőségei; Szalma mulcs
A jó öreg kapa
A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. E szerszám nagyszerűségét bizonyítja, hogy a mai már legalább 10 000 éve használjuk a mezőgazdasági termelésben.
Bár leginkább munkaigényes kapával végezni a gyomlálást, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat a legkönnyebben még fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre.
Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). Ehhez külön eszközt is lehet vásárolni, melyet aszatolónak (acatolónak) nevezünk. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen tudjuk elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni. A tarackot pedig sokkal egyszerűbb ásóvillával kiemelni, mert a kapával diribdarabra vágott gyöktörzsből újabb és újabb hajtások törnek elő, ezért ahelyett, hogy megszabadulnánk tőle, elszaporítjuk.
Vannak olyan helyek (pl. a gyepesített sorközű gyümölcsös), ahol a kaszával is jó eredményeket érhetünk el. A gyomkorlátozó hatása akkor megfelelő, ha a vágás olyan mélyen történik, hogy az oldalhajtásokból és a járulékos gyökerekből a gyomnövény már nem képes kifejlődni. Többszöri kaszálás hatására a növények tartalék tápanyagai kimerülnek.
Gyomirtás ecettel
Néhány külföldi biokertész már régóta használ ecetet gyomirtáshoz, de tudományos kísérletetekkel csak most támasztották alá az ecet gyomirtó hatását. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (USDA Agricultural Research Service, ARS) jelentésében potenciális gyomirtóként említi a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát, és alternatív megoldásként ajánlja a biogazdálkodók számára.
Az ARS szakemberei szabadföldi és üvegházi kísérleteik eredményei alapján a számba jöhető gyomok közt említi a közönséges libatopot (Chenopodium alba), a muhart (Setaria faberi), a sárga mályvát (Abutilon theophrasti), disznóparéjt (Amaranthus hybridus), mezei aszatot (Cirsium arvense). Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető volt.
Kézi permetezéssel végzett kísérleteik során az ecet 5-10 százalékos oldatát alkalmazták (az étkezési ecet 10-20%-os töménységű). A gyomok az alkalmazást követő két héten belül elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok minimum 85 százalékát elpusztította. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
Érdekes fejleménye volt a kísérletnek, hogy az egyébként nagyon ellenálló mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek, holott ez az egyik legellenállóbb gyomfaj. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények.
A kísérletben az is bebizonyosodott, hogy húsz százalékos ecetoldattal gyommentesíteni lehet a kukoricatáblát anélkül, hogy a kukorica károsodna.
Tarackoló gyomok ellen
Dr. Némethy Zsuzsanna nyomán
Ezek a gyomok a talajban elfekvő szárral tartják fenn magukat, és azzal terjednek. Az úgynevezett kifárasztás módszer hatásos, csak lassú. Ha folyamatosan, a föld felszínig levágod a föld feletti zöld hajtást, a növény előbb utóbb, inkább utóbb (!) kipusztul, hiszen nincs zöld asszimilációs felület, ami tápanyagot készít a növény számára.
Hasonló módszer, ha gyomírtó szerrel a zöld részeket permetezed, még jobb, ha ecsettel viszed fel, hogy csak az elpusztítandó növényre kerüljön, ilyenek a glifozát hatóanyagú szerek. A glifozátot a növény felveszi, és leszállítja a gyökereihez. A növény ki fog pusztulni. Amiatt ne aggódj, hogy a talajra is kerül, mert ott hamar lebomlik, nem fog a talajban raktározódni.
Leghatékonyabbak a kombinált módszerek, kapával 3-4 hetente visszavágni a növényt minél mélyebben. Ahol más növényhez közel van, és nem lehet hozzáférni fém eszközzel, ott a hajtást lekezelni, csak azt, a glifozát oldattal.
Gyomfoltok elleni védekezéskor, a gyomfoltokat több hónapra elzárják a fénytől, letakarják fekete fóliával vagy kartonpapírral, ez idő alatt a talajban élő részek is legyengülnek, majd elhalnak, kipusztulnak fény hiányában.
A témát tovább ragozzuk A gyommentes kert három titka című cikkünkben.
További cikkajánlat: Vegyszermentes kertészkedés; Jó gyom, rossz gyom
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás