Szalma mulcs

A szalma talajtakarás környezetkímélő, megfelel a biotermesztésben kiemelt jelentőséggel bíró minimális talajművelés (minimum tillage) követelményeinek.

Vegyünk néhány elázott, tönkrement szalmabálát, lehetőleg ingyen. Bontsuk meg. Takarjuk vele a veteményest 8-10 cm vastagon, amikor a paradicsom vagy éppen szamóca palánták már megfelelő fejlettségűek. A szalmatakarást leggyakrabban még ribiszke, köszméte, málna valamint almatermesztésben használják, de kiskertekben is bátran alkalmazhatjuk.

A szalma szerves anyag

A kezeletlen, nem színezett szalma a a szemtermésükért termesztett növények cséplése után visszamaradó szárrészek gyűjtőneve. A mulcsra szánt szalmát nem kell kezelni. Könnyen beszerezhető és pótolható. A szalma mulcs egy bio szemléletnek megfelelő választás.

A szalmatakarás előnyei

A színes mulcsok idővel színüket vesztik, a belőlük kioldód kemikáliák pedig nem kívánatosak. De a természetes kinézet minden követelményének megfelel a kezeletlen szalma. A világos szín pedig a talajhőmérséklet megfelelő szinten tartását is segíti, és jól érvényesülnek vagy éppen könnyen megtalálhatók benne a növények.

Szalma mulcsban nevelt burgonya

A szalma meggátolja a gyomosodást, különösen megfelel erre a célra a már említett lucerna vagy komposztált széna. A gyomosodás elleni védelmet fokozza, ha a talajra a mulcsozás előtt újságpapír réteget terítünk. Az újság festékanyaga nem tartalmaz egészségre káros festékeket, a modern nyomdatechnikának köszönhetően (Állítólag. Sajnos lenyomozhatatlan, hogy milyen nyomdafestéket használunk. Amerikában (USA) állítólag szójából állítják elő, de ott sem mindenütt, ezért arra buzdítják a hobbikertészeket, hogy érdeklődjenek utána a nyomdában…).

A szalma megakadályozza a talajeróziót, hűvösen tartja a talajt, csökkenti a párolgást, tartja a nedvességet. Ezáltal az öntözés gyakorisága is csökkenthető.

A szalma könnyen mozgatható, arrébb kotorható vagy arrébb hordható, könnyen alakíthatók sorok, lyukak az ültetéshez. Rá lehet térdelni vagy akár bele lehet ülni. Lebomlásával trágyázza a földet, jó szerkezetet ad a talajnak.

A szalmával történő takarás kevés problémát okoz

Egyik leggyakoribb gond a gyommagvak kilelése. Éppen részben a gyomok ellen takarnánk a talajt, és mégis kikelnek a gyommagvak, ha azok a szalmával együtt, mintegy szennyezőként kerülnek a mulcsba. Ennek elkerülésére több megoldás is adódik: szerezzünk lucerna szalmát vagy kalászos szalmát, vagy használjunk komposztált kaszálékot, amit a szalmaréteg alá terítünk.

A szalma széntartalma magas, nitrogén tartalma viszont alacsony. Ezt úgy mondjuk, hogy tág a szén-nitrogén arány. De a lucerna szalma esetében nem ez a helyzet. Megoldás az is, ha közvetlenül a talajra lazán, 1-2 cm vastagon, trágyával dúsított, érett komposztföldet vagy szaruforgácsot szórjunk, és csak ezt követően borítjuk szalmával.

Időseknek és időhiányban szenvedőknek

Nem ás, nem gyomlál, nem öntöz, nem műtrágyázik, nem permetez, csak vet és arat! Hogy lehet ez? A válasz egyszerű: Szalmatakarással.
Egy amerikai högy, Ruth Stout (1884 – 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. Az elvetett magvakat nem takarja. A kis magvakat elhinti, kicsit rásimogatja a talajt, és már kész is. Ez történik például a pasztinákkal és a kaporral. Az elvetett magvakra gyapotmag liszt kerül (gyapotmag őrlemény, takarmány). A csapadék hatására a lisztből nitrogén oldódik ki, amit a növények hasznosítani tudnak.  A burgonya egész tavaszig a házban kuksol. Aztán, ha tavasszal itt az idő, a burgonya kikerül a kertbe. Ruth a burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy. Aztán már csak a betakarítással törődik.