Vegyszermentes kertészkedés

A vegyszermentes gazdálkodás egyre inkább előtérbe kerül hazánkban is. Nem csak a zöldségeskertben, hanem a dísznövényeink gondozásakor is alkalmazhatjuk a bio-termesztés praktikáit, a vegyszermentes növényvédelmet.

Ezek a módszerek környezetkímélők, és nem kell a szerbomlási határidőket figyelni, mint a vegyszeres permetezések után. Ezzel együtt – bár hatásuk bizonyított – nem számíthatunk olyan látványos eredményekre sem, mint mérgek alkalmazásával, hiszen a bio védőnövények kertünket a kemikáliáknál jóval szelídebb módon védelmezik.

A bio-növényvédelmi módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk, a másik lehetőség pedig a növénytársítás. Ekkor úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak a másik fejlődésére, például riasztóan hassanak a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira.

Egy kert nem csak akkor lehet szép, ha távoli területek, nálunk tájidegen fajaival telepítjük be, hanem a hazánkban élő vadvirágok is díszei lehetnek házunk tájának. Ezek a fajok már hosszú ideje a Kárpát-medence lakói, így volt idejük alkalmazkodni az itteni környezeti viszonyokhoz, és a kártevők, kórokozók rohamát is sokkal jobban állják, mint messziről érkezett társaik.

A bio-védőnövényként használható fajok is hasonló erényekkel bírnak. Ha pedig az igényesebb, az itteni környezethez kevésbé alkalmazkodott növények közelében kapnak helyet, akkor jelentősen hozzájárulhatnak azok optimális fejlődéséhez, azáltal, hogy kártevőik egy részét elűzik.

A társításnál alkalmazott védőnövények egyike-másika fűszer, vagy éppen zöldségnövény. Ne idegenkedjünk azonban ezek díszkerti alkalmazásától sem, hiszen ha jól megtaláljuk az arányokat akkor nemhogy rontják, hanem éppen ellenkezőleg, akár javíthatják, változatosabbá tehetik a kert összképét.

Díszítő védőnövények

sárga sarkantyúka

Sárga sarkantyúka

A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és a bársonyvirág, népies nevén büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.

A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők.

kerti borágo

Kerti borágo

Fűszer- és zöldség védőnövények

A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, ami riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán nem fest kirívóan a dísznövények között.

Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.

eper-hagyma társítás

Eper-hagyma társítás, a fokhagyma védőnövény az epret védi szürkepenésztől.

A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum) ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok – például petúniák – társaságába ültetni.

zöldség fűszer társítás

Forrás: Gardensimply, IDEP Foundation, Smart Gardener,
Wikipedia ©© Hiver’t-Klokner Zsuzsanna, [origo] Időjárás+Környezet
http://www.origo.hu/attached/20130219zoldseg-fuszer-tarsitas.pdf

Védő gyomok, és vadvirágok

Gilisztaűző varádics

Hazánk egész területén megtalálható faj a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), amely helyenként gyomosít is. Évelő gyógynövény a fészkesek (Asteraceae) családjából.

Nagy mennyiségben fogyasztva a növény alkaloidjai mérgező hatásúak. Esetenként a gyom kézzel történő kihúzása is okozhat tüneteket.Már az ókori görögök is ismerték gyógyhatásait. A 7. században már termesztették Nagy Károly kertjében. A svájci benedek rendi szerzetesek gyógynövénykertjeiben is előszeretettel nevelték. Bélférgek, reuma, láz és emésztési rendellenességek kezelésére használták. Manapság a homeopátiás orvoslásban lázas meghűlés ellen alkalmazzák. Külsőleg levelei vérzéscsillapító hatásúak. Porított vagy forrázott levelét kis mennyiségben saláták, tojásételek, sütemények ízesítésére használják.

Magról könnyen elszaporodik, továbbá rizómái segítségével is burjánzik. Erősen fogazott szélű, szeldelt, olajtartóktól pöttyözött levelei rozettában fejlődnek nyár derekától kora őszig. Könnyen agresszív gyommá válhat. Nyáron a felül elágazó virágszáron a szirom nélküli, sárga, gombszerű virágok bugában fejlődnek. A növény sérüléskor jellegzetes, erős illatot áraszt. Első pillantásra összetéveszthető a jakabnapi aggófűvel (Senecio Jacobea).

A virágzáskor leszedett leveles szárát megszárítva, majd porrá törve hatásos riasztószert készíthetünk többféle rovar ellen is. A kolorádóbogarak riasztására is kitűnő. A rovarriasztó hatás a növény aromás illóolaj tartalmának köszönhető. A porrá zúzott varádics szétszórva elűzi a legyeket, de poloskák, földibolhák és molyok riasztására is alkalmas. Arra figyeljünk, hogy a növény leszedésekor a növényen ne legyenek a virágok mellett termések, mert akkor az egész kertben elszaporodhat. Az áztatott varádicsvirágból készült permetlével a paradicsomok baktériumos betegségeinek többsége ellen hatékonyan vehetjük fel a harcot.

permetezés csalánlével

Csalán és kamilla

Ha a csalánlevet (Urtica dioica) a növényekre permetezzük, akkor azok bőrszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevők is nehezebb tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek idő kell bőrszövetük megvastagodásához.
Egy kilogramm csalánt 10 liter vízben áztassunk két hétig. Szűrést követően ennek a lének a 10-szeres hígításával végigpermetezhetjük a levéltetűvel fertőzött növényeinket.

Szintén hatásos levéltetvek ellen a már kihűlt kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla) történő permetezés. Hasonló, de jóval erősebb hatású az áztatott dohányból készített lé felhígítva, ez azonban már emberre is mérgező!

 

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!