33. hét

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint augusztus 15. Nagyboldogasszony napján a moldvai magyarok e napon virágokat, gyógynövényeket szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert – például a bukovinai magyarok szerint – aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. A Mura-vidéken dologtiltó nap sütésre, kemencében való tüzelésre, mert a tűz kitörne a kemencéből. Baranyában most vagy egy nappal előbb vették ki a beáztatott kendert. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben, Laskón azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen.

Augusztus második felére kiskertünk már gyakran a fáradtság és kimerültség hangulatát áraszthatja a szárazság vagy az erős napsütés hatására, mely a kert kisugárzását alkalomadtán akár szomorkássá is teheti. Ha ezen változtatni szeretnénk, több energiát és időt szánjunk kertünk felfrissítésére, öntözésére, valamint az elvirágzott virágoktól, termésektől roskadozó növények terheinek enyhítésére és szebbé tételére. Naponta szánjunk néhány percet arra, hogy eltávolítsuk az elszáradt virágokat, beteg vagy száradásnak indult leveleket, az érett terméseket, mellyel egyben arra is ösztönözzük növényeinket, hogy még több virággal és terméssel örvendeztessenek meg minket.

A paradicsomot és a paprikát rendszeres és folyamatos szedéssel inspirálhatjuk további termésképzésre. Az oldalhajtások óvatos kitörése még augusztusban is fontos feladat! Paradicsomtermesztés házikertben;Étkezési paprika házikerti termesztése

A paprika még gyors terméshozásra bírható kevés nitrogént, viszont sok magnéziumot és foszfort tartalmazó komplex műtrágyával. A kiskerti tapasztalatok szerint, ha bő termést szeretnénk, használjunk keserűsót a paprikára:  2%-os keserűsó oldattal permetezzük meg a növényállományt.

Amennyiben terméskocsánnyal együtt vagy egész fürtökben szüreteljük a paradicsomot, lényegesen tovább eltartható. Hűtőszekrényben tárolva a paradicsom értékes aromaanyagainak jelentős részét elveszíti. Ha már velünk együtt az egész rokonság, sőt, a szomszédok is pukkadásig tele vannak a kertünkben termő paradicsomözöntől, és a kamránk is megtelt már szép, piros színű befőttesüvegekkel, nem marad más, mint az aszalás, vagyis szárított paradicsom készítése, mely ugyan eléggé idő- és energiaigényes művelet (amennyiben elektromos sütőben csináljuk), de higgyék el, megéri!

Az autentikus és energiatakarékos olasz módszert alkalmazva a félbevágott paradicsomokat akár a ház- vagy kamratetőre téve, két hétig a napon szárítsák. (éjszakára érdemes száraz meleg helyre vinni)Hazánkban praktikusabb és gyorsabb módszer a sütőben való szárítás. A gyorsabban romló (1-2 hét) félig szárítottat 120 fokon 4 órán keresztül, míg a teljesen szárítottat 100 fokon 10-12 órán át süssük. A paradicsomot hosszában félbevágva, a zöld szárrészt és a magokat eltávolítva, vágott felületével fölfelé helyezzük el a tepsikben. Tárolása történhet olívaolajban, fűszerezve (fokhagyma, oregáno, kakukkfű, bazsalikom stb.), a teljesen szárított olaj nélkül is sokáig eláll. Cikk ajánlat: Itt a paradicsomszezon; Paradicsom magfogás

A bőség hónapjában csak győzzünk betakarítani! Egyes zöldségek, például a cukkini és a patisszon folyamatos szedése is serkentőleg hat a további virágképződésre, és ezáltal az őszi termés mennyiségére is. Ügyeljünk, hogy nagy hőségben a talaját ne hagyjuk extrém módon kiszáradni, mert virágaik ilyenkor egy-két óra alatt elhervadnak és megtermékenyülés nélkül leesnek. Szüretelésük a hűvösebb reggeli órákban javasolt. A tökfélék érésének idején érdemes a termések alá vastag szalmaréteget teríteni, mely védi a rothasztó gombáktól és megakadályozza a súlyos termések eldeformálódását is.

Augusztus közepe után szedjük le a bekötött terméseket, mert ezek csak a tápanyagot vonják el az érő tököktől, míg belőlük idő hiányában már nem fejlődik leszüretelhető termés. Olvashatja Sütőtök nevelése kiskertben című cikkünkben.

A betakarításnál keletkező növényi részek minden esetben a komposzt anyagát gazdagítsák, arra azonban ügyeljünk, hogy gombafertőzés által károsított növényi részek ne kerüljenek bele! Cikk ajánlat:Hét megoldás komposzt problémákra

A gyepfelületek fenntartása is állandó munkát ad ebben az időszakban, és ha nem ment el a kedvünk a sok fűnyírástól, akkor augusztus közepétől új területeket is gyepművelés alá vehetünk, gondos talaj-előkészítéssel, a tavaszi telepítéssel azonos módon.

Elkezdhetjük a cseresznye- és meggyfák besűrűsödött koronarészeinek ritkítását, ifjítását. Cikk ajánlat:Hajtásválogatás, metszés nyártól őszig.

A merészebb, vállalkozó kedvűek vagy gyakorlott kiskertészek a nem megfelelő fajtájú gyümölcsfákat átszemezhetik bőtermőbb, ízletesebb vagy ellenállóbb fajtára. Száraz melegben nagy odafigyelést kíván, mert a z alany és a nemes “nem adja a héját.” Chip szemzés

A legtöbb allergiás megbetegedést okozó parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) virágzása is megkezdődött, mely egyéves, magról kelő, kétszikű, szélporozta terebélyes gyomnövény, melynek magvai a talaj mélyebb rétegeiben akár 20-30 évig is elfekszenek, megőrizve csírázóképességüket. Egy átlagos méretű növény 3-4000 magot termel, de egyes generatívvá vált növény magprodukciója megközelítheti az 50.000 db-ot is, így a fertőzött területeken az utánpótlás hosszú évtizedekre biztosított! Mint a legtöbb pionír növényünk, ez is efemer, vagyis egy időben több fejlődési fázisban – száras-leveles, virágzó és magvas állapotban is – megtalálható ugyanazon területen. A természetes szukcessziós folyamatok során a klímának és a talajtani adottságoknak megfelelő természetes zárt őshonos növényzet kialakulásával a parlagfű labdába sem rúghatna, hiszen a területen megtalálható versenyképesebb évelő és őshonos fajok kiszorítják. Ebből kiindulva, nagyobb területek parlagfű-mentesítése során többet árthatunk, ha totális gyomirtószert vagy egyszeri kaszálást alkalmazunk ellene, hiszen ezzel a természetes szukcessziós folyamatokat hatástalanítjuk, és a parlagfű őshonos konkurens növényeit pusztítjuk el.

Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com