A komposzt a király, ha egészséges, termékeny kertet szeretnénk. A komposzt növényeink természetes tápanyagforrása. De mi van, ha baj van a komposzttal? Túl nedves? Túl száraz? Bogaras? Gyomos? Segítünk!
1. Nedves, ragacsos komposzt
Ilyenkor három tényező okolható: rossz a levegőzöttség, sok magas nedvességtartalmú anyag került a komposzt, kevés a nitrogén. A túl nagy nedvesség tartalmú anyagok bekerülése összetapadáshoz vezet, ami meggátolja, hogy a levegő a halomba kerüljön. Ha a szabadon hagyott komposzt halomra hosszan esik az eső, ez a probléma tovább fokozódik. Ilyenkor elszaporodnak az anaerob baktériumok, és a komposztképződés folyamata lelassul. A halomban elszaporodnak továbbá a rovarok, csigák, a hőmérséklete nem emelkedik, a gyommagvak életben maradnak, és alig várják, hogy kikelhessenek.
Ilyenkor a komposzthalmot át kell forgatni, erre a legmegfelelőbb az ásóvilla. Fel kell lazítani, majd le kell fedni, ha csapadékos idő várható.
Egyébként jól szellőző, porózus anyagokkal takarjuk a komposzthalmot, hogy lelégző egyben oltalmazó is legyen.
Gazdagítsuk a komposztot konyhai hulladékkal, hogy növeljük a nitrogéntartalmát, adjunk hozzá száraz szalmát, száraz leveleket, hogy javítsuk a szerkezetét. Ezzel beindíthatjuk a komposztot, és, ha hetenként átforgatjuk, megszüntetjük a problémát.
2. Száraz, poros komposzt
Száraz, poros a komposzt? Mindegy, hogy milyen agyagot komposztálunk, ha a komposzt száraz, a baktérium nem szaporodnak, és a komposzt nem tud beindulni. Ezt a hibát azonban egyszerű kiküszöbölni. Öntözzük meg a komposzthalmot!
Akkor jó a komposzt, ha a belekerülő összetevők annyi nedvességet tartalmaznak, mint a nedves szivacs. Ezt most úgy fogjuk elérni, hogy egy körkörös öntözőt állítunk a halom tetejére, és nagyjából egy órát járatjuk. Akkor jó, ha a halom közepe is nedves lesz.
Ezzel a halom életre kel. Ha még mindig nem észlelünk melegedést, a komposzt halomban kevés a nitrogén. Ehhez próbáljuk a halomban az összetapadt részeket szétdarabolni, és adjunk hozzá pl. nitrogénben gazdag anyagokat, majd kupacoljuk újra. Nitrogén pótlásra való a szaru- vagy vérliszt, a juh-, kecske- és sertéstrágya, a marhatrágya leve vagy erjesztett csalánlé. Cikk ajánlat: Csirkék a kertben; A nitrogén trágyázás haszna és mértéke
Ha a halom beindult, ne hagyjuk többé kiszáradni. Néha akár olyan gyakran kell a komposzthalmot öntözni, mint a rózsatöveket a nyári melegben.
3. Bogaras komposzt
Ezek részben ászkarákok, amelyek a komposztban került anyagok lebontásában játszanak szerepet. A jelenlétük nem okoz problémát. De a komposzt felhasználása előtt a komposzt átrostálásával meg kell szabadulni tőlük.
A komposzt azonban meg is hangyásodhat vagy elszaporodhatnak benne a fülbemászók. Ők szintén veszélytelen komposztbontók, de jelezhetik, hogy a komposztképződés lelassult!
Akkor szabadulhatunk meg tőlük, ha a komposzt hőmérséklete megemelkedik. Rakjuk át a halmot, öntözzük meg, ha elegendő kaszálék, levél, kerti hulladék van benne, adjunk hozzá nitrogénben gazdag adalékokat. Legalább kéthetente rakjuk át a komposzthalmot.
Ha már a felhasználás előtt vagyunk, egyszerűen terítsük szét a felhasználandó komposztot. A bogarak nagyon hamar letűnnek belőle.
4. Gyomos komposzt
A házi komposztban gyakran maradnak életképes gyommagvak. Ennek oka, hogy a halom széle nem melegszik fel eléggé, vagy a komposztot nem forgatjuk át, így nem minden része kerül a kellően forró belső zónába. A magvak többnyire csak a kész komposzt kiszórása után, a nedves talajon csíráznak ki. Ha csak néhány gyomnövény jelenik meg, húzzuk ki őket még virágzás és magérlelés előtt, lehetőleg gyökerestül.
Megelőzésként a már felmagzott gyomokat ne tegyük a házi komposztba, a halmot pedig időnként forgassuk át. A tarackkal, gyöktörzzsel vagy gyökérdarabokkal terjedő évelő gyomokkal – például a tarackbúzával vagy az apró szulákkal – különösen óvatosan bánjunk, mert a növényi részeik is újra kihajthatnak.
5. Büdös komposzt
Ha orrfacsaró ammóniaszag árad a komposztból túl sok a nitrogéntartalmú anyag benne. Esetleg túl nedves, és elszaporodtak benne az anaerob baktériumok. Ezek rothasztási folyamatokat indítanak be. Ha egész légytenger veszi körül, túl sok konyhai hulladék került bele. Ha átrakjuk a komposztot, szétszedjük az összetapadt darabokat, és az érettebb rész belekeveredik illetve fölülre kerül, máris megoldottuk a problémát. A túl sok konyhai hulladék akkor bomlik megfelelően, ha jól felaprítjuk és gondosan bedolgozzuk a kupacba.
Ha trágya került a komposztba, hígítsuk fel lassan bomló kaszálékkal, fűnyesedékkel, avarral. Ha már jól felmelegedett a halom, elmúlik a kellemetlen szag is.
6. Nem melegszik a komposzt
Ha a frissen összeállított komposzthalom nem kezd melegedni, először ellenőrizzük a nedvességét és a levegőzöttségét. Az anyag legyen nyirkos, mint egy jól kicsavart szivacs, de ne legyen átázott vagy összetömörödött.
Az összetétel is számít. Ha a halomban főként száraz lomb, szalma, ágnyesedék és más barna anyag található, keverjünk hozzá friss füvet, csalánt, konyhai zöldhulladékot vagy más zsenge zöld növényi részt. Ha viszont sok benne a friss fű és a nedves zöldhulladék, adjunk hozzá száraz lombot, aprított gallyat vagy tépett kartont.
A túl kicsi halom nehezen tartja meg a keletkező hőt. Ha minden feltétel megfelelő, de a lebomlás mégis lassan indul, egy marék felaprított cickafarkkal vagy más természetes komposztaktivátorral is rásegíthetünk.
Az átforgatás gyorsítja a folyamatot, de nélküle is létrejön komposzt, csak lényegesen lassabban.
megbontható fa- és műanyag komposztládák
7. Nincs idő a komposzt átrakására
Ha nincs időnk vagy lehetőségünk a komposzt rendszeres átforgatására, választhatjuk a hidegkomposztálást. Ilyenkor a halmot békén hagyjuk, ezért kevésbé melegszik fel, és a lebomlás jóval lassabban zajlik.
Már az összeállításkor keverjük össze a zöld és barna anyagokat, a tömörödés megelőzésére pedig tegyünk közéjük aprított gallyat vagy más durvább, levegős anyagot. Ügyeljünk arra is, hogy a komposzt nyirkos maradjon, de ne ázzon el.
Ezután nincs más dolgunk, mint várni. A hidegkomposztálás kevesebb munkát igényel, de a komposzt beérése akár egy évig vagy tovább is eltarthat. Mivel a halom nem forrósodik fel eléggé, felmagzott gyomokat és beteg növényi részeket ne tegyünk bele.
Az át nem forgatott komposzt kevésbé melegszik fel, ezért a gyommagvak és egyes beteg növényi részek nagyobb eséllyel maradhatnak életképesek. Ilyeneket ezért ne tegyünk bele.
A komposztálás nem igényel tökéletességet: a legtöbb hiba könnyen javítható, ha figyeljük a halom nedvességét, szagát, levegősségét és melegedését. Ha valami nem jól működik, ne adjuk fel – egy kis igazítással és némi türelemmel a kerti és konyhai hulladékból értékes, morzsalékos komposzt lesz.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Kövess minket a Facebook-on!