Korai zöldségek vetése

Zsilinszky Pál –

A tavaszias idő ránk köszöntével a könnyebben felszáradó, homokos talajokon hozzákezdhetünk a hidegtűrő zöldségfélék vetéséhez. Már vethetjük a spenótot, zöldborsót, petrezselymet, pasztinákot, fokhagymát és zöldhagymát.

Amennyiben ősszel (vagy kora tavasszal)  gondosan felástunk és elgereblyéztünk most könnyebb dolgunk lesz, mert csak kisebb elegyengetésre lesz szükség a vetés előtt, így kevésbé tapossuk meg a talajt. Cikk ajánlat: Ásni vagy nem ásni, ez itt a kérdés! Az egyenletes szétszóráson kívül a vetőbarázdába is adhatunk foszfor-kálium műtrágyakeveréket a műtrágyázás című cikkemben közölteknek megfelelően. Ez akkor ajánlott ha elmaradt az őszi műtrágyázás. Műtrágya nélkül is van élet! Gondolj a komposzt és az istállótrágya felhasználására.

Vetési naptár!

A spenót az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Főként főzeléknek készítik el. Könnyen emészthető, nagy tápértékű, gazdag mészben és vitaminokban. Nitrogénigényes növény, ezért vetés előtt vagy kelés után szórjunk ki pl. pétisót. A spenótot elegendő 20-25 cm sortávolságra, sőt akár szórva is vetni, de csak olyan széles sávokat válasszunk, melyek lehetővé teszik a taposás nélküli gyomlálást. Folyamatosan szedhetjük ha a szívleveleket meghagyjuk, hogy ezzel az új levelek sarjadzását elősegítsük.

A zöldborsó nemcsak vitaminokban, hanem fehérjében, szénhidrátban, mészben, foszforban és vasban is gazdag. A spenóthoz hasonlóan 3-4 ^oC-on is csírázik, ezért már nyugodtan vethetjük. Először mégis ajánlatos a hidegtűrőbb, rövidebb tenyészidejű, gömbölyű szemű, kevésbé ráncos, ún. kifejtő borsó vetése, márciusban pedig már az erősen ráncos szemű, későbbi érésű, de bőtermőbb és finomabb ízű velő fajták is következhetnek. A borsó erősen trágyázott talajon – pl. paprika, paradicsom, uborka után -, trágyázás nélkül is jól teremhet. Legjobban a békési vályogtalajon érzi jól magát, de akár homokon is termeszthető. Jól előkészített talajba 5-8 cm mélyre és 25-30 cm sortávolságra vessük. Jó ha utána kissé lehengerezzük a talajt, csakúgy mint spenót esetében.

A petrezselyem és a pasztinák kiváló levesízesítő növények. A leghidegtűrőbb zöldségek közé tartoznak, képesek akár egész télen takaratlanul a földben áttelelni. (Tavasszal mégsem érdemes sokáig meghagyni őket, mert könnyen magszárba mennek és ilyenkor már nem fogyaszthatók.) Nedves, káliumban gazdag laza talajon fejlődnek a legjobban. 1-2 cm mélyre és 30-40 cm sortávolságra vessük. Kelésüket türelemmel várjuk, mert 3-4 hétig is elhúzódhat. Pár leveles korban egyeljük, vagyis 2-3 cm-ként hagyjunk meg egy-egy növényt. A mohafodrozatú petrezselyem ételdíszítőnek is kiváló.

A Zeller apró magja miatt szinte képtelenség helyre vetni, ezért mindenképpen palántaként szükséges előnevelni.

Dughagymát zöldhagymának ültethetünk, ha ez ősszel elmaradt. A vöröshagyma vitaminban, ásványi sókban és baktériumölő allilszulfidban gazdag, a konyhából nélkülözhetetlen zöldségünk. Ültetés után néhány hétre már fogyasztható is. Ha csak nyár végén szeretnénk felszedni várjunk az ültetéssel március közepéig, mivel a hideg hatására sok felmagzik.

A fokhagyma fűszerként régóta, de újabban mindinkább gyógynövényként is használt zöldségfélénk. Javítja az emésztést, csökkenti a magas vérnyomást, hatásos érelmeszesedés megelőzésére és erős antibakteriális hatású. A talajra meglehetősen igényes, a jó minőségű vályogtalajt kedveli. A fej szétszedésével kapott gerezdeket ősszel, vagy kora tavasszal ültetik 25-30 cm sortávolságra, egymástól 5-6 cm-re, a hegyesebb végükkel felfelé.

Az ajánlott zöldségnövényeket nem szokás közvetlenül szerves trágyázni, de az előző évi növény alá adott istállótrágyát meghálálják.