Mit szaporíthatsz még szeptember végén és októberben?

Szeptember végén még nincs vége a növényszaporítási szezonnak. Több évelőt most is szétoszthatsz, egyes cserjéket bujtással szaporíthatsz, október második felétől pedig – a lombhullást követően – lassan elérkezik a fás dugványok ideje is. Nem érdemes azonban pusztán a naptárt követni: az őszi munkáknál sokat számít a talaj állapota, az időjárás és az, hogy maga a növény milyen fejlődési szakaszban van.

Mit szaporíthatsz még szeptember végén- október elején?

Az időpontok tájékoztató jellegűek. Szeptember végén és októberben az időjárás és a növény fejlettsége fontosabb, mint a pontos dátum. Porszáraz, vízzel telített vagy fagyott talajban ne végezz tőosztást. A fás dugványozás kezdetét a lombhulláshoz igazítsd.

Szeptember végén még lehet tőosztani

Az őszi tőosztás előnye, hogy a talaj még viszonylag meleg, miközben a hűvösebb időben kisebb a párologtatás. A frissen elültetett növénynek azonban még a fagyok előtt gyökeret kell fejlesztenie, ezért minél későbbre jár az ősz, annál megfontoltabban válassz növényt.

Most elsősorban azokat az évelőket érdemes osztani, amelyek már befejezték a virágzást, egészségesek, és a tövük kellően fejlett. Ilyen lehet például a bőrlevél, a metélőhagyma, valamint több nyáron virágzó évelő. A cickafark tőosztása is szóba jöhet még ősszel. A macskamenta és más, már elvirágzott, bokrosodó évelők szeptember végén is szaporíthatók tőosztással. Ha azonban száraz, meleg az ősz, az osztás előtt alaposan öntözd be a tövet, és az új növények helyét is készítsd elő nedves talajjal.

A tőosztás részletes menetét a Vegetatív szaporítás osztással című cikkünkben találod.

A pünkösdi rózsának éppen most jön el az ideje

A <href=”https://kertlap.hu/punkosdi-rozsak/”>lágyszárú pünkösdi rózsák tőosztására az ősz különösen alkalmas. A munkát lehetőleg még október elejéig végezd el, hogy a töveknek legyen idejük begyökeresedni a tél előtt. Nem kell azonban egy egészséges, szépen virágzó tövet csak azért szétszedni, mert már régi: a pünkösdi rózsa hosszú életű növény, és sokáig jól érzi magát ugyanazon a helyen.

Ha viszont szaporítani szeretnéd, át kell ültetned, vagy az idős tő virágzása már gyengül, az ősz jó alkalom a munkára. A kiemelt tövet úgy oszd szét, hogy minden új részen több ép rügy és megfelelő gyökérzet maradjon. Az új töveket ne ültesd túl mélyre, mert ez később a virágzás rovására mehet.

Az Itoh, vagyis interszekcionális hibridek szintén szaporíthatók őszi tőosztással. A fás pünkösdi rózsák nem alkalmasak a lágyszárú pünkösdi rózsáknál szokásos tőosztásra, házikertben inkább bujtással próbálkozhatsz, ha van lehajlítható, rugalmas hajtása, míg a faiskolák többnyire oltással szaporítják.

Ne ossz szét mindent csak azért, mert ősz van

A tőosztás nem kötelező őszi kerti munka. Elsősorban akkor van értelme, ha szaporítani szeretnéd a növényt, túlságosan besűrűsödött a töve, romlott a virágzása, vagy más helyre akarod költöztetni.
Virágzó növényt ne bolygass. Az ősszel virágzó őszirózsák és krizantémok tőosztását inkább hagyd a következő tavaszra, amikor megindul az új hajtások növekedése. A díszfüvek nagy részének tőosztásával is jobb megvárni a tavaszi növekedés megindulását.
A gyenge, beteg, kiszáradt vagy a nyári hőségtől erősen megviselt növényből se most akarj több példányt készíteni. Szaporításra mindig egészséges, erős anyanövényt válassz.

Bujtás: ősszel is működhet

A bujtás az egyik legegyszerűbb szaporítási mód, mert az új növény mindaddig kapcsolatban marad az anyanövénnyel, amíg saját gyökérzetet nem fejleszt. Jó példa erre az aranyfa Egy hosszú, hajlékony külső hajtását hajtsd le a talajhoz, egy szakaszát rögzítsd a földben, majd takard be úgy, hogy a hajtás csúcsa ismét a felszín fölé kerüljön. A földdel takart rész ne száradjon ki.
Ősszel nem az a cél, hogy néhány hét múlva már leválaszd az új növényt. Hagyd az anyanövényen addig, amíg megfelelő gyökérzete nem fejlődik – ez akár a következő tenyészidőszakig is eltarthat.
Ha korábban, tavasszal vagy nyáron készítettél bujtást, ősszel ellenőrizheted, hogy kialakult-e már elegendő saját gyökér. A bujtás különböző változatait a Hogyan szaporítsuk növényeinket bujtással? című cikkünkben mutatjuk be.

Októberben közeledik a fás dugványozás ideje

Ahogy a lombhullató cserjék nyugalmi állapotba kerülnek, megkezdődhet a fás dugványok készítésének időszaka. Itt különösen fontos, hogy ne egy előre kijelölt dátumhoz ragaszkodj. Ha október végén még lombos a növény, várj.

Fás dugvánnyal jól szaporítható többek között a ribiszke, az egres, az aranyfa, a fűz, a som, a jezsámen és több más lombhullató cserje.

Egészséges, jól beérett, az adott évben fejlődött vesszőket válassz. Ezekből általában 15–30 centiméteres dugványok készíthetők. Fontos, hogy ültetéskor ne fordítsd meg a vesszőt: az eredeti alsó vége kerüljön a talajba.

A fás dugvány nem néhány hét alatt válik kész növénnyé. A gyökeresedés és a nevelés a következő évben folytatódik, ezért a dugvány helyét úgy válaszd meg, hogy hosszabb ideig zavartalanul maradhasson.

A módszer részletes leírását a Most dugj le szaporításra szánt vesszőket! című cikkünkben találod.

A talaj állapota fontosabb, mint a dátum

Az őszi szaporítás akkor sikerülhet jól, ha a növény nem kerül egyik szélsőségből a másikba. Porszáraz talajban ne kezdj tőosztásba: előzőleg öntözd be a területet, és várd meg, amíg a nedvesség lejut a gyökerek mélységéig. Ugyanígy ne dolgozz vízzel telített, kenődő földben sem.

A frissen szétültetett töveket mindig alaposan öntözd be, majd a következő hetekben is ellenőrizd a talaj nedvességét. Attól, hogy ősz van, még nem biztos, hogy elegendő csapadék hullik.

Szeptember végén tehát még bőven van mit szaporítani a kertben, októberrel pedig nem lezárul, hanem átalakul a szezon: miközben egyre kevesebb évelőt érdemes megbolygatni, fokozatosan elérkezik a nyugalmi állapotban szaporítható cserjék ideje.