A legtöbb kiskertből nem hagyják el az őszibarackot. Sikeres neveléséhez a legfontosabb, hogy a lehető legjobb erőben tartsuk a növényeket. Válasszunk betegség ellenálló, a termőhelyre alkalmas fajtákat, alakítsunk ki szellős koronaformát, gondoskodjunk megfelelő tápanyag-utánpótlásról, növényvédelemről. Ne terheljük túl a fákat.
Mielőtt belefognánk az őszibarack tárgyalásába, tisztázzuk, hogy melyik gyümölcsöt is hívjuk baracknak. Első pillanatban nem is tűnik fel a bizonytalanság. De, ha meggondoljuk, hogy a köznyelvben a barackíz, baracklekvár, barackmag, barackpálinka szavak használata a kajszira utal, mindjárt megérthetjük, hogy nem árt rendet teremteni az elnevezésekben. Ezért ajánlott a barack szó használata helyett a kajszi illetve az őszibarack szavak használata. Lássuk tehát, milyen barackokat is ismerünk: kajszi (Prunus armeniaca); őszibarack (Prunus persica); kopaszbarack (Prunus persica var. Nectarina). Ezek közül most az őszibarackkal foglalkozunk.
Egy kis őszibarack történelem
Az őszibarack őse a kínai vadbarack. Ie. 2000 környékén említik először kínai írott emlékek. Kínából jutott el Közel-Keleten át Törökországba és Perzsiába, Észak Afrikába és Európába. Az Európai országok Perzsia almájának nevezték. Plíniusz már több fajtát is említ, ezek szerinte Egyiptomból kerültek Perzsiába. Franciaországban nagy népszerűségre tett szert, és kertészeti fajtájukat leggyakrabban női nevekkel illették. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában (Théatre d’Agriculture), már 12 fajtát ír le. A spanyol felfedezők hajóin érkezett Amerikába, ahol hamar meghonosították, és termeszteni kezdték.
A francia kertészek bevezetették az Eszpalier baracktermesztést, azaz kordonos művelésmódot alkalmaztak. Az espalier művelésmód létezésének talán a legrégebbi bizonyítéka egy egyiptomi síremlék falán lévő rajz, melyen egy füge látható ezzel a technikával nevelve. A XVI. században Franciaországban neveltek gyümölcsfákat ezzel a módszerrel, azaz rácsozatra futtatták a barackot, így több termést várhattak. Bár ezt a művelésmódot már Kínában is használták, a franciák a kínaiaktól függetlenül fedezték fel, és alkalmazták a 16. században.
Az őszibarack bemutatása
A Germplasm Resources Information Network szerint az őszibarackot (Prunus Persica syn. Amygdalus persica ) legújabban a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Amygdaloideae) alcsaládjába, a Prunus nemzetségbe és az Amygdaleae nemzetségcsoportba soroljuk. Alacsony termetű fa. Törzse elágazódó, de sokszor egytörzsű fácskává nevelik. Tagolatlan, keskeny, lándzsás levelei fűrészes szélűek. A gyümölcséért termesztett őszibarack virágai fajtától függően kétfélék lehetnek: nagy, mutatós, világos rózsaszín szirmú virágokat hoznak (“rózsavirágú” fajták), vagy apró, vöröses szegélyű, korcsnak látszó sziromleveleket fejlesztenek (“harangvirágú” fajták). Termését az egyéves vesszőkön hozza Csonthéjas termésű. Vagyis a legbelső magházfalrész csontkemény burokká, (csontár) alakul; ez zárja magába a magot. A magházfal középső része megvastagodva lédús gyümölcshússá alakul, a magház külső rétege adja a bőrnemű gyümölcshéjat. A barack alakja, mérete, szőrözöttsége, színe, érési ideje, húsának állománya és csontár kötöttsége igen változatos. Ismertek a molyhos héjú fajták és a kopasz barackok, más néven nektarinok. Fehér és sárga húsú fajták mindkét csoportban vannak. A korai őszibarack fajták általában csontárhoz kötött húsúak, a későbbiek inkább “magvaválók”.
Őszibarack környezeti igényei és gondozása
Gyümölcsös tervezése – csonthéjasok
Az őszibarack számára megfelelő termőhely a déli, napos fekvés, a jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag talaj. Meszes talajon vas, cink hiány léphet föl.
Fajtaválasztáskor arra figyeljünk, hogy az erős növekedésű és életképes alanyra (pl. GF 677) oltott nemes is ellenálljon a betegségeknek.
A szellős, napsütötte katlan koronaforma a leginkább megfelelő koronakialakítás számára. Az őszibarackfákat augusztus közepétől szeptember közepéig ajánlott “nyári metszéssel” megmetszeni, gyakorlatilag ugyanúgy, mint tavasszal. Cikk ajánlat: Csonthéjasok metszése
Jobban hasznosulnak a tápanyagok, ha kellően levegős és nedves a talaj. Hazai vizsgálatok is alátámasztották, hogy csapadékos években kevesebb vírustünet látható. Ez az öntözés fontosságára hívja fel a figyelmet.
Szervestrágyázást ásványi kálium trágyázással kell kiegészíteni, amely növeli a növény ellenálló képességét. A tápanyag-utánpótlással az őszibarack nitrogén- és káliumigényét kell kielégíteniük. Bioplasma lombtrágyát, illetve nitrogénmegkötő baktériumot tartalmazó készítményt, Phylazonitot juttathatunk ki.
A termésritkítás javítja a barack minőségét. Pontatlan megközelítéssel termésritkításra a teljes virágzástól számított 35–50 napok között kerülhet sor, amikor a gyümölcskezdemény mérete 22–27 mm. Módja az egymás melletti gyümölcsök kiritkítása 3-4 ujjnyi távolságra.
Őszibarack növényvédelme
Kora tavasszal rezes lemosó permetezéssel lehet indítani.
Levéltetvek ellen Vektafiddal permetezhetünk, míg, a molyok károsítását Bacillus thuringiensis hatóanyagú Dipel segítségével előzhetjük meg. A Vektafid A alkalmas a levéltetvek, az atkák és a pajzstetvek féken tartására.
Egyik ellensége a sztigminás betegség (Stigmina carpophila), jellegzetes tünete a levélylukacsosság, barna ovális foltok megjelenése a hajtáson és a termésen. Leveleken, fertőzött részeken áttelelő kórokozó, amely ellen a fertőzött részek levágásával, a fertőzött levelek megsemmisítésével védekezhetsz. Segít megelőzni a nyár végén, ősz elején elvégzett rezes lombfertőtlenítéssel.
Cikk ajánlat: Gyümölcsfák kártevői
Az őszibarack veszélyes betegsége a citospóra, amely sebzési felületen keresztül fertőz. Ezért nagyon oda kell figyelni a sebfelületek kezelésére. A sebkezelésre 10 százalék rezet és 90 százalék oltott meszet tartalmazó pépet használhatunk.
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen ajánlja Koncz Jenő: Alginithasznosítási tapasztalatok című írásában: 100 l vízben 10-12 kg őrölt alginitet feloldok, hozzáöntök kb. 1 l – a kereskedelmi forgalomban kapható – BIOPLASMA élő algatenyészetet. Ezen algák 2 hét alatt teljesen elszaporodnak az oldatban, úgymond élővé teszik a holt anyagot. Ezzel a szépen bezöldült oldattal öntözzünk.
A molyhos őszibarack fajtákra veszélyt jelenthet a monília. Legjobb, ha a megelőzésre törekszünk. Távolítsuk el, a gyümölcsmúmiákat.
Gombás és baktériumos betegségek, pl. a tafrinás levélfodrosodás ellen rezes készítményeket (ilyen a nem perzselő Cuproxat) és Thiosolt használhatunk.
Lombhullás után szintén tanácsos újra egy rezes lemosópermetezést beiktatni.
Cikk ajánlat: Konténerben nevelhető barackfák
Őszibarack beltartalmi értékei
Míg a spanyolok a roppanós őszibarackot szeretik, nálunk ez konzervipari feldolgozásra kerül. Magyarországon az őszibarack érési idénye június közepétől október elejéig tart. A korai érésű fajták maghoz kötöttek, a késői érésűek többsége magvaváló. Ízét elsősorban a cukor- és savkomponensek egymáshoz viszonyított aránya befolyásolja. Aromaanyagokban, élelmi rostban gazdag. A sárga húsú fajták karotin tartalma jelentős. Az őszibarack B1 és B2 vitamint tartalmaz. Antioxidáns kapacitása viszonylag alacsony. Szabó, Zoltán és munkatársainak vizsgálatai alapján – A gyümölcsminőséget befolyásoló fajtatulajdonságok, fiziológiai és klimatológiai tényezők vizsgálata – kiemelkedő az Early Redhaven β –karotin és az össz színanyag tartalma. A Sweet Lady fajta E-vitamin tartalma kiemelkedő.
Díszbarack
A Fitoland kertészet így mutatja be a dísz őszibarackot (Prunus persica ‘Bonanza’): Leginkább rózsaszín virágukért és őszre bordóra színeződő lombjáért kedvelik. Levelük ovális, hosszúkás. Fényigényes, Közepes vízigényű, hőségben öntözni kell fiatal korban. Lombhullató.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Kövess minket a Facebook-on!