Kajszi, a világszám

Ez a pompás gyümölcs hungarikum,  csak az északi határainkig termeszthető kiváló minőségben. Ebből ered az a különleges sajátossága, hogy olyan harmonikus íze van, amely párját ritkítja. Megfelelő adottságú kiskertben is sikerrel próbálkozhatunk nevelésével.

A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

Termesztésének kezdete a Krisztus előtti harmadik évezred fordulójáig nyúlik vissza. A tibeti kajszi megmaradt a világtól elzárt Tibetben. A kis-ázsiai és örmény kajszi bizonyítékai a kőmag leletek. A görögök Nagy Sándor hadjárata idején ismerték meg a sárgabarackot. Lucullus hadjárata során már mint ismert gyümölcsfajjal találkozott vele Kis-Ázsiában, ahonnan Rómába is eljutott. 1541-ben Tolna városánál a török flottilláról kajszi oltóvesszőket is kirakodtak. Ez a valószínű időpontja a kajszi magyarországi megjelenésének. Ezután került az 1600-as években Kecskemétre. Oláh Miklós esztergomi érseket Nádasdi Tamás ajándékozta meg oltóágakkal Sárvárról. II. Lajos király özvegye, Mária királyné – a későbbi németalföldi kormányzó – sok egyéb gyümölccsel együtt kajszi oltóágakat is vitt magával Németalföldre.

A rózsafélék családjába (Rosaceae) tartozó kajszi vagy sárgabarack (Prunus americana) legfeljebb 10 m magasra növő, vörösesbarna vesszőjű cserje, illetve kis fa. Gyors növekedésű. Átellenesen álló, egyszerű, kerekded vagy szív alakú leveleinek csúcsa kihegyezett.

Illatos, ötszirmú virágai rövid hajtáson ülõk, a szirmok fehérek vagy piroslók, a vörös csészecimpák visszahajlók. Kora tavasszal, lombfakadás elõtt virágzik, önmegporzó. Bársonyos felületû termése nagy, gömbölyded vagy hosszúkás, sárga vagy vöröslõ húsú. Édes magja ehetõ, de a keserű magvak hidrogéncianid tartalmuk miatt mérgezőek. Általában azonban alacsony koncentrációban fordul elő ez a mandulára is jellemzően kesernyés ízt adó vegyület a magvakban.

Rákgyógyítás barackmaggal?

A barackmag nem rákgyógyszer! Bár a magban található cianogénglükozidot önkényesen B17 vitaminnak is nevezik (egyesek), és félszintetikus formája rákgyógyszerként került forgalomba az 1970-es években az USA-ban. Azonban, amikor a szakemberek értékelni kezdték állítólagos gyógyhatását, kiderült, hogy csak a betegek kis százaléka számolt be gyógyulásról, és ők sem bizonyítottan a B-17 vitamin kezelések hatására gyógyultak meg, míg sokan ciánmérgezést szenvedtek. Végül tudományosan bizonyítható gyógyhatást nem mutattak ki a szakemberek. Mindezzel együtt Mexikóban ma is B-17 vitaminként forgalmazzák és fogyasztják. Az elfogyasztott amigdalin változatlan formában kiürül a szervezetből, a nagyobb dózisok pedig mérgezést okoznak. Bár a propaganda szerint a szervezetben az amigdalinból ciánhidrogén képződik,.aAt tudni kell, hogy a vegyület nem válogat, hogy mely sejteket öli meg, így végül a B-17 vitamin akár halált is okozhat. A lényeg, hogy sem barackmagot ne fogyassz nagyobb mennyiségben, se B-17 vitamin ne fogyassz, ne higgy a sarlatánoknak és a szélhámosoknak! Forrás: Ködpiszkáló

Barackmag

Kajszi környezeti igénye

A kajszi hő- és fényigényes növény, a Balaton-Budapest-Miskolc vonaltól délre termeszthető a legeredményesebben. Igen szárazságtűrő. A kissé meszes, levegős talajok kedveznek számára a leginkább. Levegőtlen, nedves talajra ne az elterjedt vadkajszi, hanem a szilva alanyt használjunk.

Házikertben mindig érdemes 1-2 fával többet ültetni belőle, mint a tényleges igényünk, mivel a gutaütés nevű betegség bármikor a fa hirtelen pusztulását okozhatja és ez ellen biztos védekezés nincs. A kajszi metszését csak rügyfakadás után végezzük, hogy elkerüljük a fák gutaütés kórokozókkal való fertőzését. Visszametszés helyett inkább ritkítsunk. A túl sok hosszú vessző nem kedvező, nagy részüket tőből vágjuk ki, csak a jó állásúakat hagyjuk meg. Törekedjünk a 2-3 éves gallyak megtartására.

A csonthéjas gyümölcsök termesztését tekintve Európa kiemelkedő a többi kontinens közül. A kajszibarack 30%-át, a szilva közel 40%-át, míg az őszibaracknak több mint 40%-át szintén Európában termesztik. Hazánkban az alma van az első helyen, második a szilva, utána a meggy és a kajszi azonos nagyságú termőterülettel következik. Ez a hazai gyümölcsfajok közül leginkább ingadozó termésmennyiségű faj. A korábbi Duna-Tisza közi, kedvezőtlen adottságú termőtájról folyamatosan a kedvezőbb ökológiai adottságú, fagyoktól védettebb Borsod megyei területekre tolódik a termesztése.

Kajszitermesztés és a klímaváltozás

A kajszibarack hagyományosan melegkedvelő gyümölcsfaj, ezért elsőre úgy tűnhet, hogy jól alkalmazkodik a melegedő időjáráshoz. A valóság azonban ennél összetettebb. Az enyhe telek miatt a fák gyakran túl korán megindulnak, ezért a késő tavaszi fagyok egyre nagyobb károkat okoznak a virágokban és a fiatal termésekben. Emiatt sok kertben évről évre ingadozik a termés mennyisége.

A nyári hőhullámok és az egyre gyakoribb aszályos időszakok szintén megnehezítik a termesztést. A tartós vízhiány gyengíti a fákat, csökkenti a termés méretét, és növeli a betegségekre való fogékonyságot. A szélsőséges időjárási események – például a jégesők, a heves viharok vagy a hirtelen lezúduló csapadék – további kockázatot jelentenek.

A sikeres házikerti kajszitermesztéshez ezért ma már különösen fontos:

• fagyvédett, déli vagy délnyugati fekvésű helyet választani;
• ellenállóbb, később virágzó fajtákat telepíteni;
• talajtakarással mérsékelni a kiszáradást;
• száraz időszakban rendszeresen öntözni;
• gondoskodni a jó légjárásról és a fa egészséges kondíciójáról.

A klímaváltozás tehát egyszerre jelenthet előnyt és kihívást a kajszibarack számára: a hosszabb, melegebb tenyészidő kedvezhet az érésnek, ugyanakkor a tavaszi fagyok és a szélsőséges időjárás miatt a termesztés egyre nagyobb odafigyelést igényel.

⚠️ Figyelj erre! – Gondok a házikerti kajszitermeztésben

• Gutaütés: a kajszifák egyik legveszélyesebb betegsége. A fák ágai vagy akár az egész fa hirtelen elszáradhat. Kialakulásában kórokozók, fagysérülések, metszési sebek és a fa legyengült állapota is szerepet játszhat.
  Megelőzés: Sebkezelés, kíméletes metszés, ellenálló fajták
• Tavaszi fagykár: a korai virágzás miatt a késő tavaszi fagyok könnyen elpusztíthatják a virágokat.
  Megelőzés: Fagyvédett hely, későn virágzó fajták
• Aszály és hőstressz: a tartós nyári szárazság terméselrúgást, kisebb gyümölcsöket és ágelhalást okozhat.
  Megelőzés: Rendszeres mélyöntözés, talajtakarás

Kajszi növényvédelme

A kajszi jelentősebb betegségei: kajszihimlő, gutaütés, jelentősebb rovarkárosítói: barackmoly, kéregmoly. Jelentős lombhullást okozhat, az apiognomóniás levélfoltosság. A lehullott leveleken áttelelő károsító a lombfakadás után fertőz, ha ebben az időszakban intenzív az esőzés. A levelek fonákán megtelepedő spórák első tünetei júniusban jelennek meg. A levelek csúcsi részén, vagy elszórtan, vörösbarna, szürke, majd száradó foltok alakulnak ki, néha sárga udvarral, amelyek belsejében a fekete pontszerű peritéciumok látszanak. A levelek kanalasodás után lehullanak, ezzel terméskiesést okoznak.
Védekezés: Mivel a fertőzési forrás a lehullott lombozat, ezért ennek elásásával, vagy megsemmisítésével kezdhetjük a védekezést. A sziromhullás után el kell kezdeni, és tíznaponként ismételni, június közepéig a lombozat permetezését, amely segítségével az aszkospórákat elpusztítjuk. A kajszibarack védelmét alapjaiban ez a kórokozó határozza meg.

Az őszi és kajszibarack fák kártevői között jelentős a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly. Mindkét károsító lárva alakban telel át, rágott kamrákban, vagy védett helyen. A tavasszal előjövő barackmoly lárvák a rügyeket, majd a hajtásokat odvasítják, míg a későbbi lárvanemzedékek a gyümölcshúsba egyesével rágnak be. A keleti gyümölcsmoly kártétele csak annyiban különbözik, hogy lárvái csoportosan károsítják a termést és a csonthéjig rágnak.
Védekezés: A védekezést a kora tavaszi lemosó permetezéssel kezdve, gyéríthetjük a telelő lárvákat. Mindkét kártevő, minden nemzedékének imágórajzását szexferomon csapdákkal jelezhetjük előre. Az első rajzás májusban várható. A tömeges rajzás után, 14 – 20 nap múlva megjelennek a lárvák A védekezést mindig a lárvakelés időszakára kell időzítenünk.

Cikk ajánlat: Kajszibarack vírusfertőzései; Kora tavaszi teendők a kajszibarack körül

Összefoglaló a kajszibarack házikerti termesztéséről