20. hét

Valamivel május hó közepe előtt az addig szép egyenletességgel emelkedni szokott hőmérséklet hirtelen alásüllyed, s ezzel többnyire érzékeny károkat okoz az épp akkortájt legkényesebb növényzetben. Ez a fagyosszentek hete. A legismertebb három fagyosszent: május 12. Pongrác, május 13. Szervác, május 14. Bonifác. Mind a hárman a negyedik században éltek s vértanúhalált haltak. A fagyhoz és a hideghez nem sok közük van. Ünnepük naptári helye (május 12., 13., 14.) miatt lettek ők a fagyosszentek.

Dísznövénykertünkben körbenézve a rózsatöveken már számolhatunk a levéltetvek nagyszámú megjelenésével, de az előtörő vadhajtásokat is tőből távolítsuk el. Rózsa gondozása

Az évelő vagy egynyári virágos ágyásainkban a kipusztult egyedek gyors pótlására rendkívül alkalmas az ezüstfehér levelű, miniatűr cserjeként viselkedő aggófű (Senecio cineraria, syn. Cyneraria maritima), melyet neveznek hamvaskának vagy ezüstlevélnek is. A Dél-Európában honos évelő növényke levelei látványosan szeldeltek vagy karéjosak, és az egész növényt ezüstös-fehér nemezes szőrök borítják, mely bársonyos tapintásúvá teszi. Takarással átteleltethető nálunk is, hajtásdugványozással pedig gyorsan szaporítható. Fészkes virágzatú növény, nyáron apró, sárga, margaréta-szerű virágokat hoz, melyet érdemes kicsípni, ha nem akarjuk, hogy elvonják a figyelmet az egzotikus színű levelek díszítőértékétől. Az alacsonyabb növekedésű “Silver Dust” változata remek szegélynövénye lehet ágyásainknak. A növényke kivonatát gyakran alkalmazzák homeopátiás készítményekben.

A zöldségeskertbe még minig ültethetők a szabadföldbe szánt 4-5 leveles zellerpalánták, melyek roppant érzékenyek a túlzottan mély ültetésre. Ne felejtkezzünk meg a bimbóskel palánták kiültetéséről sem.

A különlegességet kedvelők még vethetnek tápdús és közepesen kötött, homokos-vályog talajú fészkekbe földimogyorót (Arachis hypogaea), mely a világ második legfontosabb olajnövénye. Rendkívül fény- és melegigényes növényről van szó, így árnyékban-félárnyékban ne is próbálkozzunk vele. Ideális körülmények között (20-25 fok!) a vetés után 10 nappal már előbújnak a sziklevelek, és egy hónap elteltével már a pillangós virágokban is gyönyörködhetünk, melyek megtermékenyülés után a talaj felé növekedve és azt elérve mintegy 3 cm mélyre behatolnak, és ott a magkezdemény hüvelyes terméssé alakul. A virágzás környékén érdemes a burgonyához hasonlóan felkupacolni a növényt, mert így könnyebben elérik a talajt a megnyúlt virágtengelyek. Földimogyoró termesztése

A gyökérzöldségek egyelését is elkezdhetjük, hiszen ha túl sűrű marad az állomány, a gyökerek kicsik maradnak és erősen torzulnak. Ha szükségesnek látjuk, sekélyen kapáljuk a sorközöket, és öntözzük be alaposan 10-20 mm esővízzel.

A gyümölcsöskertben vizsgáljuk meg a téli metszést követő koronaalakulást, és távolítsuk el a vízhajtásokat, hasonlóan a tősarjakhoz. Természetes jelenség a gyümölcshullás, mely a gyümölcsfák sajátos önvédelmi módszere a túlterhelés ellen. Hajtásválogatás, metszés nyártól őszig

Növényvédelmi szempontból ebben az időszakban az alábbi kórokozókra és kártevőkre ügyeljünk: Almafáknál a varasodásra és a lisztharmatra, valamint a takácsatkákra és az almamolyra. Körtefákon szintén a varasodásra és az almamolyra figyeljünk, valamint a különféle körtedarazsak kártételére. A birsfákat ebben az időszakban a monília és a barnafoltosság ellenében kell vegyszeresen kezelni. Az őszibarackfákon a lisztharmat, a levéltetvek és a gyümölcsmolyok ellen védekezzünk, míg a kajszibarackot a gnomóniás levélfoltosság, a monília és a gyümölcsmolyok ellen védjük. A cseresznye és meggy növényvédelménél a cseresznyelégy rajzása a meghatározó, mivel a szüretig – a monília mellett – a lárvák kártétele ellen küzdünk, és nagyon fontos szempont a fajta érési idejének figyelembevétele. A szilvafák legfőbb ellensége a szilvamoly, de ügyeljünk a kórokozókra is, így a polisztigmás levélfoltosságra és a klaszterospóriumos levéllyukacsosodásra is. Gyümölcsfák kártevői

A mogyoró termését a mogyoróormányos károsítja leginkább, így annak rendkívül elhúzódó rajzása idején szükséges védekeznünk folyamatosan. A málna esetében a legfőbb ellenség a szürkerothadás és a kis málnabogár, mely ellen kizárólag méhkímélő szereket használjunk, mivel a növény javában virágzik. A ribiszkét a most rajzó üvegszárnyú ribiszkelepke és annak utódai fenyegetik leginkább, de érdemes odafigyelni a leveleken megjelenő lisztharmatra is. A köszmétéről ebben az időszakban már csak a lisztharmatos részeket távolítsuk el mechanikai úton.

Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com