Díszítő zöldségek

Nagy Z. Róbert, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke

A haszonnövények között is akadnak, olyanok, amelyeket dísznövényekként is számon tarthatunk. Ezek magvai -kis utánajárással- már hazánkban is kaphatók.

Tök kavalkád

A tökről a spanyol és francia felfedezők méltán gondolhatták, hogy az amerikai indiánok kedvelt vadon növő csemegéje. A nagy tömegben talált fajokat azonban már régóta termesztették a Dél-Nyugaton és a Szent Lőrinc folyó mentén. Őshazájuk feltehetően Mexikó és Közép-Amerika lehetett. Ugyanakkor 25-26 fajuk Észak-Amerikában is őshonos. A tök a felfedezések idején mind Ázsiában, mind Európában ismeretlen volt. Az őslakók számára azonban legalább olyan fontos eledelnek számított, mint a bab vagy a kukorica. De alkalmazták hólyagbántalmak kezelésére és fájdalomcsillapításra is. Az 1500-as években a spanyolok magukkal hozták Európába. A XVIII. századra Itáliában már termesztették vékony héjú, hosszúkás változatát, amelyet később cukkíninek nevezték el. A XIX. századig mégsem vált közkedveltté, s bár Ázsiába és Afrikába is eljutott már az 1600-as években, további sorsáról nincsenek biztos információk.
Nyári tök, Sütőtök

díszítő sütőtök

Kertünk külön színfoltja lehet a kolbásztök (Lagenaria siceraria), amelynek termése a két méteres hosszúságot is elérheti, ezért mindenképpen támaszték mellett neveljük. Valószínűleg Afrikából származik. A vízen úszó terméseivel innen terjedt el pl. Indiában, Indonéziában, Kínában. Eljutott az Újvilágba (Mexikó, Peru) is. Vetés után két hónappal már virágzik. Könnyen kereszteződik más fajokkal, így a változatok sokasága jön létre. További érdekessége, hogy zsenge korában kiválóan regenerálódik: így az is megoldható, hogy csak egy étkezésre szánt darabot vágunk le belőle, a többi része a száron hagyva tovább növekszik. A fiatal termés fogyasztható, míg a termésfalból merítő edény, flaska készülhet. Egyiptomban már ie. 3500 ban edényként használták a termést. Kiváló főzeléknövény: zsenge, édes, keserűanyagoktól mentes.

kolbásztök

A kolbásztök fotója a Tullni Kertekben készült, ahová kirándulást szerveztünk. Aktualitások a Programok menüben.

A luffa, lopótökök nemzetségébe tartozó, hideg érzékeny szivacstök (Luffa cylindrica) Indiából származik. Jjellegzetes kúszónövény. Nagy, ragyogó-sárga porzós virágai csoportosan fejlődnek. Termése az uborkához hasonlít. Belseje hálós, rostos szerkezetű. Az ebből készült mosdószivacsok nálunk is egyre gyakrabban kaphatók luffaszivacs néven, de emellett virágkötészeti célokra, és mellények béléseként is alkalmazzák. Az érett termést néhány napra be kell áztatni, majd meghámozni, vízben kinyomkodni, és napon szárítani. Így jutunk a szivacshoz.

luffatök

Az 5 méteresre is megnövő futónövény, a maghéj nélküli olajtök (Cucurbita pepo var Styriaca) Amerikából származik. A növény fagyérzékeny. Ősszel 5-7 termés fejlődik a növényen. A magjából hidegen sajtolt olaj remek minőségű salátaolaj, a benne lévő mintegy 25 féle alkaloida összhatása révén roboráló és gyógyhatású is (pl. Pepponen kapszula). A visszamaradó magdara édesipari alapanyag, vagy koncentrált fehérje takarmány. Magján csupán egy vékony hártya van, ami megszárítva egyszerűen ledörzsölhető, így már a bontással sem kell vesződni. A zsenge termésből készített püré hatékony eledele a diétázóknak. Sütve, sőt spagettiszószként is fogyasztható.

olajtök

A lopótök  (Lagenaria sp.) a borok fejtéséhez használt eszközt, a “lopót” készítették, utóbbinak előnye, hogy főzéskor vékony csíkokra esik szét, így szükségtelen előtte gyalulni, aprítani. A lopótököt Kínában kulacsnak használták. A Kalebass vagy kalabass pipa a lopótök szárából és fejének egy részéből készített pipa. Ha a lopótök héja megvastagszik és kisárgul, szára kemény és barna, akkor már érett. Legajánlatosabb az első fagyokig a növényen hagyni. Szedni néhány centis szárral kell. Majd 3%-os hiperolos vízben mossuk meg. A lopótök akkor szárad ki a legeredményesebben, ha a teljesen érett tököt meleg, huzatos helyen szárítjuk. Néha a kiszáradás egy évet is igényel. Óvatosan használjuk, minden karcolás felületi sérülés tönkre teheti.

lopótök

A laskatököt vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia) nagyanyáink régen istengyalulta-töknek hívták. Közép-Amerikából származik. Mexikótól Peruig õshonos növény. Már régóta ismert, termesztett és fogyasztott növény. Európában kevésbé terjedt el. Nálunk házikertekben az ország különbözõ vidékein ma is megtalálható, Bár régen falun többen termesztették, mint manapság. Eredeti élőhelyén a magvetésre az esős évszakban kerül sor, míg a termés érlelés, szüretelés már a száraz évszakra esik. Magas cukortartalmú fõzeléknövény. Húsát amerikában édes sütemények készítéséhez is használják. A fehérjedús, olajos magvakból mézes édesség készül Mexikóban, amelyet palanquetas-nak neveznek.

laskatök

Elevenszülő hagyma

Hagymák közül érdemes megemlíteni az elevenszülő, áttelelő hagymát a rokamabolt (Allium cepa v. viviparum). Valószínű, hogy az A. cepa and A. fistulosum természetes hibridje. Hagymáit, ha ősszel elültetjük, akkor már kora tavasszal ízletes, zsenge zöldhagymával látnak el bennünket. A keménnyé váló erős hagymák azonban már nem jók, ekkor használjuk a föld feletti hajtáson megjelenő hagymákat. Ezek a hagymák ugyanis rendhagyó módon nem magot érlelnek, hanem a hosszú virágzati szárukon kis hagymakezdemények jelennek meg. Ezek még az anyanövényen kihajtanak, sőt apró gyökereket is növesztenek. A súlytól lehajló hajtásról a hagymák legyökereznek, illetve innen hullnak a földre és kezdik meg önálló életüket. Hidegtűrése kiváló. A fagyott talajon is megmarad.Cikkajánlat: Vöröshagyma

hagyma

Spenótfa

Árnyékolási célra is alkalmas növény a spenótfa, hivatalos nevén az óriás libatop (Chenopodium bonus-henricus). Régies neve, az “östöparé” vagy “paraj” vagy “fejér libatop” mutatja, hogy valaha őseink is fogyasztották. A Kárpát-medencében a bronzkor óta ismerik; hogy a magyarok hozták-e vagy itt találkoztak e növénnyel, nem tudjuk. Ez, az őszre akár 3-4 méteresre is megnövő „fácska” a hazánkban gyomként tenyésző fehér libatop közeli rokona. Szára alulról folyamatosan fásodik, hogy elbírja a gyorsan fejlődő lombtömeget. A spenóttal ellentétben ez folyamatosan növeszti fiatal zsenge leveleit, amiből egész évben (tartósítva télen is) készíthető spenótfőzelék. Az idős levelek rágósak, keserűek. 12 cm-es hajtását (szárát) pedig úgy készíthetjük el, mint a spárgát. A főzéssel természetes oxálsav – és szaponin tartalma nagyrészt lebomlik. Gyógynövényként bőrlágyító, hashajtó és féreghajtó hatású. Reumások, vesekövesek ne fogyasszák!
Cikkajánlat: Libatop

spenótfa

További példák: MangoldAz articsókaZöldség, fűszer, gyógynövény és dísznövény is a kínai bazsalikom

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Bio növénytápok

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!