A nyitvatermők a legősibb fás szárú növények. A ma élő fenyők ősei már 400 millió évvel ezelőtt megjelentek a földön és azóta is fontos szerepet játszanak bolygónk ökoszisztémájában. Az egykori dinoszaurusz-csemegék mára kertünk meghatározó növényeivé váltak. Ismerkedj meg a nyitvatermőkkel.
A nyitvatermők törzse
A nyitvatermők a földtörténeti középkor elején jelentek meg, mintegy 400 millió évvel ezelőtt. A nyitvatermőkre jellemző, hogy magkezdeményeik szabadon fejlődnek. A növényvilág egészéhez képest a nyitvatermők száma igen csekély. A Földön mintegy 600 nyitvatermő fajt tartanak számon. Ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy a zárvatermők egyetlen családjának, a kaktuszféléknek 2000 képviselőjét ismerjük, és akár egyetlen nemzetségbe is tartozhat 700 faj (Ficus sp.), akkor talán még meglepőbb ez a szám. Ráadásul a nyitvatermők között igen sok olyan faj van, amely nemzetségének egyetlen képviselőjeként ismerhetünk (japánciprus-Cryptomeria sp; szecsuáni-mamutfenyő-Metasequoia sp.). Elmondhatjuk, hogy a nyitvatermők fejlődéstörténeti szempontból visszaszoruló növénycsoportnak tekinthetők.
A nyitvatermők között sok kertészeti fajtát is számon tartunk. A termesztésben lévő fajták száma 2-3000 körüli, de ezen kívül több tízezer termesztésből már kiszorult vagy még be nem vezetett fajta is létezik.
A toboztermők osztálya
A tű vagy pikkelylevelű növényekből álló toboztermők osztálya a legnagyobb képviselői a nyitvatermők törzsének. A toboztermők közé tartoznak a tűlevelű fenyőféléken (Pinaceae) kívül a kertekből, parkokból jól ismert ciprusfélék (Cupressaceae) családja is, benne az alábbi kerti dísznövényként is gyakori nemzetségek: hamisciprus (Chamaecyparis sp.), tuja (Thuja sp.), boróka (Juniperus sp.). Cikk ajánlat: Keleti tuja
A népes fenyőfélék családjának (Pinaceae) nemzetségei a jegenyefenyő (Abies sp. – köztük a Nordmann fenyőként karácsonyfaként vásárolható kaukázusi jegenyefenyő), a lucfenyő (Picea sp.– Ide tartoznak a régi karácsonyfák, mint az ezüstfenyő, a közönséges lucfenyő), a karácsonyfaként igen kedvelt duglászfenyő (Pseudotsuga sp.), a lombhullató vörösfenyő (Larix sp.), valamint a legnépesebb hosszútűs fenyők nemzetsége (Pinus sp. – köztük a szintén karácsonyfaként is kapható feketefenyő). Néhány fenyőfélével itt ismerkedhetsz meg közelebbről: Nemes fenyők
A toboztermő növények mérete a néhány centiméteres nagyságtól egészen a 80-90 méteres magasságig terjedhet. Ez utóbbi óriás a hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amely akár 3500 évig is élhet. Bár az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) és a 150 méter magas ausztráliai eukaliptuszok (Eucalyptus sp.) méretben megelőzik, de fatömegét tekintve ez a faj a legnagyobb. Egyúttal a föld legnagyobb élőlénye is. Cikk ajánlat:Ciprusok, mamutfenyők; Érdekességek az eukaliptuszról
A toboztermők hajdan az egész földet uralták, de az Antarktiszon kívül manapság is minden földrészen megtalálható legalább néhány képviselőjük. Bár sok fajuk a telet és a hideget juttatja eszünkbe, a trópusokon és szubtrópusokon is előfordulnak. Egyes fajok kimondottan vízigényesek (Taxodium – mocsárciprus, inkább arborétumokban találkozhatsz velük), míg mások jól elviselik a szárazságot is (Juniperus communis – közönséges boróka, amely sok park, kert lakója).
Tiszafa és páfrányfenyő
Lássunk két kertészeti szempontból fontos nyitvatermő fajt.
A közönséges tiszafa (Taxus baccata) és kertészeti fajtái nem fenyők, nem is toboztermők. A tiszafák osztályába, a tiszafa nemzetségbe tartoznak. Első ránézésre megtévesztő lehet a tiszafa tűlevelű lombozata, de magja húsos köpenyben helyezkedik el a fenyőfélék tobozával szemben. Ráadásul a manapság élő fenyőfajoknál sokkal ősibb eredetű növény.
A több mint 150 millió éve megjelent páfrányfenyő (Ginkgo biloba) pedig csak a nevében fenyő. A páfrányfenyő alakúak osztályába tartozó egyetlen faj. Ez az egykor földrészeket borító erdőségeket alkotó fafaj a legutóbbi jégkorszak után egy kis helyre, Kína Szecsuán tartományába szorult vissza. Innen terjedt el és lett később gazdaságilag is meghatározó növény a dísznövénykertészek és a gyógynövény termesztők révén.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás