Ginkgo

Darwin a ginkgot élő kövületnek nevezte. Az 1700-as évek végén került át Európába. A legelső “fácska” Uttrecht botanikus kertjében található. Méretei ma már tekintélyesek, magassága 22, törzsének átmérője pedig csaknem 4 méter. A ginkgo az elválás és egyesülés jelképe, Franciaországban pedig a bankárszakma szimbóluma. Magvait Kínában évezredek óta gyógyszerként használják, Japánban pedig ételkülönlegességként szolgálják fel. A kínai hagyományos gyógyászat ginkgoval kapcsolatos állításait az utóbbi évtizedek kutatásai igazolták. A leveleiből nyert kivonatok különösen hatékonynak bizonyultak az agy vérellátásának fokozására és az erek falainak stabilizálására. A modern nyugat-európai gyógyászatban a második világháború után terjedt el, ma többek közt az Alzheimer-kór gyógyításában hasznosítják.
The Wonderful World of Plants, 2003

ginkgo levél

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a páfrányfenyőfélék (Ginkgoaceae) családjának egyetlen ma élő képviselője. Bár kinézetét tekintve távol áll a képzeletünkben megjelenő fenyőképtől, a toboztermők altörzsébe tartozik a fenyők és a tiszafák társaságában. A 285–235 millió évvel ezelőtti perm korszakban (Földtörténei korok) jelent meg a fenyőkkel, cikászokkal, bennetiteszekkel egyetemben. A kréta korban (137–67 millió éve) a páfrányfenyők visszaszorultak a zárvatermő fák térhódításakor, ugyanekkor a fenyőfélék a a mérsékelt övi hegyvidékekre húzódtak.

A páfrányfenyő tudományos nevét a Carl Linné-től kapta. A Ginkgo név (gink – gyo) a kínai nyelvből származik jelentése ezüst barack. Linné 1771-ben tette hozzá a biloba szót. A “biloba” faji jelző a jellegzetes kétlebenyű levélre utal. Magyar nevét a páfrányra emlékeztető levélalakról kapta. Ez a rokon nélkül Kínában fennmaradt fa túlélte a jégkorszakot is. Valószínűleg a monszun esőzések hatására élőhelye mérsékelt éghajlatú maradt. Későbbiekben kínai szerzetesek gondoskodása segített a túlélésében. A XI. századtól fokozatosan Japánban és Koreában is elterjedt. Ma is szent faként tisztelik. Európában a XVII. századtól ismerik, az első facsemetét 1730-ban ültették el az utrechti botanikus kertben (Hollandiában), amely ma is él. A páfrányfenyő lassan fejlődik, csak 30-40 év után kezd gyors ütemben terebélyesedni. Ezért Kínában “kung szun su” nagyapa-unoka fának is nevezik.

ginkgo őszi lombja

A ginkgo botanikája

A páfrányfenyő elágazó, terebélyes, magas fa. Koronája kúpalakú, alakja emlékeztet a fenyőre. Hosszú ágain rövid hajtások vannak, ezeken csokorban ülnek a levelek, melyek minden más lombos fa levelétől különböznek. Levelei jellegzetes legyező alakúak, középen behasítottak. A szép üdezöld levelek április végén, május elején kezdenek fejlődni és peremük ekkor még többszörösen szeldelt. Késő ősszel aranysárgára színeződnek. Kétlaki növény, tehát vagy porzós, vagy termős virágzat fejlődik egy egyeden. A fa szaporodó képessége 20 éves korában alakul ki és legalább 1000 évig tart. A lehullott magkezdeményben a beporzás után néhány hónappal termékenyül meg a petesejt. Az érett magvakon vajsavtól illatozó külső, húsos szarkoteszta (sarcotesta) és belső, elfásodott szkleroteszta (sclerotesta) alkotja a maghéjat. Kínában a magvakat pirítva fogyasztják.

A ginkgó elszigetelt faj a mai növényvilágban, rendjének egyetlen élő képviselője. Annyira elüt a ma élő összes növénytől, hogy egyikkel sem hozható közelebbi rokonságba. Charles Darwin angol tudós, a XIX. század egyik nagy természetvizsgálója, a származástan megteremtője, a fentiekre gondolva nevezte el “élő kövület”-nek.

ginkgo termés

A ginkgo díszértéke

Kezdetben templomok, kastélyok kertjeibe, arborétumokba ültettek szívesen páfrányfenyőt, az előnyös habitusából kifolyólag. Manapság az értékes fát főleg szoliterként ültetik parkokba, kertekbe és utcai sorfaként. Legyező alakú levelei lombhullás idején a legszebbek, mikor kénsárgára színeződve elborítják a fa alját. Nemcsak külseje teszi erre alkalmassá, hanem nagyfokú ellenállóképessége és ökológiai alkalmazkodó képessége is. A páfrányfenyő hosszú életét, biokémiai okokra vezették vissza. Levelének és gyökerének kivonata gátolja a répalepke és a kukoricamoly lárváinak fejlődését. Egyes adatok bizonyítják, hogy a levélkivonat gátolja különböző baktériumok, például az Erwinia amylovora, az Escherichia coli, a Pseudomonas phaseolicola, a Xanthomonas phaseoli és a Bacillus pumilis szaporodását. Ennek a növényvédelemben még nagy hasznát vehetjük. A páfrányfenyő a Föld őstörténetének minden katasztrófáját túlélte. Az ősz szépségei között szereplő páfrányfenyő Vácrátóti Botanikus Kertben és a Budai Arborétumban szoliterként, A Füvészkertben csoportban, míg Szegeden és Szombathelyen utcai fasorként pompázik.

Páfrányfenyő a kertben

A páfrányfenyő termése, húsos burkú mag késő ősszel érik és a földre hull, a húsos burok vajsavat tartalmaz. A termés éréskor erjedni kezd és nagy tömegben már messziről érezhető kellemetlen szagot áraszt, ezért a hímivarú egyedek ültetése javasolt kertes házak környékén. Magról viszonylag könnyen szaporítható. Ha azonnal kitisztítjuk a maghúsból magot, akkor a következő év tavaszán a szabadba elvetve kicsírázik. Hajtásdugványról is szaporítható, a dugványokat hosszú hajtások csúcsából a lomblevelű cserjékhez hasonlóan kell készíteni. Minden művelt talajban megél, a talajjal szemben igénytelen, azonban a magas mésztartalomra érzékeny. Nagyon jól tűri a szárazságot, de a mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajt meghálálja. A világon megközelítőleg 60 fajtája ismert, köztük magyar nemesítésű fajták is.

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!

Ginkgo hasznosítása az orvoslásban

A hagyományos kínai orvoslás már kb. 5000 éve használja gyógyításra. Európában a XIX. század közepéig a hagyományos orvoslás a fitoterápia volt, vagyis a gyógynövényeken alapuló készítmények használata. Az utóbbi másfél évtizedben több száz farmakológiai és klinikai kísérletet végeztek el ginkgo kivonatok hatásának megismerése érdekében. Az eredmények szerint a levelek hatóanyagai fokozzák az agyi vérellátást, javítják az emlékezőtehetséget, csökkentik az infarktust kiváltó vérrögök képződését, a vér kóros sűrűségét és a hajszálerek kóros áteresztőképességét. Ugyanakkor fokozzák a halláskárosodásért felelős idegek vérellátását, oldják az asztmás görcsöket, szabadgyök-semlegesítő és egyéb hatásúak. A homeopatiás gyógykezelésekben is alkalmazzák.

A ginkgo mag felhasználása az étkezésben

Keményítőben gazdag magok, Kínai és Japán konyha egyik alapanyaga. Kelet-Ázsiában pirítva fogyasztják, és különlegesen finom csemegének tartják. A pirított ginkgómagnak férfi nemi erő fokozó hatását tulajdonítanak. Nálunk még kevésbé ismert élelmiszer. Íze kissé édeskés, előszeretettel főzik össze szárnyas húsokkal és felhasználják töltelékekben és levesekben.

Ginkgo művészetek tükrében

Kínában már évszázadok óta költőket és illusztrátorokat, festőket ihletett meg a különös fa. Európában J. W. Goethe a nagy német költő a heidelbergi kastély parkjában figyelt fel a páfrányfenyőre. A költő szemében a csodálatos távol-keleti fa a barátság szimbóluma, és a következő vers megírására inspirálta:

Cikk ajánlat: A Jurassic Park kertész szemmel

Ginkgo Biloba

Napkeletről jött a fája,
és most itt kertemben él.
Sejtelemmel nézek rája,
titkot kérd e falevél. Egyetlenegy teremtmény-e
mely megosztá önmagát?
Vagy egy választott pár lénye
lett eggyé e lombon át? Verseimben leltem választ
erre, mélyet és nagyot.
Érezhetted bennük már azt:
egy s mégis kettős vagyok.

Harsányi Zsolt fordítása

ginkgo őszi lombszíne

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!