Ciprusok, mamutfenyők

Volt egy öreg király, s annak egy szépséges leánya, aki azt mondta, hogy míg a világ világ lesz, férjhez nem megy. Sajnálta otthagyni gyönyörű virágos kertjét, és benne az égig érő fát. (Benedek Elek: Az égi élő fa). Vajon milyen fája lehetett a királykisasszonynak? Ciprus? Mamutfenyő? Hiszen a ciprusok és mamutfenyők a a Föld legnagyobb fái, bizony majdnem az égig  érnek. Termőterületük sokszor védett, mert a kitermelés miatt a fák igencsak megfogyatkoztak.

Mocsári ciprusok

A mocsári ciprusfélék (Taxodiaceae) tulajdonképpen óriás fenyők. Évmilliókkal ezelőtti dömpingjük mára már csak emlék. De még mindig itt vannak közöttünk. Habár számuk megfogyott. Tíz nemzetségükbe 16 fajuk található meg ma is. A nyugat-kínai mammutfenyőt (Metasequoia) 1941-ig csak leletként ismerték, ám ekkor felbukkant teljes életnagyságában. Jellemzően pikkelyes, vagyis lapított tűlevelük örökzöld vagy ősszel lehulló. Fás tobozaik a hímnős fákon jelennek meg, kivéve a mocsári ciprusokat. Ide tartoznak a föld legnagyobb fái, a mammutfenyők.

mocsári ciprus léggyökerei

Mocsári ciprus léggyökerei.

A közönséges mocsárciprus (Taxodium distichum)

A Mississippi vidékéről származik. Szintén impozáns, kúp alakú, 50 m-re is megnövő fa, tollszerű lombozattal. Nemcsak őszi fagyok után bronzszínűre váltó lombjait, hanem rövidhajtásait is elhullajtja. Csupán a kopasz vezérhajtások maradnak meg. Törzsének alja szoknyaszerűen kiszélesedik. A fa körül a felszín fölé emelkedő légzőgyökerek, ún. ciprus-babák láthatók, mert alkalmazkodott a vizes, mocsaras környezethez. Ugyanis állandóan, vagy időszakosan vízzel borított helyen él. Dél-Európában haszonfának ültetik. Nálunk ismert a szarvasi arborétumból illetve Bódvarákón a malom vizesárkában található.

Tengerparti mamutfenyők (Sequoia sempervirens)

A világ legmagasabb fái, amelyek Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékét uralják. Egyenes törzsük, oszlopos koronájuk akár 112 méter magasra is megnőhet, és életkoruk eléri az ezer évet. A széles törzs alapját rendszerint sarjak veszik körül, ezzel biztosítva a megújulást. Levelei a tiszafára emlékeztetnek. Értékes fájú, jól megmunkálható, tartós és kiválóan ellenáll a rovaroknak, többek közt a termeszeknek is, ráadásul rengeteg faanyagot ad. Érthető, hogy keresett épületfa, főleg trópusi és szubtrópusi területeken. Ezért sok helyen kitermelik. A mi éghajlatunkon nem tud kiteljesedni, de tőlünk nyugatra gyakori díszfa.

tengerparti mammutfenyő

helyszín: San Francisco, Fotó: panoramio.com

Hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)

Impozáns méretei még lenyűgözőbbek. Kaliforniában, 1842-ben felfedeztek egy hegyi mamutfenyő erdőt. A fák magjait áthozták Európába. A legéltesebbek, amelyek háromezer évesek, akár 1500 tonna súlyt is elérnek. Pompás, részarányos koronája sötétzöld. Az eddig ismert legnagyobb óriás mamutfenyő 135 méter magas volt. A Sherman tábornokról elnevezett, ma is élő példány kilencven méter magas, törzskerülete 24 m, átmérője 7,5 m. Egy évvel felfedezésük után elkezdték kivágni a legszebb példányokat, majd a fakitermelő cégek pusztították őket. Pedig faanyaguk nem bizonyult jónak, ráadásul a hatalmas fák kidőléskor egymást és önmagukat is szilánkosra törték. Ma már a megmaradt mamutfenyő erdők védettek.
Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfenyők. A budakeszin található két fa (eredetileg három volt, de a harmadiknak csak leégett csonkja maradt) kora 70-80 évre tehető, egyenként 16 m magasságúak, átmérőjük 100 ill. 85 cm.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!