Mediterrán nyár

Nagy Z. Róbert a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökhelyettese –

Milyen növényekkel találkozhattak útjuk során azok a szerencsések, akik Görögországban töltötték a szabadságukat? A tengerpart és a kulturális emlékek mellett ugye nem feledkeztek meg gyönyörködni a tájban sem?

Görögország tengerpartja kedvelt üdülőhelye szinte valamennyi közép- és kelet európai embernek, hiszen több száz kilométer hosszú tengerpartja mellett kulturális emlékei is vonzóvá teszik. Aki északibb tájakról utazik oda (és nem a kényelmesebb repülőutat, hanem mondjuk a buszt, vagy autót választja), maga is megtapasztalhatja a növényzet összetételének változását, ami az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.

Elhagyva Szerbia hegyeit, és átlépve a bolgár határt, már az utak mentén is egyre több olyan növény jelenik meg, melyet nálunk szobanövényként tartunk, vagy védett helyre kiültetve, takarással óvunk a téli fagyok elől. E növények aránya Görögországban délre haladva tovább nő.

Mit is nevezünk mediterrán növénynek?

Általában a fény- és melegigényes fákat, örökzöldeket, vagy fásodó szárú növényeket hívjuk így, amelyek ugyanakkor igénylik pihenésükhöz a hűvös, de nem fagyos telet. Ide sorolhatjuk a más kontinensről érkezett, esetenként trópusi, szubtrópusi növényeket, valamint az illatos és burjánzó fűszernövényeket is. A mediterrán növények jelentős része hazánkban csak dézsában, cserépben nevelhető. Kifejezetten napos, vagy nem túl árnyékos kertbe, illetve teraszra ideálisak, és ha sokáig szeretnénk bennük gyönyörködni – végigkövetve teljes kifejlődésüket –, akkor fagymentes helyen való teleltetésükről is gondoskodnunk kell, melyet egzotikus megjelenésükkel és egész nyáron át tartó buja virágpompával hálálnak meg.

Leander

Egyik ilyen (gyakran az autópályák mellett ültetett) a leander, ami különböző színű, szimpla vagy telt virágai miatt nálunk is kedvelt, ám dézsában tartott növény. Érdekes, hogy annak ellenére lett világszerte kedvelt növény, hogy minden része mérgező. Az ókorban patkány és tetű irtására is használták főzetét, ám kellemetlenséget is okozott a történelem során, amikor légiósok tömegei betegedtek meg, mert ebédjüket leánder-ágból készített nyárson sütötték meg. A mi kontinentális éghajlatunkon akkor érzik jól magukat e növények, ha megpróbáljuk nekik megteremteni a mediterrán területekre jellemző feltételeket. Ezek közül talán legfontosabb a hűvös (és lehetőleg napos), 5-8 oC-on történő teleltetés, ami a következő évi dús virágzásnak is feltétele.
Cikk ajánlat:Leander folyópartról cserépbe

Gránátalma

A gránátalma a dísz és haszonnövények csoportjának mezsgyéjén helyezkedik el, hiszen több díszváltozata és törpe fajtája is kedvelt a kertekben, ám gyümölcsét is érdemes megkóstolni. C-vitamin tartalma magas, íze kellemesen savanykás, frissítő hatású – csak a rengeteg magból kevesebb is elég lenne.
Gránátalma

Kivi

Kiviből egész ültetvények láthatók több helyen. A szőlőhöz hasonlóan művelik, avval a különbséggel, hogy a termőrészek ernyőszerűen vannak kialakítva, így a növények alatt haladva egyszerű a szüret, hiszen a termések belógnak az ernyő alá, így nem kell a dús lombozatban keresgélni őket. Ez az eredetileg Új-Zélandról származó növény rövid történelmet tudhat maga mögött kontinensünkön, mivel az első példányok csak az 1900-as évek elején kerültek Európába. Ennek ellenére gyorsan elterjedt. Vannak teljesen fagyálló változatai, így senkinek nem kell lemondania, ha kertjében egy kúszó-csavarodó kivi bokrot szeretne tartani, vagy inkább kettőt, mivel legtöbb fajtája kétlaki. Mivel termését mindig az adott évi hajtásokon hozza, a metszését nehéz elrontani.
Kivi; Kopaszkivi

Olajfák

Az olajfáknak is nagy ligetei találhatók e vidéken. Több szerző szerint is ez a növény az emberiség egyik legősibb haszonfája. Már jóval időszámításunk előtt termesztették, és a füge mellett ez volt a bőség és gazdagság egyik jelképe, ezen túl pedig a görög mondavilág gyakori szereplője. Örökzöld levelei bőrszerűek, kemény tapintásúak, ovális alakúak. Olaját, termését a konyhában használjuk, fája drága bútorfa (sárgás színe és tartóssága miatt), és az idősebb példányok girbe-gurba ágaikkal, egzotikus megjelenésükkel kedvelt díszei a kerteknek. Nincs ez másként Magyarországon sem, idős, óriási dézsába ültetett egyedeivel gyakran találkozhatunk nagyobb kertészeti árudákban. Ezek ára több százezer forintnál kezdődik, és határ a csillagos ég… Érdemes tudni e példányokról, hogy néhány kertészet a mediterrán országokban arra specializálódott, hogy elhagyott, termesztésből kiöregedett ültetvények olajfáit (és más ott termesztett fásszárú kultúrnövényeket) becserepezi, ami pedig ezt túléli, azt exportálják dísznövényként, így kerülnek e nagy példányok hozzánk. Hogy ezek hogy viselik el így idős korukban az éghajlatváltást, arról nincsenek adataim, de ha egy ilyen növényt veszünk érdemes ennek az üzleti fogásnak a tudatában elgondolkodni az ár-érték arányon. Sajnos ez fordítva kevésbé bizonyulna jó üzletnek, hiszen nem sokra mennénk öreg alma, körte, barackfák külkereskedelmével, mivel ezek a délebbi országokban is megtalálhatók.
Olajfák

Fotó: Máriuszkert.hu

Füge

Mediterráneum legszívósabb növényei közé tartozik a füge is, amely télállóság tekintetében a levendulával vetekszik. Ősi kultúrnövényről van szó, amelyet Magyarországon feltehetően a szőlőtőkéket kiirtó, bornemissza törökök telepítettek meg elsőként – a Gellért-hegy déli lejtőjén több száz éves példányai is láthatók. Nálunk termést csak a védett helyre ültetett adriai típusú fügefától remélhetünk, amely megjelenésével, tenyeres leveleivel édenkerti harmóniát kölcsönöz kertünknek.
Füge

További növények: Mediterrán kertek és növények