Mi az a “no till” gazdálkodás?

Tudtad, hogy 23 milliárd termőtalaj vész el évente? Ha ez a tendencia folytatódik, 150 év múlva egy marék termőtalaj nem sok, annyi sem marad! A legnagyobb termőtalaj fogyasztó az intenzív gazdálkodás. Az intenzív gazdálkodás sok káros hatása közül a legkárosabb talajpusztító a talajművelés. Szerencsére meg van a módszer, hogyan csökkenthető minimálisra a talajművelés. Ki gondolná, hogy ez a módszer is már mintegy 10.000 éves múltra tekint vissza. Egész röviden lássuk, hogy miről is van szó.

Vetés előtt

Vetés előtt takarónövényeket – retek, mustár, borsó, fűfélék – magvait vetik el. A takarónövény olyan különféle másodvetésű pillangós és keresztes virágú növény, amely visszapótolja a talajba tápanyagot, védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hősokktól, elnyomják a gyomokat.  Ezek a növények zöldtrágyák és gyomelnyomók egyben.  A takarónövényeket könnyű elvetni, nevelni, és egyszerű őket a tavaszi talajba bedolgozni.

Cikk ajánlat: Vess takarónövényt télire; Téli takarás rozzsal, biogazdáknak ajánlva; Mit tehetsz talajpusztulás ellen?

Aratás után

A “no till”, azaz szántás nélküli gazdálkodásnak már nálunk is vannak követői, bár inkább csodabogárként tekintenek rájuk. Pedig nem lustaságból hagyják meg a tarlót betakarítás után, hanem azért, mert a meghagyott tarló mulcsként funkcionál.

Szemben az aratás utáni tarlószántással, aminek eredményeképpen kilátszik a  sötét talajfelszín. Ennek káros hatása van, különösen meleghullám esetén, állítja az ETH Zurich kutatóinak tanulmánya. A szántatlan tarló mintegy 50%-kal erősebben veri vissza a napsugárzást, ami két C fok hőmérséklet csökkenést idéz elő kánikulában. Megfigyelték, hogy minél melegebb van, a fény visszaveréssel összefüggő aldebo effektus annál erősebba (Az albedo adja meg, hogy a visszavert sugárzás hány százaléka a beesőnek.) Ennek oka, hogy az ég ilyenkor felhőtlen, és a fényvisszaverés emiatt nagyobb mértékű.

Az aratás utáni terület műveletlenül hagyása hozzájárul a régióban az extrém hőhatás csökkentéséhez. Továbbá a növényi maradványok  lassítják a talaj mélyebb rétegeiből a vízpárolgást. Az elhúzódó párolgás, ami hőt von el a környezettől, szintén segít átvészelni a hőhullámot. Míg Amerikában ez a fajta művelés nélküli (no till) gazdálkodás a mezőgazdasági területek 85%-án folyik, addig Európában csupán a mezőgazdasági területek csak mintegy 2%-ra jellemző.

A “no till” gazdálkodás házikerti változatai: Ásni vagy nem ásni, ez itt a kérdés!;