A különleges töklekvár

Gyömbérlekvár, fahéjlekvár, borlekvár és társaik …
Miért jó egy alapvetően ízetlen termésből készülő lekvár? Mert bármilyen ízűvé varázsolhatjuk! A tökből készült lekvár kiváló alap arra, hogy fűszerek ízeit zárjuk bele.

Egyes fűszerek aromáihoz kiváló alap a töklekvár, mivel semleges íze bármivel színesíthető. A töklekvár alapreceptjei írásunk végén találhatók, ám ezek számos más módon kombinálhatók. Tök alapból fűszerek hozzáadásával készíthetünk gyömbér lekvárt, vanília lekvárt, fahéj lekvárt, szegfűszeg lekvárt, borlekvárt…, tehát egy csomó olyan lekvárt megkomponálhatunk, melyek vivőanyag nélkül lekvárként nem lennének elkészíthetők. Ezek azután a lekvárba zárt fűszerek felhasználhatók süteményekbe, palacsintákba stb. De nem kell csak az édes ízeknél leragadnunk! A tökhöz keverhetünk zöldfűszereket (bazsalikomot, kakukkfüvet, stb., vagy hagymát, petrezselyemlevelet) – Természetesen ezekben az esetekben az alapreceptben az édesítés jóval mérsékeltebb legyen.

Töklekvár alap 1

Egy kilogramm tököt kockára vágunk, és egy fazékban fél liter vizet öntünk rá. Adunk hozzá egy kevés citromlevet és reszelt citromhéjat, esetleg gyömbért, valamint ízlés szerint kristálycukrot, vagy stevia-oldatot édesítésként. Lassú tűzön állandó kevergetés mellett sűrűre főzzük a lekvárt, majd üvegekbe töltjük, tetejét megszórjuk nátrium-benzoáttal, és lezárjuk.

Töklekvár alap 2

Két kilogramm tököt legyalulunk, és annyi vízben, hogy éppen ellepje, vaníliarúddal, két citrom reszelt héjával és kicsavart levével puhára főzzük. Miután megpuhult ízlés szerint cukorral elkeverjük, és még negyed óráig forraljuk. Forrón üvegekbe töltjük, a tetejére egy-egy késhegynyi tartósítót szórunk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Tartósító szer nélkül is lehet

Ha az ízek élvezete mellett egészségünkre is odafigyelünk, akkor a cukor helyett jázminpakóca (stevía)* oldattal édesíthetünk, így nem kell a kalóriáktól tartanunk.

Ha idegenkedünk a tartósítószertől, több megoldás közül is választhatunk. Egyik, hogy az elkészült lekvárt mélyhűtőben tartjuk. A cukor és a jázminpakóca megfelelő koncentrációban tartósít is, azaz ezek az édesítők már eleve segítségünkre vannak a tartósításban.

A lekvárok elkészítésénél a tisztaság és a légmentes lezárás nagyon fontosak, mert ha nem jutnak be az üvegbe mikroorganizmusok, a bent lévők pedig elpusztulnak, akkor nyert ügyünk van. egyik jó módszer, ha alaposan kimosott befőttesüvegekbe töltjük a forrásban levő lekvárt. Jól zárjuk le, és azonnal fordítsuk fejre. Pár perc elteltével visszafordíthatjuk, és máris tehetjük az éléskamránkba. Van, aki a lekvár tetejére az üveg lezárása előtt rumot, vagy tiszta alkoholt önt, ennek gőze is fertőtlenítő hatást vált ki az üveg belsejében. Ezek a módszerek,- csak akkor hatásosak, ha nagyon precízen járunk el a befőzéskor, különben ha egy ki hiba – esetünkben mikroorganizmus – csúszik a gépezetbe, akkor a lekvár megromlik. A tartósítószerrel eltett lekvár biztosan eláll, de ugye tartósítóval kezelt. Ezért a mélyhűtős megoldás a legbiztonságosabb.

Milyen tököt használjunk?

Lekváralapul főzőtököt használjunk. Sütőtökből is készíthető lekvár, ám ennek finom és karakteres íze van, tehát fűszerlekvárok alapjaként nem használható.

*Különleges diterpén az édesfű (jázminpakóca, Stevia rebaudiana, Asteraceae) leveléből izolált, erősen édes ízű szteviozid, amely természetes ízesítőként alkalmazható. Az édesfű Dél-Amerika déli részén, Paraguay és Brazília őserdeiben honos. A Guarani indiánok a maté teát édesítették vele. Kisebb, bokrosodó, évelő lágyszárú. 60-90 cm magas, átellenesen elhelyezkedő fogazott levelekkel, szőrözött hajtásokkal. Fészekvirágzata fehér, csöves, váltivarú virágokból áll. Alkalmas klímájú területeken termesztik. Egynyáriként, cserépben mi is nevelhetjük. Megszárított, őrölt levelei édesítőszerként használhatók. Dugványról szaporíthatjuk. Az esszenciája már nálunk is kapható. Biopiacon, kertészetekben pedig beszerezhető a növény is.

Forrás: Herbáció Magazin