Burgonyatermesztés másként

Aki tavasszal lemaradt az ültetésről, még nyári másodvetéssel is próbálkozhat. Június végétől július közepéig rövid tenyészidejű, egészséges vetőgumó ültethető zsákba, ládába vagy laza, szalmával takart közegbe. A termés őszre fejlődhet ki, de a nyári ültetés csak rendszeres öntözés mellett lehet eredményes. A túl késői, július végi–augusztusi ültetésből általában már csak apró gumók fejlődnek.

Ha kevés a helyünk az ültetés színhelye lehet egy dézsa vagy más nagyobb edény. Hiszen most nem a megtermelt mennyiség, hanem a minőség a fontos. A fagyok kivédésére állíthatunk fóliasátrat is. Száraz időjárás esetén a hetenként kétszeri öntözés javasolt.

Egy amerikai högy, Ruth Stout (1884 – 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. A burgonya egész tavaszig a házban kuksol. Aztán, ha tavasszal itt az idő, a burgonya kikerül a kertbe. Ruth a burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy. Aztán már csak a betakarítással törődik. További információk: Szalma mulcs

Ültess burgonyát lenzsákba

A zsákot állítsd a megfelelő, napos helyre. Tekerd le a zsák száját, tölts bele annyi komposztot, amennyibe beleültetheted a vetőgumót. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, tekerd fel “eggyel” a zsák száját és terítsd újabb komposztréteggel, azaz töltögesd.

Készíts burgonyanevelő tornyot.

Csirkehálóból készítshengert. A dróthálóból készített hengert, már az ültetéskor, alulról felfelé, rétegenként meg kell tölteni:

1. Az oldalfal mellé 10–15 cm szalma kerül, hogy a föld ne hulljon ki.
2. Középre földet vagy komposztos termesztőközeget lapátolnak.
3. A gumókat a torony külső széle mentén helyezik el, a csírákkal kifelé.
4. Újabb szalma- és földréteg következik.
5. Körülbelül 25–30 centiméterenként újabb vetőgumókat helyeznek el.
6. Ezt a torony tetejéig megismétlik.

Egy másik megoldás, kísérletező kedvűeknek, ha ezt a drótháló hengert körbeveszed bambusz vagy nád palásttal. A bambuszpalást általában tekercsben kapható bambusz árnyékoló- vagy kerítéstakaró szövetből alakítják ki: a vékony bambuszléceket dróttal vagy erős fonallal kötik össze, ezért feltekerhető. Nem feltétlenül ablakra való bambuszrolóról van szó. A nádpalást nádszövet vagy nádkerítés néven kapható. Az így összeállított torony aljába tölts komposztot, erre helyezd a vetőgumókat, majd takard komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig teríts le újabb szalmaréteget. Amikor eljött a szüretelés ideje, bontsd le a tornyot, és így hozzájsz a gumókhoz.

Használj burgonyaládát!

Jakab Jutka, biokertész tanfolyamunk szakembere ajánlásával.

Az 1991-es újságcikkben bemutatott, fokozatosan magasítható burgonyaláda külföldön is ismert burgonyatorony-módszer. Jakab Jutka, biokertész tanfolyamunk szakembere is kipróbálta az eljárást. Kis helyen is nevelhetsz benne burgonyát, de a jó eredményhez laza, komposztos termesztőközeg, egyenletes vízellátás és lehetőleg közép- vagy késői érésű fajta szükséges.

A hajtások növekedésével újabb deszkasorokat kell a ládára erősíteni, majd fokozatosan fel kell tölteni laza földkeverékkel. A növényt soha ne temesd el teljesen: a hajtások felső 15–20 centimétere mindig maradjon a felszín felett.

Az alábbi, 1991-es újságból származó cikk egy olyan burgonyatermesztési eljárást részletez, amellyel viszonylag kis helyen megfelelő mennyiségű krumpli termelhető – bár olyan helyen érdemes belefogni, ahol megoldható az öntözése például felfogott esővízzel, kútból, és rendelkezésre áll régebbi trágya, vagy komposzt is. Jutka mama kipróbálta, múködik, még rossz gumiabroncsokat felhasználva is.

Burgonyatermesztés szalmamulcsban

Nagyon sokszor olvashatunk arról, hogy a lusta kertészek vagy szebben szólva időhiányos, még szebben szólva okos kertészek sok más mellett nem ásnak, nem kapálnak, nem öntöznek (csak néha). Azonban a lustaságnál és a fukarságnál sokkal fontosabb, hogy a „lusta” kertészek nem akarnak felesleges vegyszereket vinni a talajba, a növényekbe. Fontos az is, hogy az általuk alkalmazott, jobban mondva nem alkalmazott talajművelés során a bolygatatlan talaj szerkezete nem rombolódik, a talajéletet sem zavarja meg a művelés.

És hogy mi helyettesíti a kapát és az öntözést?  A mulcs kiiktatja a gyomokat (A mulcsozás előtti kapálást azonban nem lehet megúszni!), temperálja a talajhőmérsékletet, őrzi a talajnedvességet. A sokféle szerves mulcs egyike a szalma, amelyet ebben a különösen egyszerű burgonyatermesztésben alkalmaznak. A szalmát sokan nem kedvelik. Az ellenérvek között szerepel, hogy a szalma alá beköltöznek a pockok, meztelen csigák. Hogy mi az igazság? A beköltözés előfordulhat, de a korai burgonyák hamar kikerülnek, nem sok ideje jut a pocoknak az otthonteremtésre. Egy másik ellenérv, hogy támadnak a szalma alatt a gombabetegségek. Általánosságban igaz! Az a titok nyitja, hogy kötött talajra nem való. De a burgonya sem!

G. Erzsi, a „Hobbikertészek, ide!” csoportból büszkélkedett új kiskerti, vegyszermentes burgonyatermesztési módszerével. Jobban mondva a módszer nem az övé. A névrokon Krumpach Erzsébet: “A bőség kertje” című könyvében olvasta. Krumpach agrármérnök, majd főállású anyuka, az egészséges életmód követőjeként saját biokertje tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.

A fotót G. Erzsébet küldte.

A mi Erzsink így ír: Korai burgonyafajtákat használtam, Impalát és Red Scarletet. A talajt kicsit meghintettem fahamuval, rátettem a vetőgumókat, betakartam kb. 40 cm vastagon szalmával. A gumók csak épp egy kicsit voltak a földben, nem mélyen, mint a fészkes vetésnél. Szinte kilátszottak. Csak akkor öntöztem, amikor hosszú ideig nem esett az eső. Március elején vetettem, és tegnap (június 9-én) szedtem fel a gumókat (a sok meztelen csiga miatt kicsit hamarabb a kelleténél). Krumplibogarak szerencsére nem voltak, csak a csigák eszegették a zöldjét. Semmi vegyszert nem kapott. Igazából ennyi.

Klasszikus házikerti burgonyatermesztési módszerek: Házikerti burgonya termesztése

A burgonyát nemcsak hagyományos bakhátban termeszthetjük. Szalma alatt, burgonyaládában vagy toronyban is nevelhető, ezért kisebb kertben, sőt megfelelő edényben akár teraszon is érdemes vele próbálkozni. A toronyban és ládában nevelés nagy előnye, hogy te választhatod meg a termesztés helyét, vagyis a fekvést, és a burgonyának megfelelő laza, tápanyagban gazdag közeget is magad állíthatod össze.