A titokzatos NPK

A növényi tápanyagok közül a legnagyobb mennyiségben a növényeknek nitrogénre (N), foszforra (P) és káliumra (K) van szüksége. Ismerkedjünk meg ezekkel a tápelemekkel, és az őszi NKP trágyázás lehetőségeivel!

Makroelemek

A 15-20 kertészeti növények számára nélkülözhetetlen tápelemek közül a legnagyobb mennyiségben szükséges N, P, K olyan makroelemek, amelyet a növények természetes körülmények között a talajból vesznek fel oldható ionok formájában.

A nitrogén tápelemmel külön cikkünk foglalkozik: A nitrogén trágyázás haszna és mértéke.

A foszfor (P) a talajban található tápelem, amely részben talaj ásványi anyagaiból (agyagásványok), részben a talaj szerves anyagaiból szabadul fel, és foszfát ionok formájában veszik fel a növények. Savanyú és meszes talajokban oldhatatlan sók formájában kicsapódhat. Vízzel történő mozgása a talajban kismértékű, ezért fontos a P a növények gyökérzónájába juttatása. A foszfor az „élet kulcsa”. A virág és termésképződéshez elengedhetetlen. A foszforhiány egyik jellegzetessége a levelek sötétzöld és bronzos elszíneződése.

A kálium (K) a talaj ásványi anyagaiból (agyagásványok) szabadul fel, és kálium ionok formájában veszi fel a növény. Mozgékonyabb a P-nál, de kisebb távolságokra jut el a csapadékvízzel/öntözővízzel, mint a N. A finomszemcsés homokos, löszös talajok eleve káliumban gazdagok! A kálium sokféle szerepe közül talán a legfontosabb, hogy javítja a növények mechanikai állóképességét, erősítik a sejtfalat, ezáltal segítik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet, növeli a gyümölcsök íz és aromaanyag tartalmát. A káliumhiány egyik jellegzetes tünete a levelek széleinek perzselődés jellegű elváltozása, és a levelek kifakulása, míg a levélerek mentén megmarad a zöld szín.

Mit használnak az ökokertészek?

Az elkötelezett ökokertész nem műtrágyázik. Kiegyenlített hatású, káliumban gazdag a marhatrágya, foszforban gazdag a csirketrágya, csontliszt, pillangósok talajba forgatásával végzett zöldtrágyázás során a hatékonyan növeljük a talaj nitrogén tartalmát. Elmaradhatatlan a komposzt. Ezeket a trágyákat ősszel kell a talajba dolgozni. Ha talajt a trágyázás utáni mulcsozás kedvező feltételek teremet a talaj mikroorganizmusok számára. Az elmondottak ellenére különösen a mértékkel végzett őszi műtrágyázás, kiegészítve szervestrágyázással nyugodtan alkalmazható a házikertben.

Kevert vagy komplex műtrágya?

Ilyenkor két lehetőség áll a termesztők rendelkezésére. Vagy az egyféle (mono) tápelemet tartalmazó, számítógépes programmal vezérelt, súlymérésen alapuló gyártósoron gyártott kevert műtrágyák vagy az úgynevezett komplex műtrágyák kijuttatása. Az utóbbi esetben egy műtrágya szemcse tartalmazza mind a három tápelemet. Az összetett műtrágyákat változó NPK tartalommal állítják elő.

Változó NPK tartalom

A keverék vagy komplex műtrágyák csomagolásán feltüntetik a fő hatóanyagok súlyszázalékát. Az első szám a N, a második a P, a 3. a K tápelemhez tartozik. Az ősszel adott komplex vagy kevert trágyák gyakran alacsony N tartalmúak. Házikertben, ha a műtrágyázás mellett tesszük le a voksot, használjunk komplex műtrágyákat. Ha kevert kultúránk van/lesz, és nem tudunk talajvizsgálatot végeztetni, azonos mennyiségű tápanyagot tartalmazó műtrágyát válasszunk. Pl. 15-15-15.

A műtrágyázás mértéke és módja

Ha a talaj kötött, és tápanyagban szegény, az ősz, az őszi ásás előtti időszak, ezen tápelemek együttes kijuttatásának időpontja. Hívjuk ezt feltöltő trágyázásnak is. méghozzá olyan műtrágyák formájában, amelyekben az éppen termesztett növények igényeinek megfelelő arányban található mind a három tápelem. Megjegyzendő, hogy manapság divat az ásás elhagyása, de az ásástól csak akkor tekintsünk el, ha laza a talajunk, tömörödött vályogos, még inkább agyagos talajon ne hagyjuk el az őszi ásást. Cikk ajánlat: Lasagne kert; Szalma mulcs

Bár sokszor halljuk, hogy szórjuk a műtrágyát a növény töve köré, ez igaz lehet, ha más megoldás nincs, hiszen egy évelőt emiatt nem fogunk gyökerestől kiemelni, majd a gyökérzónában trágyával gazdagított talajba visszaültetni. Azonban a kiürült veteményesbe mód van az ásással történő trágyabeforgatásra. De még gyümölcsfák esetében is a korona alatti ásással forgathatjuk be a műtrágyát. Ajánlott adag: (pl. őszi nitrogénszegény NPK 4-17-30) minimum 3- maximum 10 dkg/m2, gyümölcsfák koronája alatt, a cserjék töve körül kissé, ahogy a gyökerek engedik, ássuk fel a talajt, utána szórjuk ki 1,5-2,5 dkg műtrágyát tövenként. A műtrágya túladagolásától óvakodni kell! Kertünk talajától függ leginkább a tápanyag kijuttatás mértéke.

Cikk ajánlat: Agyagos talajok tápanyag ellátása; Homokos talaj; Meszes talaj

Műtrágyázás, szervestrágyázás

A műtrágya hatékonyságát és talaj szerkezetét egyidejű szervestrágyázással tovább javíthatjuk. Szögezzük le, hogy a műtrágyázás csak akkor károsíthatja környezetünket, és csak akkor halmozódhatnak fel a növényben káros anyagok, ha a műtrágyát túladagoljuk. Minél lazább, homokosabb a talaj, annál könnyeben kimosódik belőle a nitrogén. Ha ősszel a már említett kiegyensúlyozott NKP trágyázást végezzük, szervestrágyázással egybekötve, akkor talajba juttatott N jobban hasznosul még akkor is, ha a növények a N-t csak tavasszal fogják felvenni. Addig a talajlakó, lebontó baktérium testébe épül be.