A muskátli Angliából indult hódító útjára

Az 1600-as években került Európába. Az angol nemesítők munkájának köszönhetően ma már mintegy ötvenféle muskátli közül válogathatunk. A falusi kertek, rusztikus villák elmaradhatatlan növénye.

Muskátli története

A Nyugat-Európában ma is gerániumnak emlegetett, a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó 11 nemzetség egyike a muskátli (Pelargonium) nemzetség körülbelül 270 fajt számlál, többsége Fokföldön őshonos. A pelargonium név a termés formára utal (pelargos gör.=gólya). Akad azonban néhány ausztrál, új zélandi, abesszin és szíriai faj is. Linné is a Geranium nemzetségbe sorolta a muskátli fajokat a termés hosszú hegyes csőralakjára utalva. Ma a nemzetség tudományos neve Pelargonium. A Pelargonium elnevezés a görög ‘pelargos’ (gólya) szóból származik.

vad muskátli

1600 körül került a leideni botanikuskertbe. 1631-ben az angol idősebb John Tradescant vette meg a magvait Franciaországban, és hozta be Angliába.

A Fokföld bár 1795-ig Hollandiához tartozott, és a Nyugat Indiai Társaság révén kerültek az első példányok Európába az 1600-as években, az angolok is megfordultak itt, és az angolok üvegházaiban időről-időre feltűntek a dél-afrikai növényújdonság. Elmondhatjuk, hogy a muskátli Angliából indultak hódító útjára Európa szerte. William Aiton (1731–1793), a londoni Kew Garden megalapítója által készített tudományos összeállítás segítségével nyomon követhetők a Dél-Afrikából érkező muskátli fajok.

Angol források szerint az első fokföldi muskátlit Hans Willem Bentinck, Portland első őrgrófja hozta Angliába 1690-ben. Az általa behozott Pelargonium cucullatum terülő cserje, amely Fokföld homokos talaján, a gránit alapkőzetű hegyek lejtőin él Saldanha és Baardskeerdersbos között. A helyi népgyógyászat hasmenés, hasfájás, köhögés, láz, vesebántalmak ellen használta. Sok muskátli hibrid őse.

Pelargonium peltatum

Majd a borostyán muskátli (Pelargonium peltatum) tűnt fel. Először 1700-as évek elején Mary Capell Somerset, Beaufort hercegnője, akit Anglia első női kertészei között tartanak számon, gazdagította vele növénygyűjteményét. Elfekvő, lecsüngő hajtásai borostyánszerű levelei népszerűvé tették, és sok, csüngő kertészeti fajta szülője.

Beuafort hercegnőjének üvegházában tűnt fel először a közönséges muskátli Pelargonium zonale is, melynek Diószegi Sámuel lelkész és botanikus (1761-1813) munkatársaival a találó hódos muskátli nevet adta. Mindkét elnevezés arra a barna sávra utal, amely a növény karéjos, bársonyosan szőrös levelein félkör alakban húzódik. Sok hibrid díszmuskátli, ún. álló muskátli vagy kerti muskátli ősanyja.

1714-ben Compton püspök fulham-i kertjében tűnt fel a hódos muskátlihoz nagyon hasonló, kissé halszagú szennyes muskátli (Pelargonium inquinans). A magyar parasztházak ablakában látható kedvelt cserepes virág a P. zonale és a P. inquinans keresztezéséből előállított hibrid, amely a sávozott leveleket a sávoslevelű muskátlitól, az élénk színvilágot a szennyes muskátlitól örökölte.

Tíz év múlva, 1724-ben 10 új termesztésbe vont faj között tesznek említést a citrom illatú muskátliról (Pelargonium odoratissimum) a Chelsea botanikus
kertben. A kertekben apró virágai mellett dekoratív leveleivel díszít és illatával hódít. Illóolaja széleskörű antibiotikus hatással bír, melynek köszönhetően gyakori alkotórészei a bőrápoló kozmetikai készítményeknek és gyakran szolgál parfümök illatanyagául.

Nálunk ma is sláger a tűzpiros paraszt muskátli.Szépen díszlik fahordókban, taligában, vagy egyszerű agyagcserépben is. Jól mutat fehérre meszelt házfal közelében, kitárt zsalugáter alatt, az ablakban, barnára festett faládában. Ugyanakkor a puccos hibridek díszes, különálló kaspót érdemelnek. Virágágyban nevelhetünk azonos növényeket, amelyek virágszőnyege lenyűgöző látványt nyújt, de vegyíthetjük is őket.

Pelargonium zonale

Muskátli gondozása

A muskátli szereti más növények társaságát, jól mutat búza- vagy margitvirággal összeültetve. Rusztikus hangulatot teremthetünk az erkélyen vagy a teraszon, ha a muskátlit, a petúniát, a büdöskét egy kimustrált sajtárba vagy fahordóba, kukoricaháncsból font régi szakajtóba ültetjük. Ugyanilyen hatást érhetünk el a vesszőkosárral is. Mielőtt pedig beleültetnénk a növényeket, béleljük ki vastag fóliával és terítsünk az aljára öt-hat centiméteres rétegben kavicsot.

A muskátlikat egészen az első komolyabb fagyokig a szabadban lehet nevelni, de utána a teleltetésükről feltétlenül gondoskodnunk kell. erről a Hogyan teleltesd sikeresen a muskátlit című tippünkben olvadhatsz.

Házilag azonban inkább a dugványozás terjedt el. Sok évelő, például a muskátli hajtások, augusztusban gyökereznek a legjobban. A muskátli vegetatív szaporítása tört, vagy vágott fejdugványokkal történik. Ugyanis a csúcshajtások gyökereznek a legjobban. A részletek a Muskátli szaporítása című cikkünkben olvasható.

Az angol muskátli (Pelargonium grandiflorum) azáleára emlékeztető virágaival egyre népszerűbb a növénybarátok körében. Afrika dél-nyugati részéről származik (Nieuwoudtville és Tulbagh közötti területekről). 1800-ban írták le először (Carl Ludwig).  Szára fásodó, ujjasan tagolt leveleinek széle fűrészelt,  és intenzív illatanyagokat tartalmaz. Ernyőben álló virágai rendkívül mutatósak. Érzékenysége miatt széltől valamint  tűző napsütéstől védett helyre ültessük. Bokortermetű szegélyként jól mutat sziklakert vagy kerti tó körül, útszegélyként.

Pelargonium grandiflorum

Divatos muskátli fajták

Az álló és félfutó muskátli keresztezéséből létrehozott interspecifikus muskátlikat, a Pelargonium Glitterati sorozatot, a Hort Couture (USA) mutatta be. További részleteket a Pelargonium glitterati sorozat oldalon olvashat.

A Regale muskátlik közé tartozó, több évig sikerrel tartható Bermuda muskátli sorozatról itt olvashat.

A Pelargonium Marcada sorozat lélegzetelállítóan élénk színe egész nyáron át megmarad. A futómuskátli sorozat tagjai a tűzpiros Marcada Dark Red, a magenta színű Marcada Magenta, és a rózsaszín virágú Marcada Pink. További részleteket a Bemutatkoznak a Marcada muskátlik oldalon olvashat.

A szászországi Kühne Jungpflanzen kertészet növénytermesztési divíziója az IPM 2014 kiállításon (Essen) mutatta be erős illatú angol muskátliját, a Germany Pelargonium Mosquitaway Eva fajtát. Részletek: Szunyogűző muskátli. A ‘Brocade’ sorozat muskátliaira jellemző a zöld szegélyű csokoládé barna lombozat, és a féltelt virágok. A sorozat tagjai közül a hőtűrő ‘Brocade Cherry Night’ és a ‘Brocade Fire’ 2016-ba nyert díjat az All-America Selections (AAS) szervezettől. Részletek: Muskátli ‘Éjszakai Tűz’

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

vásárolj virágmagot!