A salátaszezonnak még nincs vége!

A salátaszezonnak még nincs vége! – Ültess levélzöldségeket fólia alá!

Ki mondta, hogy a konyhakertben októberrel véget ér a salátaszezon? Fűtetlen fólia alatt még késő ősszel is nevelhetünk levélzöldségeket, sőt enyhébb téli napokon friss leveleket is szedhetünk. A siker titka az időzítés: másra számíthatunk a most elvetett magoktól, mint a már fejlett palántáktól.

Korábban már bemutattuk, mit vethetünk és palántázhatunk még ősszel, és azt is, milyen zöldségeket nevelhetünk ősszel cserépben, balkonládában. Most azt nézzük meg, hogyan hosszabbíthatjuk meg a levélzöldségek termesztési időszakát fűtetlen fólia alatt.

A fólia véd a hidegtől, de a téli fényhiányt nem pótolja

Ősszel a növények fejlődését egyre inkább a fényhiány korlátozza. Novembertől januárig a rövid nappalok, a borús idő és a lehűlő talaj miatt a levélnövekedés jelentősen lelassulhat, akár átmenetileg le is állhat.

A szeptemberben és október elején vetett levélzöldségeknek még volt idejük megerősödni a tartós hideg előtt. Fűtetlen fólia alatt ezekről a növényekről enyhébb téli időszakokban is szedhetünk leveleket. A fóliatakarás mérsékli a hideg és a szél hatását, de a téli fényhiányt nem pótolja.

Aki elmulasztotta a korábbi vetést, annak sem kell lemondania a téli levélzöldségekről. Október végén már fejlett palántákat ültethet a fólia alá, amelyek megfelelő körülmények között hamarabb adhatnak szedhető leveleket.

A téli levélzöldség-termesztés három lépése: őszi vetés, fejlett palánták kiültetése és téli betakarítás fólia alatt.

Október végén már a palánták viszik a prímet

Aki most szeretne friss levélzöldségeket telepíteni, jól járhat az előnevelt palántákkal. Ezek már túljutottak a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakán, így megfelelő körülmények között hamarabb adhatnak szedhető leveleket.

Három növény különösen érdekes:

Madársaláta: az egyik legjobb hidegtűrő salátanövény. Alacsony levélrózsát fejleszt, jól alkalmazkodik a hűvös körülményekhez. Fejlett növényei fólia alatt enyhe téli időben is szedhetők.

Mizuna: gyors fejlődésű, finoman szeldelt levelű japán levélzöldség. Enyhén pikáns íze miatt salátakeverékekben is kedvelt. A fejlett tövekről a külső leveleket fokozatosan szedhetjük.

Rukkola: fűszeres ízű, gyorsan fejlődő levélzöldség. Az enyhe fagyokat elviselheti, de tartós hidegben érzékenyebb lehet, mint a madársaláta. Fólia alatt a szedési időszaka meghosszabbítható.

A madársaláta, a mizuna és a rukkola mellett más levélzöldségekkel is próbálkozhatunk. A már fejlett baby spenót és a hidegtűrő tépősaláta-palánták enyhe időben még szedhető leveleket adhatnak. A mángold is áttelelhet fólia alatt, bár tartós hidegben növekedése leáll, és inkább kora tavasszal számíthatunk újabb szedésre. A sikerhez valamennyi növénynél fontos, hogy a palánták még a komolyabb fagyok előtt meggyökeresedjenek.

Vásárláskor egészséges, zömök, jól begyökeresedett növényeket válasszunk. A megnyúlt, halvány vagy túlzsúfolt palánták nehezebben alkalmazkodhatnak a késő őszi körülményekhez.

Ültetés után hagyjuk a növényeket meggyökeresedni. Ha már megfelelően fejlettek, először csak kevés külső levelet szedjünk, hogy a növény közepe zavartalanul tovább fejlődhessen.

Milyen levélzöldségeket palántázhatunk még október végén?

Október végén a már fejlett levélzöldség-palánták jelentik a legjobb lehetőséget a fólia alatti termesztés folytatására. A növényeknek azonban még a tartós fagyok előtt meg kell gyökeresedniük. A sikerhez egészséges, erős, lehetőleg hűvös körülményekhez szoktatott palántákat válasszunk.

A madársaláta, a mizuna és a rukkola mellett spenótot, tépősalátát és mángoldot is ültethetünk. Hidegtűrésük azonban eltérő, ezért nem mindegy, melyiktől várhatunk téli szedést, és melyiknél számíthatunk inkább tavaszi betakarításra.

Levélzöldségek október végi palántázáshoz

A palánták ültetését ne halogassuk: minél később kerülnek a fólia alá, annál kevesebb idejük marad a begyökeresedésre. Tartós hidegben a levélzöldségek növekedése lelassul vagy teljesen leáll, ezért a téli betakarítás elsősorban a már ősszel kifejlődött levelekre épül. A nappalok hosszabbodásával az áttelelt növények tavasszal ismét fejlődésnek indulhatnak.

Így készítsük elő az ágyást

A fólia alatti téli termesztéshez világos, lehetőleg déli fekvésű helyet válasszunk, amelyet télen sem árnyékolnak jelentősen a fák vagy az épületek.

A letermett növények eltávolítása után lazítsuk meg a talaj felső rétegét, gyomláljunk, és készítsünk aprómorzsás vetőágyat. A korábban trágyázott, jó állapotú kerti talaj rendszerint elegendő tápanyagot tartalmaz az újabb levélzöldség-kultúrához.

A túlzott nitrogéntrágyázást kerüljük! A gyenge téli fényviszonyok között ugyanis a levélzöldségekben fokozódhat a nitrát felhalmozódása.

A magokat a fajnak megfelelő mélységbe vessük, majd finoman öntözzük be. A palántákat földlabdájukkal együtt ültessük, ügyelve arra, hogy a levélrózsák közepe ne kerüljön a talajszint alá.

Mikor húzzuk fel a fóliát?

Ha még nincs fóliás termesztőberendezésünk, érdemes megismerkedni a hidegágyak, búrák és fóliaalagutak kialakításával, valamint a különböző fóliák és takaróanyagok kiskerti alkalmazásával.

A fóliát nem feltétlenül kell már az első őszi hűvös napokon felhelyezni. Ha még nincs tartós fagyveszély, hasznos lehet, ha az őszi eső előbb átnedvesíti a talajt.

A vetés és ültetés után azonban gondoskodjunk az ágyás védelméről. A kis fóliaalagutat hajlított ívekre feszített, jól rögzített fóliából is kialakíthatjuk.

A takarás mérsékli a szél és a csapadék hatását, napközben pedig kedvezőbb hőmérsékletet teremthet a növények környezetében. Nem szabad azonban fűtött növényházként tekinteni rá: tartós, erős fagyokban a talaj és a levegő is jelentősen lehűlhet.

Erősebb lehűléskor a fólia alatt elhelyezett fátyolfóliával tovább javíthatjuk a védelmet. A belső takarást célszerű kis ívekre helyezni, hogy ne nyomja össze a leveleket. Enyhe, napos időben gondoskodjunk a növények megfelelő megvilágításáról is.

A téli fólia legnagyobb veszélye nem mindig a fagy

A lezárt fólia alatt a páratartalom gyorsan megemelkedhet. A leveleken és a takarás belső felületén lecsapódó nedvesség kedvezhet a gombás betegségeknek, különösen a peronoszpórának és egyes levélrothadásoknak.

Ezért napsütéses, enyhe napokon szellőztessünk, szükség esetén nyissuk meg a fólia végeit. Erős szélben és fagyban természetesen óvatosabban járjunk el.

A téli öntözés is más, mint nyáron. A növények kevés vizet használnak fel, ezért rendszerint elegendő a talaj nedvességét ellenőrizni, és csak indokolt esetben öntözni. A túl nedves, hideg talaj károsíthatja a gyökereket.

Hogyan szedjük a levélzöldségeket télen?

A mizunáról és a rukkoláról elsősorban a külső, fejlett leveleket szedjük, a növény közepét hagyjuk épen. Így megfelelő körülmények között újabb levelek fejlődhetnek.

A madársalátát többnyire egész levélrózsaként takarítják be, de az állomány egy részét tovább is nevelhetjük.

Fagyott leveleket ne szedjünk. Várjuk meg, amíg kiengednek, és lehetőleg száraz lombbal dolgozzunk.

Decemberben és januárban ne számítsunk a nyárihoz hasonló újranövekedésre. Ilyenkor elsősorban a már ősszel kialakult levéltömegből takarítunk be. A nappalok hosszabbodásával, februártól viszont az áttelelt növények ismét fejlődésnek indulhatnak.

A téli levélzöldség-termesztés tehát két egymást kiegészítő lehetőségre épül: a korábban nevelt vagy most kiültetett, fejlett növények biztosíthatják a késő őszi és enyhébb téli szedést, míg a késői magvetések a kora tavaszi friss zöldségekről gondoskodhatnak.