Fűszernövények az erkélyen

Ki ne szeretné mindig friss fűszerrel az ételt ízesíteni? A háziasszonyok álma az olcsó fűszerkeverék, ami mindig kéznél van. Az már csak hab a tortán, ha a friss, zamatos fűszert tehetjük az ételbe.

Nem kell rendelkeznünk kerttel ahhoz, hogy saját fűszersarkot alakítsunk ki magunknak. Hiszen fűszernövényt mindenhol nevelhetünk, ahol meleg és napfény van. Elég egy erkély vagy terasz, de ha nem áll rendelkezésre, akkor a balkonládában is ki lehet alakítani egy apró fűszerkertet. Mivel nem olyan igényesek mint a dísznövények, jól bírják a cserépben, ládában való nevelést is.

A fűszernövények elhelyezése

Természetesen ügyelnünk kell az alapvető elhelyezésre. A déli és a nyugati fekvés optimális majdnem mindegyik fűszernövénynek, az északi fekvést csak nagyon kevés faj kedveli. Sohasem szabad szeles helyre állítani a ládát, mivel a huzatos helyeken a növények nem fejlődnek megfelelően. Nem ajánljuk a forgalmas utcán való elhelyezést sem, mivel a növények felveszik a káros szennyező anyagokat, így alkalmatlanná válnak a fogyasztásra.

A megfelelő tartóedény kiválasztása

Az első művelet az edény választása. A legfontosabb alapszabály, hogy csak kifolyónyílással ellátott edényt vásároljunk. A kifolyónyílás nélküli edény esetében mi magunk is fúrhatunk rajta egy kisebb lyukat. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor a beültetésnél két-háromszor olyan vastag drénréteget kell tennünk, mint a kifolyónyílással ellátott edények esetében.

Az edényünk lehet:

Virágcserép: ebben csaknem minden növény jól érzi magát. A nagy gyökerű fajoknál ügyelni kell a megfelelő méretű virágcserép kiválasztására.
Balkonláda, láda: a ládák előnye, hogy így hely takarítható meg. Ha több növényfajt szeretnénk elhelyezni egy balkonládában, akkor fontos, hogy megfelelő nagyságú és mélységű ládát válasszunk a nagyobb gyökértömeg számára. Egy 60 cm széles és 40 cm mély ládába legalább 5 növényt lehet ültetni.
Csüngő ámpolna: mivel fel van függesztve, kevesebb növény tartható benne. Ügyelni kell a huzatmentes helyen való megfelelő rögzítésre és a rendszeres vízutánpótlásra.
Hordó: praktikus és egyszerű megoldás, mivel a hordót bárhova állíthatjuk.
stb.

A belső ablakpárkányon is megvalósíthatjuk elképzelésünket, de tudnunk kell, hogy a növények itt nem kapnak közvetlen napsugárzást, így nem fejlődnek jól és az aromájuk sem lesz olyan, mintha kint tartottuk volna őket.

Bár a konyhakerti fűszernövényeink nem igényesek, mégsem szabad elhanyagolni a megfelelő földkeverék kiválasztását. A kerti talajoktól eltérően itt a tápanyagok nem pótlódnak természetes úton, hanem ezt biztosítani kell a növények számára.

A jó ültetőközeg:

• Tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot és nyomelemet;
• jó vízáteresztő és vízraktározó;
• nem tartalmaz kórokozókat, kártevőket.

A kereskedelemben számos földkeverék vásárolható. A legtöbb virágföld alkalmas a fűszernövények számára is, de vegyük figyelembe, hogy virágföld-keverékek legtöbbször tápanyaggal erősen dúsítottak. A tápsókat a fűszernövények csak kis mennyiségben igénylik, így az erősen trágyázott földben sok fűszernövény nem fejlődik megfelelően, mások pedig nagyon nagyra nőhetnek, aminek sokszor illóolaj tartalmuk látja kárát.

Akár házilag is összeállíthatunk földkeveréket a fűszernövényeink számára. A tápanyaggal enyhén dúsított tőzeg és a vályogföld keverék kiválóan megfelel a célnak.

Ültetés

A legjobb, ha palántát veszünk és ezt ültetjük be cserépbe, ládába, vagy akár függőkosárba. Ha magvetés mellett döntünk, akkor először nem árt tájékozódni a vetőmagpiacon. A fűszernövények magvaira az a jellemző, hogy akkor csíráznak a legjobban, amikor frissek, tehát az utolsó termésből valók. A vetőmagok tasakjára rá van nyomtatva a lejárat időpontja, ezt a vásárlás előtt feltétlen nézzük meg.

A magvetés helye sovány földkeverék (ez kapható a kereskedelmi forgalomban). A vetésnél figyeljünk az ajánlott mennyiségre, mert ha a magokat ennél sűrűbben rakjuk, akkor később rosszabbul fejlődnek. Kivétel ez alól a kerti zsálya és a metélőhagyma, amelyeket kimondottan sűrűn kell vetni. Tájékozódni kell arról, hogy melyik csírázik fényben és melyik sötétben. A fényen csírázók magját a talaj felszínére vetjük, és azt nem takarjuk. A sötétben csírázók magját földdel takarjuk. Nem szabad túl sok földel takarni, mert az gátolja a magok kicsírázását. Általában négyszer annyi földet kell a magokra helyezni, mint azok átmérője. A csírázás ideje alatt folyamatosan párásítsunk és tartsuk nedvesen a földkeveréket. Ezt egy kézi permetezővel egyszerűen megoldható. Ha ritkán vetettük a magokat, nincs szükség a ritkításra és a tűzdelésre. Ha sűrű volt az ültetés, akkor tűzdeljük át a növényeket úgy, hogy utána 5-7 cm távolságra helyezkedjenek el egymástól.

Semmit nem tehetünk növényeink jó fejlődése érdekében, ha azoknak az edényében áll a víz. A túlzott nedvességtartalom levegőtlenné teszi a talajt, és elpusztul a növény. A jól kiválasztott, vízelvezető nyílással rendelkező edényünkbe célszerű az ültetés előtt a drénréteg kialakítása. Az edény aljára 2-3 cm vastagságban helyezzünk el nagyobb kavicsokból egy réteget, majd helyezzünk rá fátyolfóliát. Csak ezután helyezzük a földkeveréket az edénybe. A kavicsréteg biztosítja a vízelvezetést, így nem lesz levegőtlen a közeg. De a kavicsréteg csökkenti a talajréteg vastagságát, amit úgy ellensúlyozhatjuk, hogy magasabb edényt választunk az ültetéshez. Így az átnedvesedett talajréteg fölött biztosítunk egy szárazabb részt a gyökerek légzéséhez. A fátyolfólia megakadályozza a földkeverék kimosódását az edényből. A jó drénréteg biztosítja a vízelvezetést a heves esőzésekkor is.

A növényeket igényeik és termetük alapján lehet beültetni egy edénybe. A nagyra növő, bokros fajokat, mint a levendula és a rozmaring célszerű külön cserépbe ültetni mert ezek a gondozás során is több vizet igényelnek.

Kevés vizet igényel és így egy edénybe ültethető: a kerti zsálya, a majoránna, a szurokfű, a kerti kakukkfű, és a borsmenta.

Hagyományos és könnyen kezelhető a bazsalikom, a majoranna, a kapor és a kerti petrezselyem tartása egy edényben.