Növényápolás, növényválasztás agyagos talajba

Agyagos talajba olyan növényeket ültethetünk, amelyek környezeti igényeik alapján tűrik a kötött talajokat. Nem gondolnánk, hogy mennyiféle megoldás létezik. Ha valami végképp nem megy azt vagy kihagyjuk, vagy egyéb praktikákat alkalmazzunk.

Előzőleg tájékozódj itt: Agyagos talaj jellemzése, javítása; Agyagos talajok tápanyag ellátása.

Nagy agyagtartalmú talajok hazánkban elsősorban a Délkelet-Alföldön, a Kisalföldön, a Dráva, Zagyva mentén található réti talajok, melyek ártéri mocsarak, rétek helyén a vízlecsapolások hatására alakultak ki. Ugyanakkor az erdőtalajok egyik változata az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, – mely Nyugat-Magyarországon Győr-Sopron, Vas, Zala megyében és a Külső-Somogyban gyakori – is tartalmaz egy igen nagy agyagtartalmú réteget a felszíni réteg alatt. Helyenként meglehetősen nagy agyagtartalmú lehet az egyébként legtermékenyebb csernozjom talajunk is.

A növényválasztásnál olyan növényeket válasszunk, amelyek nem igényelnek évente átültetést, nem egynyáriak. Sok fa és cserje, pl. rózsák  jól nevelhető agyagos talajban. A fás növények esetében gondolhatunk arra is, hogy a talajt ültetésük előtt felkupacoljuk (25 cm), nehogy a gyökérzet károsodjon a pangóvíztől. Az ültetésre ősszel kerüljön sor.

Korai zöldségeket ne termesszünk. De ne próbálkozzunk gyökérzöldségek, illetve burgonya, vagy spárga termesztésével sem. A paradicsom, paprika, uborka a magas tápanyag- és vízigény miatt csak sínylődik az ilyen talajokban. A káposztafélék, a rebarbara azonban elviselik a kötöttebb talajt, de a talajművelés, komposztbekeverés elmaradhatatlan az ő esetükben is.

Jól látszik a sekély begyökeresedés.

Ha gyepesíteni szeretnénk, válasszunk gyeptéglás vagy gyepszőnyeges megoldást. A talajra a gyeptéglák lefektetése előtt 10-15 cm vastagon terítsünk mosott folyami homokot. Ha ez meghaladja anyagi lehetőségeinket, akkor marad az őszi magvetés. ehhez azonban a talajt tavasszal kell előkészíteni mégpedig homok bekeverésével és mélyszántással. A területet megvetés előtt ajánlott gyomirtóval megkezelni, majd a megtisztított földbe már elvethetjük a fűmagot.

Válasszunk ki olyan évelőket, amelyek kötött talajon is szépen fejlődnek. Az agyagos talajba ültethető virágos évelők zöme a félárnyékot szereti. Álljon itt néhány példa. A szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) napos, száraz helyen is megél. Ide sorolható a mészkerülő (!) legyezőfű (Filipendula sp.), az agyagos, meszes talajon szépen fejlődő árvacsalán (Lamium sp.) illetve a sárga árvacsalán (Lamiastrum), nemzetségének egyetlen faja, amely félárnyékos természethű kertekbe való. A levelével díszítő árnyékliliom (Hosta sp.) a mélyárnyékot is jól bírja. Hűvös, árnyékos helyen él a virágok nélkül is díszítő salamonpecsét (Polygonatum sp.), a vízpartra is ültethető sásliliom (Hemerocallis sp.), amely árnyékban nem virágzik, de leveleivel díszít. Az örökzöld, talajtakaró télizöld meténg (Vinca sp.), amely napon is virul. Az illatos, széltűrő macskamenta (Nepeta), amely napos helyet igényel. Szépen tenyészi itt két festőnövény is, a festő pipitér (Anthemis tinctoria) és a méhbalzsam (Monarda dydima).

Zöld szirmú kúpvirág változat.

A növények kiültetésére tavasszal, viszonylag későn kerüljön sor, amikor már több hetes meleg periódus van a hátunk mögött. Meggondolandó a talaj és a növények agroszövettel való takarása is a korai időszakban.

A nagyon nehéz, kötött talajú, de kis területeken, egyes termények, zöldségek számára, az egyszerű ágyás helyett megoldás lehet pl. az emelt ágyás, a szalmakert, a lasagne kert a konténerkert. Mindegyikük házilag kivitelezhető.