Zöld falak, zöld homlokzatok

A zöld építészet a környezet védelmére, fenntarthatóságára helyezi a hangsúlyt. Az építész etikai felelősséggel tartozik egy olyan világért, amely örökül hagyható a jövő nemzedéke számára.

Zöldfal bemutató a Tullni Kertekben, ahová kirándulást szerveztünk. Aktualitások a Programok menüben.

Az egymást kiegészítő természet és építészet lehet a mottója annak az építészeti iránynak, amely zöld falfelületekkel tervezi az épületeket. Eredménye a mesterséges környezet természetessé lágyítása, a határok elmosódása. Nem kell más, csak kúszónövények, vadszőlő, borostyán, lonc, és mások. Bár a természet és az építészet vígan megvannak egymás nélkül is, egymással szimbiózisban csodákra képesek. És nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem javítják a levegő minőségét, csökkentik az energiaigényt, gondoljunk csak arra, hogy a befuttatott falak nyáron hűvössé teszik a lakások, belső terek klímáját, védenek az időjárás káros hatásaitól (tűző nap, csapadék, szél).

A zöld falat hívják még élő falnak, biofalnak vagy vertikális kertnek. Lehetővé teszi a vegetáció ellenőrzött növekedését, anélkül, hogy a fal felszíni anyagait károsítaná. Az élő falak a fal előtt álló vagy beépített acélállványból, erős műanyagból vagy természetes anyagokból, úgymint tiszta gyapjú vagy filc. A beültetett növényeket csepegtető öntöző látja el tápanyaggal és vízzel. Az élő fal a legkülönbözőbb magasságokban, kül- és beltéren egyaránt élő zöld felületet képez.

“Egy új kutatás szerint a téglából épült házak esetében a falra kúszó növények akár harmadával is csökkenthetik a hőveszteséget. Ez az egyik első tudományosan megalapozott megállapítás a zöld falaknak az épületek energiahatékonyságára gyakorolt hatásáról, amit egy brit csoport végzett.” – jelent meg a Magyar Mezőgazdaságban.

Zöldfal bemutató a Tullnik Kertekben, ahová kirándulást szerveztünk. Aktualitások a Programok menüben.

A zöld homlokzatot futónövények alkotják, amelyek vagy közvetlenül a falra vagy egy számukra létesített állványra futnak, amely a fal felszíne előtt helyezkedik el. Ezek a növények lent, a talajban gyökereznek, a talajszintben vagy dézsában, és innen nevelik őket úgy, hogy a megfelelő irányba növekedjenek.

Beltéri élő falak ma már sok lakóépületben, irodában világszerte, méretük a kicsitől a nagyig változik, a rendelkezésre álló tértől függően, az elérni kívánt hatástól és nem utolsó sorban a költségeitől függően.

Így néz ki:

Patrick Blanc

A függőleges kertészkedés úttörőjének a francia művészt és tudóst, Patrick Blanc-ot tekintjük. Ő az ihletője a földkerekség összes ilyen jellegű épületének. A gigantikus épületek csodálatos növény-falai éppúgy meghódították a világot, mint a zöld falakkal ékeskedő városi villák. Blanc technikája a talaj nélküli ültetés, ahol az általa használt PVC megvédi az épületet, és lehetővé teszi az ellenőrzött körülmények között zajló, folyékony műtrágyával történő öntözést. A homlokzati síkra ültetett növényeket kisméretű műanyag kazettákba ülteti, amelyet ültetőközeggel töltenek fel. A ferde kazetták egymással összeköttetésben állnak (így a víz mindenhová eljut), illetve vékony csövek segítségével vizet-tápoldatot juttatnak a gyökérzethez. A növények életképességét bizonyítja, hogy milyen könnyen birtokukba veszik a számukra idegen környezetet. A négyzetméterenként 30 kg tömegű zöldfelület életben tartása azonban nem kis feladat. A japánok ezért találták ki a mohával borított felületeket, amelyek fenntartása akár súlyukat tekintve is jóval egyszerűbb.

Quai Branly Múzeum, Gilles Clement és Patrick Blanc munkája.

Zöld építészet a világban

Egyszerű, de hatásos megoldást láthatunk a brit Imax moziverzum épületén, amely a forgalmas londoni Waterloo földalatti állomásnál található. A megzabolázhatatlannak tűnő növényáradat, futólonc, vadszőlő, borostyán a belépők feje fölött kipányvázott felületekre fut. És bár télen részben a levelüket vesztik, a bekandikáló égbolt, és a természetes világosság kárpótol jövő tavaszig.

Ann Demeulemeester belga divattervező grandiózus butikját a Mass Studies építésziroda tervezésében. Az üzletnek otthont adó épület külső felületeit növények borítják, és a beltéri folyosóban moha helyettesíti a tapétát. Az alkotók célja a természet minél magasabb fokon való integrálása volt, mindezt zsúfolt városi környezetben valósították meg.