Vadszőlő

A különböző vadszőlőfajok és -fajták rendszerint lombjukkal hívják fel magukra a figyelmet. Az őszi időszakban különösen szépek a különböző árnyalatúra színeződő levelek. Novemberben pedig termésfürtjeik teszik különlegesség a látványát. Ezek a szép, dekoratív cserjék erőteljes kúszó növekedéssel rendelkeznek, tekintélyes kort és méreteket érhetnek el.

vadszőlő őszi lombja

Repkényszőlő

A legértékesebb faj valószínűleg a Délkelet-Ázsiából származó repkényszőlő (Parthenocissus tricuspidata), amelynek legtöbbször a ‘Veitchii’ nevezetű fajtáját ültetik. Levelei háromkaréjúak, világoszöld színűek, ősszel fénylő narancs- vagy skarlátvörösre színeződnek. A sima falak befuttatására kitűnően alkalmas, mivel tapadókorongokkal kapaszkodik. Ágai javarészt vízszintesen futnak és szinte emeletenként halad felfelé egy-egy függőleges hajtással.

A repkényszőlő emellett alkalmas oszlopok befuttatására és rézsűk megkötésére is. Árnyékos vagy félárnyékos helyen is megél, de napos, meleg fekvésbe ültessük, hideg teleken a házak északi oldalán elfagyhat. Betegségei és kártevői nincsenek.

Tapadó vadszőlő

A Parthenocissus nemzetség szintén gyakran ültetett faja a P. quinquefolia, az ötlevélkéjű vagy más néven tapadó vadszőlő. Ahogy neve is mutatja, a levele öt levélkéből áll, a lombja ősszel bíborpirosra színeződik. Mivel főleg függőleges irányba terjed, kitűnően alkalmas tűzfalak befuttatására, de ugyanolyan jól használható rézsűk, sziklák, és törmelékes talaj megkötésére. Lehetőleg jó vízellátású, árnyékos vagy félárnyékos helyre ültessük, mert napos helyen és rossz vízellátás mellett alacsony marad. E tulajdonsága révén jól kiegészítik egymást a repkényszőlővel.

A közhiedelemmel ellentétben a tapadókorongok nem teszik tönkre a jó állapotban lévő vakolatot, sőt nyáron a levelek természetes hőszigetelő rétegként a ház hőmérsékletét is alacsonyabban tartják. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne engedjük olyan helyekre is felfutni a növényt, ahonnan később leszedjük, mert a falról csak igen nehezen távolíthatóak el a növény tapadókorongjai.

tapadó vadszőlő

Közönséges vadszőlő

A közönséges vadszőlő (P. inserta) az előző fajjal együtt Észak-Amerikából származó növény. A bemutatott fajok közül ez a rendkívül gyorsan növő növény bír a legkisebb díszítőértékkel, viszont ez a legigénytelenebb közülük. Az igénytelensége ellenére a nedves vagy nyirkos talajra ültetve szebben és gyorsabban nő, ártereinken ezért nagyon elterjedt növény, ahol gyakran összetévesztik a ligeti szőlővel. Mivel kacsokkal kapaszkodik, ezért nem alkalmas falak befuttatására, csak a támrendszer mellé ültethető. Árnyékos vagy félárnyékos helyre is ültethető. Lombja ősszel pirosra színeződik, de sajnos csak rövid ideig díszít, korán lehull.

Ligeti szőlő

Nehezen beszerezhető, őshonos és védett vadszőlőfajunk a ligeti szőlő (Vitis sylvestris). Közepes vízigényű növény, napra-félárnyékba és árnyékba is telepíthető. Elviseli a magas talajvizet, a mérsékelt levegő- és talajszennyezést, az enyhén szikes talajt. Szintén kacsokkal kapaszkodik ezért felhasználása megegyezik a közönséges vadszőlőével.

termése vadszőlő

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!