Házikerti szilvatermesztés

Mi, magyarok már a középkor óta kedveljük a szilvát, következésképpen a szilvafát is.Mielőtt nekilátnánk a lekvárfőzésnek ismerkedjünk a szilvával és a szilvatermesztéssel kicsit közelebbről.

A szilva rokonsága

A rózsafélék (Rosaceae) családjába, szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó szilvafélék nemzetsége (Prunus) a legnépesebb fajokat magába foglaló csonthéjas nemzetség. A nemzetség összesen mintegy 400 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent. Négy alcsoportjába tartoznak a szilva és sárgabarack; az őszibarack, nektarin, mandula;a cseresznye és meggy. A nemzetség fajai egymással könnyen kereszteződnek. Az európai háziszilva (Prunus domestica) szilva valószínűleg a kökény (P. spinosa) és a cseresznyeszilva (P. cerasifera) természetes kereszteződéséből jött létre. Keletkezésének idejét kb. 2000 évvel ezelőttre saccoljuk. Mások szerint a szilvát már i.e. 3500 táján termesztették.

mirabolán szilva

A szilva őshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig húzódik. Először a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékén termesztették. Az ókori Egyiptomban is ismerték. A sumér agyagtáblákon is fellelhetők (Ie. 2150). A damaszkuszi szilva már a Római birodalomba is eljutott aszalt szilva képében. A 12. század körül jelent meg Európában, valószínűleg szintén Szíriából. Ez aszalt szilva volt, amelyet gyógyszerként használtak. Európai, ázsiai, kínai, japán és japán fajai is ismeretesek. Közel kétezer szilvafajtát ismerünk.

Európai fajtok a házi szilva (P. domestica), a kerek formájú, rózsaszínes, sárga, pirosas termésű cseresznyeszilva (P. cerasifera), a kárpáti dobzószilva szilva (P. x italica), a kökényszilva (P. institia) Ide tartoznak az alkohol előállítására kitűnő kárpáti mirabella szilvák (P. cerasifera x P. domestica) is.

A rokonsághoz tartoznak a piacon elérhető, fagyérzékeny, ágrákosodásra hajlamos, többségében önmeddő  kelet-ázsiai – és nálunk még ritkábban előforduló amerikai típusok is. Eltérő ökológiai igényük miatt nehezen honosíthatók.

A szilvaszem

A szilvában jellemzően antioxidáns hatású E-vitamin található, amely védi a sejteket a szabadgyökök okozta károsodással szemben, és hátráltat bizonyos öregedési folyamatokat. Például a bõr ráncosodását. A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. A szervezet megfelelő kálium ellátása segíti a szív munkáját, a test salakanyagainak kiürítését is. Vértisztító hatása közismert. Rost, pektin és borkősav tartalmának köszönhetően laxatív, hashajtó hatású. Vitamintartalma nem túl magas, de a meglévők segítik egymás felszívódását. A szilva frissen és aszalva is serkenti az emésztést. Öt szem szilva energiatartalma kb. 100 kalória.

A szilvamag

A szilva sok más rokonához hasonlóan csonthéjas termésű. A csonthéjas elnevezéssel már a kis iskolában megismerkedhettünk. Elevenítsük fel ismereteinket újra. A csonthéjas termés fala háromrétegű. Kívül található a vékony, hamvas héj, középen az édes, ízes gyümölcshús, belül pedig a kemény csonthéj. A csonthéj sejtjei kõsejtekké alakultak. A csonthéj csak csírázáskor nyílik fel. Elmélyedhetnénk még a csonthéjas termések további rejtelmeiben, ehelyett azonban beszéljünk a szilvafélékre jellemző az amigdalinról, amely a leggyakrabban a magvakban előforduló ciánglikozid. Ez adja a magvak jellegzetesen kesernyés ízét. Nem véletlen hát, hogy a század elején keserűmandula (Prunus communis var. Amara) magból állították elő. A magban egy enzim hatására ciánhidrogén mellett benzaldehid keletkezik. A felszabaduló cián mérgezést okozhat. A szilvamagban kb. 6 százalék ciánglikozid van, keserű íze miatt azonban a magot nem fogyasztjuk.

Háziszilva termesztés a házikertben

Miután különösebb gondozást nem kíván, kiváló az alkalmazkodóképessége, bőven terem, kártevőkre nem kényes, ezért szinte mindenütt megtalálható: mezsgyékben, kaszálókon, kertek szélén, utak mentén, szőlőskertekben. Folyóink mentén, árteres ligetekben valóságos erdőket alkot (Dráva, Szerémség, Szamos és Tisza, Duna) Gyakori még a hegyvidékek nyirkos völgyeiben, Erdélyben a havasok alján, Moldva folyói partján ligetekben. Számos fajtáját, számos helyi változatát ismerjük (lásd. később). A szilva és kökényszilva névből számos helynév keletkezett a középkorban (Szilvásvárad, Szilvágy). Számos népdalunkban is szerepel:

Túl a vizen Tótországon,
Szilva terem a zöld ágon,
Szakajtottam, de nem ettem,
A babámé nem lehettem. ..

Ez így jól is hangzana, ha nem tudnánk, hogy a szilva vízigényes, hiszen eredetileg ártéri gyümölcsfajta, szárazságban még érés előtt kékre színeződik, és lehullik, házikerti termesztésben is öntözni kell. Déli lejtőre, meredek oldalakba nem való. Szélvédett helyet kíván. Középkötött, nyirkos, közepesen meszes talajt kedveli. A ringlónál viszont biztos, hogy kevésbé érzékeny, és jobban tűri a meleget.

Vannak öntermékeny és vannak idegen termékenyülő fajták, a fajták többsége önmeddő. Az idegentermékenyülő fajták esetében olyan pollen adó fajtát kell választani, amelynek a virágzási ideje 70%-os átfedésben van az együttvirágzás tekintetében. A házikertekben ma is kedvelt, de a nagyüzemi termesztésből kiszorult öntermékeny besztercei szilva vírusfertőzésre érzékeny, és a legtöbb fa fertőzött!  A jól ismert Stanley öntermékeny úgyan, de szüksége van pollenadóra. Hímsteril a Tuleu gras román fajta, pollenadó fajtákra van szüksége  ahhoz, hogy teremjen. Telepítéskor kérd ki szakember tanácsát!

A hazánkban legkedveltebb fajták: a már említett Besztercei, ám ennek jelentősége vírusérzékenysége miatt lecsökkent, a nála korábban érő szerb Cacanska lepotica, és az angol Stanley. A két utóbbit a 80-as évekbe kezdték hazánkban termeszteni, viszonylag ellenállnak a szilvahimlőnek szemben a Besztercei fajtával. Viszonylag új fajták a Katinka, a Hanita az Empress, az Elena.

Cikk ajánlat:Régi magyar szilvafajták;

Mirabolán (Myrabolan) alanyon a szilva kevésbé érzékeny a talajadottságokra, St. Julien alanyon kötöttebb talajon is termeszthető.

A szilva helyigénye 5-6 méter. Az ültetőgödörbe , 60-70 cm mélységbe juttassunk ki 1 vödör szerves trágyát (érett istálló trágya) és, ha lehet, zöldtrágyát is (lucerna). A szerves trágyát keverjük földdel és ne hagyjuk érintkezni közvetlenül a gyökerekkel. Cikk ajánlat:Gyümölcsfák ültetése I. – Előkészületek; Gyümölcsfák ültetése II. – Ültetés és védelem

Tudod mi az a bábaszilva? A fiatal szilva termései az egészségesnél gyorsabban nőnek, azoknál nagyobbak, alaktalanná válnak, színük megváltozik, hamvas bársonyos finom bevonat fejlődik rajtuk. A fertőzött szilva gyakran elrohad. Fellép szilván, de kökényen is. A betegséget egy gomba (Taphrina pruni) okozza, ami csak a termést fertőzi, a szilvafa leveleit nem. Párás, ködös, hűvös időjárás kedvez kifejlődéséhez. Néha olyan sok szilvát megfertőz, hogy alig marad ép, felhasználható termés a fán. Sajnos, mire a tünetek kifejlődnek, már nem lehet a betegséget befolyásolni. Csak megelőzéssel lehet ellene védekezni: A téli réz tartalmú lemosó permetezés akkor hatékony, amikor a rügyek pikkelylevelei kicsit már szétcsúsznak, megnyílnak, a permetlé bejut a rügypikkelyek alá. Az őszibarack tafrínás levélfodrosodás ellen bevált Score, Delan vagy Folicur-solo permetezés is alkalmazható, a termések képződésének kezdetén.

Forrás: dr. Némethy Zsuzsanna növénydoktor

A beszterceit előszeretettel támadó szilvahimlő (plum pox virus PPV) könnyen felismerhető a levélerek környékén kialakuló sárga rajzolat, és a gyümölcsön mutatkozó leopárd mintázat alapján. A gyümölcs érés előtt kéken hullik. A lehullott gyümölcs szeszipari felhasználásra sem alkalmas. Egyetlen védekezés ellene a megelőzés. Ilyen a levéltetvek elleni védekezés, mert a tetvek átviszik a vírust egyik helyről a másikra, a metszőeszközök fertőtlenítése, a beteg növényi részek megsemmisítése. A szilva további gyakori betegségei a vörösfoltosság, a monília.

A sodrómolyok közé tartozó szilvamoly enyhe teleken áttelel a fák kérgének repedéseibe szőtt gumókban. A fő problémát az okozza, hogy a szilvamoly által megsebzett termést utána megtámadja a monília is. Miután kökényen is előfordul, meg kell fontolni a rajzási ciklusok elején történő feromonos szilvamoly csapdák kihelyezését. Rovarcsapdák már sziromhullás után kihelyezhetők.

A szilvát is támadó, egyébként aktív vírusterjesztő pajzstetvek ellen hatékony a kéregkaparás, a téli olajos lemosó permetezés illetve a rajzó egyedek elleni kontakt szerek alkalmazása (pl. Movento). Ültessünk ellenálló fajtákat, pl. az önporzó Stanley fajtát. További kártevői  a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs.

Szilvahimlő tünete levélen.

A poloskaszagú szilvadarazsak száraz meleg időben jelennek meg tömegesen. A szilvadarazsak már a virágzás kezdetén lerakják a tojásaikat. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Ellenük FEHÉR SZÍNŰ ragacsos lapokat kell alkalmazni, amelyeket a korona felső harmadába kell helyezni. Jelentős rajzáskor a kifejlett alakok ellen rövid várakozási idejű piretroidokat lehet használni. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel alkalmazhatók a kitinszintézis-gátlók.

Így neveld a csemetét: A törzsmagasság a koronás oltványoknál adott, suhángoknál mi határozzuk meg. Ha váza-koronaformát akarunk kialakítani, kézi szedéshez megfelel a 60 cm-es törzsmagasság. A csemeték a 4.-5. évben fordulnak termőre. Addigra kell a koronaformát kialakítani (alakító metszés). Az erősebb felesleges hajtásokat, vízhajtásokat július és augusztus hónapokban távolítsuk el (ritkító metszés). A gyökérsarjakat képző szilvafajták sarjait oly módon távolítsuk el, hogy a feltárt sarjakat a gyökérről letépjük.

Nagy termésű fajták esetében a termésméret növelését termésritkítással érhetjük el. A műveletet virágkötődés után végezzük, a legerősebb kezdeményeket meghagyva. Az ideális távolság akkora, hogy a gyümölcsök teljes méretüket elérve elférjenek egymás mellett.

Stanley szilva

A szilva nem utó érő gyümölcs, ezért éretten, hamvasan, szárral együtt szedjük merev falú szedőedénybe. Érési idejük alapján ismertek friss fogyasztásra alkalmas korai- (július eleje-augusztus eleje),  a kettős felhasználású közép- (augusztus közepe-vége), és a szintén kettős felhasználású kései (augusztus vége szeptember) érésű fajták. Az utóbbiak tárolhatok is, tárolási idejük 2-4 hét.

Cikk ajánlat: Szilva házi feldolgozása