Nyírt cserjék, fák

Tudtad, hogy a viszonylag sűrű levélzetű gyertyánból kecses alakok formázhatók, de létrehozhatsz egész “falakat” is? A formára vágott növények a kevésbé formális kertekben is fontos szerepet tölthetnek be. Az alakra formázott fák, cserjék rendszeres karbantartást igénylenek.

Topiarium

Akár csodáljuk, akár utáljuk, a topiarium vagy élő kertszobrászat művészet. Az ókori latinok opus topiarium-nak nevezték a formára nyírt cserjéket, fákat. Nálunk a régi latin szótárak szerint a topiarium jelentése: „kertbeli fákkal, füvekkel épített ékes élő zöld boltozat, lugas színecske”. Idősebb Pliniusz (isz. 23-79) említést tesz a cserjék, fák formára nyírásáról. Divat volt a feliratok ilyetén képen készítése is. A középkorban a geometriai formákat kedvelték, később reneszánsz korban a legkülönbözőbb formákat varázsolták elő, úgymint gomba, urna, szamár, hogy csak néhány példát említsünk. Aztán lassan felhagytak a növényformázással. Angliában Francis Bacon már gyerekesnek minősítette az élő sövényből nyírt figurákat. (Rapaics Rajmund: Magyar kertek) Az egységes telepítésű barokk fasorok nyírt növényi térfalakat képeztek. Az 1900-as években azonban ismét elkezdték alkalmazni, legalábbis Londonban.

állatfigurás topiárium

Formára nyírt cserjék

Ha kertünkben néhány formára nyírott bokor is található, sikeresen ellenpontozhatjuk az informális stílust. Különösen megnő a szerepük télen, amikor a kert egyik hangsúlyos díszítőelemévé avanzsálnak. Nyáron pedig a kert “szerkezeti elemeiként” ellensúlyozzák a kert bujaságát.

Drága formára nyírt cserjék vásárlása helyett próbálkozzunk magunk a formázással. A “készen” vásárolt cserjék gyakran nem úgy növekednek, mint ahogy elvárjuk tőlük. Esetleg nem tudjuk többé elérni a kívánt hatást, nem tudjuk megtartani azt a formát, aminek az árát jócskán megfizettük. Míg a saját próbálkozás eredményét feltehetően meg tudjuk őrizni. További gond, hogy származási helyén egész más körülmények között tartották a növényt, így csökken a túlélési esélye.

Sövényt akkor érdemes kialakítani, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsúlyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a szabadon növekedő, térhatároló cserjefoltok kialakítására. A kertben különböző irányokba futó alacsony sövények a térelválasztás szerepét töltik be.

Nyírott sövénynek alkalmas lombhullatók: juhar, borbolya, gyertyán, som, galagonya, fagyal. Lomblevelű örökzöldek: puszpáng, magyal, babérmeggy, tűztövis Tűlevelűek: tiszafa, tuja, hamisciprus, boróka.

A nyár folyamán gyakran alkalmazott finommetszés segít a forma megtartásában. A rendszeres metszés serkenti a növekedést, a hajtások felfelé fognak hajtani. Ha szükség van rá, alkalmazz két fő metszést – egyet nyár közepén, a másikat pedig a nyár vége felé.

nyírt kert

A sikeres növényalakítás alapja a megfelelő metszőeszköz.

A sövényalakítás szerszámai

Metszőollók – finomabb metszési munkálatokhoz
Sövényvágó ollók – előnyösebb a hullámcsiszolatú él a közepesen vastag ágakhoz
Ágvágó ollók – vastag ágakhoz

Amennyiben még nem invesztáltál ilyen termékbe, életre szóló, jó minőségű japán sövényvágót illetve egyéb metszőeszközöket ajánlunk figyelmedbe, amelyeket a Kertlap Kertészeti Webáruházból beszerezheted.

A sövényalakítás munkamente

Egyenletes, szép formát úgy érhetsz el, ha az irányvonalat zsineggel jelölöd ki. Először a formából kilógó vastagabb ágaktól szabadulj meg,  majd belekezdhetsz a formára nyírásba. Nyírj egyenletese, fentről lefelé. A sövény oldalát lefelé szélesedjen, hogy az alsó levelek is fényt kapjanak.
A sűrűséget megfelelő tápoldatozással segítheted.

topiárium szökőkúttal

Néhány formázásra alkalmas növényről röviden:

Babérmeggy

A babérmeggy (Prunus laurocerasus) metszés nélkül 2-3 méter magasra nõ. Nyár végére kifejlõdõ apró piros bogyós termése télen is megmarad. A balkáni fajták kimondottan sövénynek valók. Kora tavaszi metszés helyett már novemberben alakíthatjuk. Érdekes fajtája az ‘Etna’, amelynek levelei vörösen hajtanak ki.

Galagonya

Az egybibés galagonya (Crataegus monogina) cserje vagy 10 m-ig növő fa. Lombozata laza, szabálytalan hajtásrendszerrel. Szárazság és mésztűrő, talajban nem válogat, de inkább vályog és agyagos talajokon érzi magát jól. Jól tűri a szelet és a levegőszennyeződést. Áthatolhatatlan, jól nyírható sövénnyé alakítható.

Gyertyán

A gyertyán (Carpinus betulus) közepes termetű, 20-25 méteres magasságot elérő fa. Sekélyen gyökerezik. Koronája sűrű, ágai meredeken felfelé törők. Szabad állásban vaskos, zömök törzse hamar elágazik, és gömbölyded koronát nevel. Állományban a törzs nyúlánk, a korona felfelé törő. Alkalmazkodóképessége nagy. Üde, jó talajon fejlődik legjobban. Idősebb korában is árnyéktűrő. Csapadékos, párás klímát igényel. Hőmérsékleti igénye közepes. Keskeny sövény létrehozására is alkalmas.

formára nyírt gyertyán

Formára nyírt gyertyán. A fotó a Schönbrunni Kastélypark meglátogatása alkalmával készült.

Bukszus

Az egyik legközismertebb, igénytelen cserje a bukszus (Buxus sempervivens). Metszés nélkül hazánkban 3-4 méteres bokorrá fejlõdik. A fatermetű puszpáng “arborescens” nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas, 50-270 cm magas / illatos sövény nevelésére. Alacsonyabb, 10-40 cm magas sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű “Suffruticosa” fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb. A szárazságra érzékeny. Tarka levelű változatai közül talán az “Elegantissima” a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a “Rosmarinifolia” lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindegyikükből nevelhetük sövényt.

Kislevelű hárs

A kislevelű hárs (Tilia cordata) 25- 30 m magasra növő, egyenes törzsű, sudár fa. Állományban koronája keskeny, szabad állásban kúpos vagy tojásdad alakú. Lassú növekedésű. Zöldessárga, 5-11 virágból álló bogernyős virágzatának legismertebb gyógyhatásai: köhögéscsillapítás, hörghurutkezelés, torokgyulladás csökkentés. Jól tűri a szárazságot, a silány talajt, árnyékot. Városi körülmények közé azonban nem való. Érzékeny a légszennyezettségre, a talajok magas sótartalmára (téli sózás). Eszterházán 34 db kerekre nyírt hársfát telepített Eszterházy Miklós.

formára nyírt hárs

Formára nyírt hárs. A fotó a Schönbrunni Kastélypark meglátogatása alkalmával készült.

Tiszafa

50-60 éves korára 10-12 méter magasra növő cserje a tiszafa (Taxus baccata). Egyes becslések szerint a 2000 éves kort is megérheti. Sem az éghajlattal szemben nem igényes, sem a talajban nem válogat. Szélsőségesen árnyéktűrő, de tűző napon is jól fejlődik. A legárnyéktűrőbb és a leglassabban növő fenyőnk. Kezdetben közepesen gyors, később kimondottan lassú növekedésű, de igen hosszú életű. a barokk kertészet előszeretettel használta örökzöld falak, kapuk, tornyok, gömbök kialakítására. Manapság is a formális kertek kedvelt növénye. A metszést kiválóan bírja: még az ágcsonkokból is képes kihajtani. Nyáron és kora ősszel folyamatosan alakra nyírható. Jól mutat gömb vagy szögletes formára nyírva.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás