Nem csírázik a vetőmag!

Becsapott a kereskedő? Vagy a kereskedőt is becsapta a termesztő, és régi vetőmag került a zacskóba? Korántsem biztos. Az elhúzódó kelésnek vagy a gyenge csírázásnak rengeteg oka lehet – és ezek többsége nem a boltban kezdődik. Nézzük végig sorban, a zöldségvetés és a palántanevelés szemszögéből, mi minden állhat a háttérben.

Nem minden mag csírázik egyformán

Ahányféle zöldség, annyiféle csírázási „kedv”. Vannak gyorsan és megbízhatóan csírázó magvak, míg mások lassabban, egyenetlenül vagy csak szűkebb feltételek mellett indulnak meg. Az iskolából jól ismert bab gyorsan és megbízhatóan kel, míg az apró magvú, ernyősvirágzatú növények – például a petrezselyem vagy a sárgarépa – akár hetekig is váratnak magukra.

Zárójeles, de fontos megjegyzés: aki már többször megjárta a petrezselyem helybevetésével, próbáljon inkább palántát nevelni. Meglepően jól működik.

A csírázási kedv nemcsak fajonként, hanem fajtánként is eltérhet. Egyes nemesített fajták gyorsabban és egyenletesebben csíráznak, míg régebbi, tájfajták lassabban indulnak, de gyakran erőteljesebb növekedést mutatnak később.

Gyors és lassú csírázású vetőmagok – példák

Kapcsolódó cikk: Januárban válogass, február végén vess heirloom paradicsom magot;

Kiültetésre váró paradicsom és paprika palánták.

Mikor vásároltad a vetőmagot?

Az sem mindegy, mikor került hozzád a mag. Sok zöldségvetőmag 2–3 évig is megőrzi csírázóképességét, különösen igaz ez a tájfajtákra. Kapcsolódó cikk: Cikk ajánlat: Paradicsom tájfajták. Ugyanakkor vannak kivételek: a sóska vagy a metélőhagyma magját például érdemes már az első évben elvetni.

Évekig tárolt vetőmaggal inkább csak kísérletezni érdemes – komoly termésre ne nagyon számíts. Régi vetőmag esetén mindig érdemes csírázási próbát végezni vetés előtt. Ha a mag kicsírázik, de a gyököcske barnul vagy megáll a fejlődésben, az is a vetőmag elöregedésére utal.

Vetőmagok csírázóképessége (tájékoztató jelleggel)

Hogyan végezz csírázási próbát?

Tegyél 10 szem vetőmagot nedves papírtörlőbe, fedd le, és tartsd meleg helyen.
3–10 nap múlva számold meg, hány mag csírázott ki.
Ha legalább 7–8 szem kikel, a vetőmag még jól használható, 4–6 csírázó mag esetén sűrűbben vess, 0–3-nál inkább cseréld le.

Csávázott vagy házilag kezelt vetőmag?

Ha szeretnéd, hogy a magjaid jobban csírázzanak, a palánták ne dőljenek meg, és kevésbé legyenek hajlamosak a betegségekre, akkor jó megoldás a csávázott vetőmag.

Ha viszont a vegyszermentes kertészkedést részesíted előnyben, házilag is sokat tehetsz: környezetbarát módszerekkel csávázhatsz, amit mi házikertbe kifejezetten ajánlunk.

További információk: Vegyél csávázott vetőmagot vagy csávázz házilag?

Áztatás – egyszerű, de hatékony trükk

Sok mag csírázását gyorsítja, ha egy éjszakára vízbe, még jobb, ha kamillateába áztatják, hogy megszívja magát vízzel. Áztatáshoz gyenge kamillatea is megfelel (1 filter / 2 dl víz, 10–12 óra). A kamilla tea, mint enyhe fertőtlenítő jön számításba. Beindulnak az anyagcsere folyamatok, így vetés után, a nedves talajban hamarabb indul meg a csírázás. Cikk ajánlat: Kamillatea bevetésen

Magindító földkeverék.

A talaj fontosabb, mint hinnéd

Fontos, hogy a mag nedves, laza szerkezetű talajba kerüljön. Az első időkben a talajszerkezet sokkal fontosabb, mint a talaj tápanyagtartalma, tápanyagot úgyis kap a növény a sziklevelekből. A lényeg, hogy a gyököcske könnyen tudjon fejlődni. Erre kimondottan jó a készen vásárolt palántaföld, de saját keveréket is készíthetsz.

Íme egy jól bevált házi palántaföld receptje: 2 rész rostált kerti föld + 1 rész érett komposzt + 1 rész homok vagy perlit. A lényeg a laza szerkezet és a jó vízáteresztés. Apró magvaknál a komposzt aránya csökkenthető, és a keverék kiegészíthető kókuszrosttal vagy tőzegmentes palántafölddel, hogy még levegősebb legyen.

Sötétben vagy fényen csírázik?

Sok zöldségmag sötétben csírázik, ezért gyakori, hogy a vetőtálcát lefedik. Így a páratartalom is magasabb marad, a talaj lassabban szárad ki. Fényre ebben a szakaszban még nincs szükség.

A sötétben csírázó magvak közé tartozik többek között a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a pasztinák, valamint a spenót és a hagymafélék. Ezek a magok vetés után vékony takarást igényelnek, mert fény hatására csírázásuk lelassulhat vagy el is maradhat.

Fényen csírázik többek között a bazsalikom, a kakukkfű, a majoránna, a saláta, valamint a zeller palántaneveléskor. A dísznövények közül tipikusan fényre csírázó a petúnia, a lobélia, a begónia és a bársonyvirág. Ezeket a magokat nedves felszínre kell vetni, és legfeljebb finoman a földbe ütögetni.

Paradicsom palánta tűzdelése.

Nem mindegy, milyen mélyre vetsz

Az apró magvakat tilos mélyre ültetni, mert a gyenge növénykezdemények nem tudják áttörni a talajréteget. Ezeket nedves, sima felszínű földre kell vetni, majd legfeljebb egy vékony réteg homokkal takarni.

Általános szabály:

Ezzel el is értünk a vetés mélységének tárgyalásáig. Apró magvakat tilos mélyre ültetni, hiszen nem tudnak a gyenge növénykezdemények áttörni a talajrétegen.

• Általában elmondhatjuk, hogy az egészen apró, fényen csírázó magvakat nedves, asztallap simaságú földre kell vetni, rá kell szitálni kevés homokot, vízzel vagy kamillateával megpermetezni, és már készen is vagyunk.
• A nagyobb (1-2 gramm ezermagtömeg) magvakat maximum 2 cm mélyre vesd.
• A nagyobbakat (100 g-ig) 2-3 cm-re, a 100 gramm felettieket 4-5 cm mélyre.

Mi az az ezermagtömeg? Az ezermagtömeg ezer db. mag tömegét jelenti. A sárgarépa ezermagtömege 1,2-1,5, a paradicsomé 2,7-3,3, a paprikáé 5-7, a spenóté 8-10, az uborkáé 20-25, a sütőtöké 400-500.

Begyűjtött zellermag. Ezer magtömege: 0,4-0,5.

A hőmérséklet kulcskérdés

A csírázás egyik alapvető feltétele a már sokszor megtárgyalt hőmérsékletigény. Már a kezdő kertész is tudja, hogy vannak melegigényes zöldségek, úgymint például a sokak által preferált chili paprika, amely legszívesebb 40 ⁰C (!) csírázik. De említhetnénk a dinnyét vagy a padlizsánt is.

A kevésbé hőigényes paradicsom már a hűvös verandán is kicsírázik, bár a 25 ⁰C ideális számára. A hidegtűrőkről is már mindenki hallott, például a korai retek, akár fagypont fölött is elkezd csírázni, igaz, a csírázási optimuma 16-18 ⁰C. Ugyanígy tesz a káposzta is.

Csíráztatás állványon, melegítőlapon.

Víz: se túl sok, se túl kevés

A talajt folyamatosan egyenletesen kell nedvesen tartani, anélkül hogy a magokat kimosnánk, de ügyelni kell arra is, hogy ne alakuljon ki penész vagy gombásodás. Ha lefeded a vetőtálcát, naponta legalább egyszer emeld le a fedelét szellőztetéshez és ellenőrzéshez. Öntözéshez itt is jó szolgálatot tesz a kamillatea, amely segít kordában tartani a káros mikroorganizmusokat.

A kamillateát sokféleképpen alkalmazhatod, ajánljuk figyelmedbe a Kamillatea bevetésen című cikkünket.

Áttúzdelt paradicsom palánta beöntözése

Sikeres csíráztatást!