Miért lett olyan a répa, mint egy soklábú alien?

Sokan a répa betakarításakor szembesülnek vele, hogy a vetőmag tasakján látható katonás répák helyett girbegurba, elágazó répák fejlődtek a konyhakertben. Miért lett olyan a répa, mint egy soklábú alien, és mit tehetsz ellene?

elágazott répatest

A répatest

először ismerkedj meg a répatesttel. A répatest a karógyökér és a sziklevél alatti szár megvastagodásával keletkezik. A gyakorlatban a faszövetet „szívrész”-nek, a háncsszövetet pedig „kéreg”-nek hívják. A nyugati/európai nemesítésű occidentalis fajták a répatest formája és színe szerint osztályozható. Az alak szerint lehetnek gömbölyűeket, hengereseket, lefelé keskenyedőket, tompa végűeket, megnyúlt hegyes alakúakat. Olvass a Színes répákról.

A répatest magas tápértékű. A sárgarépa tartalmaz legnagyobb mennyiségben karotinoidokat a kertészeti növények körében (A-vitamin előanyagok, likopin, és xanthophyllok). A vitaminok közül B1-, B2-, B3-, B6- és C-vitamin-tartalma jeletős. Kalcium-, vas-, foszfor- és káliumtartalma is jelentős. A répatest és a mag illóolajokban gazdag.

Kedvező körülmények között a fejlődő répa alakja, mérete, beltartalmi értéke addig változik, amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. Ezt befolyásolja a vetőmag biológiai értéke, a növénysűrűség, a talajszerkezete és minősége, a hőmérséklet, a fény, a tápanyag és a vízellátottság befolyásolja.

elágazó répatest

A hőmérséklet hatása a répa fejlődésére

Alacsony (pl. 8 ºC) hőmérsékleten, bőséges vízellátásban és ritka térállásban a répatest méretben ugyan nagy lesz, de formában és színben éretlen marad. Magas hőmérsékleten, gyenge vízellátás és nagy növénysűrűség esetén a répa gyorsan színesedik, de nem éri el a fajtára jellemző méretet.

Kísérletek igazolják, hogy a répatestek növekedése akkor a legintenzívebb, ha a talaj és a levegő hőmérséklete egyaránt 16-20 ºC közelében van. Ekkor a lombozat fejlődik a répatest rovására.

Répatest deformációk

A répa termőtesttorzulását, elágazását a friss trágyázás, a nem megfelelő tápanyag ellátás, a szárazság, gyomirtó szer mérgezés és fonálféreg fertőzés mellett elsősorban a rögös, a sekély termőrétegű talaj okozza. A nem megfelelően művelt talajon, ha a répagyökér kemény, nehezen áttörhető talajrétegbe ütközik, elágazik. A sűrűn kelt répa termései összetekerednek, összecsavarodnak, deformálódnak. Az elágazó répák betakarításkor beletörhetnek a talajba, és a termés egy része kárba vész. Egyéb minőségi mutatóik is romlanak (alacsonyabb cukor, nagyobb vágási ellenállás).

A répa nitrogén igénye közepes, kálium igénye magas, foszfor igénye viszonylag alacsony. A kálium-ellátottság a termés minőségét, színét, tárolhatóságát, és a betegségekkel szembeni ellenállóságot befolyásolja. A bórhiánynak köszönhető szív és száraz rothadás léphet fel. A termés közepének üreges, a belső szövetek pusztulnak, a  növekedés korlátozott, rendellenesen sok járulékos gyökérképződés. A bór ugyanis hozzájárul a sejtfal rugalmasságának kialakulásához. A sérülékeny répa könnyen kap fertőzést. A bórfelvételt csökkenti a tartós szárazság, továbbá meszes, lúgos talaj. Mindez a talaj pH emelkedésének köszönhet, amikor csökken a felvehető bórtartalom.

Deformációk okoznak a kártevők, vírusos és bakteriális fertőzések is.

bórhiány répában

bórhiány répában

Mit tehetsz a répa deformációja ellen?

Sárgarépát termesztenél? Itt megtudhatod mit kezdj a sárgarépával a vetéstől a betakarításig.

A sárgarépát a szervestrágyázást követő második évben, és lehetőleg öntözhető területre vess, vályogos talajba. Talajába ősszel keverj komposztot. Ha nem emelt ágyásban vagy bakháton termesztesz, mélyen lazítsd fel a kötöttebb talajt.

Öntözz egyenletesen.

Meszes talajokon a növényvédelmi permetezések alkalmával, esetleg külön is, bórtartalmú lombtrágyát, amelyet több alkalommal juttass a növényre. Használj például Ken-S® Bór folyékony lombtrágyát. Házikertben hetenként szórd meg a termőfelületet fahamuval, amely káliumba gazdag.

Figyelj a répa növényvédelmére is! Ne vess egymást követő három éven belül ugyanarra a helyre sárgarépát. Így elkerülöd a fertőző kórokozók, kártevők felszaporodását. A bársonyvirág, körömvirág és fokhagyma ültetése a répasorok mellé csökkenti a kártevők megjelenését. Figyelj a gyommentesítésre, mert a fonálférgek gazdanövénye több karógyökerű gyomnövény is pl. a libatop vagy a szőrös disznóparéj. Társnövényei lehetnek a káposztafélék, amelyek gyökérzete biológiailag aktív izotiocianátokat választ ki. Ezek hidrolizálása a talajban ciántartalmú vegyületeket szabadít fel, amelyek pusztítják a talajlakó kártevőket. Ugyanilyen okból a például mézontófű zöldtrágyanövényként illetve takarónövényként való vetése is célszerű.

Forrás: Gyökérzöldségek termesztése, szerk. Kovács András; Loch Jakab – Nosticzius Árpád: Agrokémia és növényvédelmi ; Agroinform: Miért hasznos a másodvetés? (2014. június 30.)

répa Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Bio növénytápok

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!