Felütve a Magyar Házi Gazdasszony kalendáriumának aktuális havi bejegyzését: “Ezen hónapban a Gesztenye tökélletességre megyen, azértis a Gazdaszszony a legépebbeket válogassaki, és a napon, megszáraztván terítse fel szellõs helyen a padlásra és gyakran kevertesse meg vagy rakja homokba. Sok Gazdaszszonyok pedig a fondorjában bent hagyják és száraz helyen hordóba nyomva tartják, s használják. Én tsak a fa alatt hagyom, és gazzal, s a maga levelével vékonyan beterítvén, télen által használom.”
A sziklakerti évelők gyakran sokkal érzékenyebben reagálnak a sok nedvességre, mint a kemény hidegre, így esetenként érdemes takarni az érzékenyebb fajtákat.
Lassanként felkészülhetünk arra, hogy a kertünkben élõ madarakról gondoskodjunk, így példaként a cinkéket már most az etetõhelyhez szoktathatjuk.
Hagymások őszi készülődése; Hagymások ültetése 2.; Réteges hagymaültetés
Októberben aktuális a szeder termő tövek letermett vesszőinek eltávolítása. A hosszú, több méteres vesszők kimetszése előtt szabadítsuk meg a vesszőket a kötözéstől, hogy a levágott vesszőket ki tudjuk húzni. A talaj felett elvágott vesszőket a fertőzések továbbterjedése miatt égessük el! Tövenként 3-5 elsőrendű vesszőt hagyjunk meg, és kötözzük a támrendszerhez.
Mostanában érik a napjainkra szinte különlegességnek számító gyümölcs, a birs, mely az egyik legérzékenyebb gyümölcstermõ növényünk közé tartozik. Az ókorban a szerelem és a boldogság gyümölcsének tartott növényrõl bõvebben a jövõ héten írok. A birstermesztés buktatóiról itt olvashat.
A 42. hét kiemelt növénye a csicsóka, más néven: csókapityóka, földialma, vagy tótrépa. Megkezdõdött az évelõ, de nálunk egyévesként termesztett csicsóka (Helianthus tuberosus) szezonja, mely közeli rokona a napraforgónak és Észak-Amerika keleti partjáról, francia közvetítéssel került hazánkba a XVII. században. Õshazájában az indiánok táplálkozásában rendkívül fontos szerepet töltött be. A burgonyához hasonlóan ennek is a gumóját fogyasztjuk, elsõsorban köretként nyersen, reszelve, salátaként vagy fõzve. Gumói – a burgonyával ellentétben – nem keményítõt, hanem inulint tartalmaznak, ezért a cukorbetegek is fogyaszthatják, így fontos diabetikus ételként tartják nyilván. Az inulin összetett szénhidrátvegyület (poliszacharid), azonban az elterjedtebb növényi keményítõktõl abban különbözik, hogy az ember emésztõszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani, ráadásul kellemes édes ízt ad és nem hizlal, sõt, elõnyös étrendi hatású.
Hazánkban a burgonya megjelenése elõtt, 1664-ben földi alma néven ismerték már és az 1800-as évek végén csupán egy hajszálon múlott, hogy a burgonya helyett ne a csicsóka terjedjen el, mivel összehasonlító vizsgálatok során megállapították, hogy különösen szélsõséges talajokon a csicsóka sokkal jobb termést hoz, mint a burgonya.
Növekedési és szaporodási hajlamáról sokat elárul a népi esküvõi jókívánság: “szaporodjatok, mint a csicsóka!”
Igénytelen növény, ott is termeszthetõ, ahol szinte semmilyen más gazdasági növény sem, viszont alacsony tápanyagigényét rendkívül agresszíven, talajzsaroló módon elégíti ki és elszaporodása esetén szinte kiirthatatlan.
Az emberi és állati fogyasztásra is használt gumói megvastagodott szárképletek, melyek nem közvetlenül a tövön, hanem 10-20 cm-es szárakon ülnek, emiatt viszonylag nehéz valamennyi gumót felszedni, így bizton marad a talajban jövõ évre is utánpótlás. A gumókat októbertõl folyamatosan szedhetjük, így fagymentes napokon a tél folyamán is – sõt, ajánlatos is nem egyszerre leszüretelni, mert tárolásra kevéssé alkalmas, mivel a gumókat csupán vékony periderma borítja, betakarításkor elég nagy köldökseb keletkezik, ami rontja az eltarthatóságát.
Gumója a földben hagyva mínusz 30 fokot is kibír a hótakaró alatt, kártevõ ritkán támadja meg, olykor a lombozatát a lisztharmat fertõzi vagy fehérpenészes (szklerotiniás) rothadás lép fel.
Egy tõ alól akár öt kilogramm gumót is felszedhetünk. Legjelentõsebb szerepéhez a világháborúk idején jutott, amikor csaknem egyedüli élelemforrássá vált, ebbõl is adódik, hogy sokan a szegények eledelének tartották.
Méltatlanul keveset törõdünk ezzel a rendkívül igénytelen kultúrnövénnyel, amelynek a manapság oly divatos modern táplálkozásban, a súlyfelesleg csökkentésében, jelentõs szerepe lehet és kiskertünkben is feltétlenül biztosítsunk neki helyet.
Cikk ajánlat: Csicsóka, burgonya helyett
Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com
Kövess minket a Facebook-on!