Szereted a sültgesztenyét?

A szelídgesztenye szó életre kelti a gyerekkori emlékeket, havas utcasarkok, gesztenyeárusok, és a sült gesztenye illata. Ismerjük meg közelebbről a szelídgesztenyét.

Castanea sativa

A gesztenye története

A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó gesztenye (Castanea) nemzetség 13 faja él a mérsékelt égövi klímánkon. A szelídgesztenye (Castanea sativa) Európában és a Kaukázusban őshonos fajain kívül megtalálható Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában is. Az Anna barlangban (Bükk) talált neolitikus leletek azt mutatják, hogy már az ősember is találkozott vele hazánk területén. A 13. században hazánkban már termesztették, a korabeli adomány- és kiváltságlevelek tanúsága szerint.

A rómaiak fontos tápláléka volt, akik Castania néven illették utalva a görög thesszáliai Kasztanaia városára. Innen ered tudományos neve. Nem véletlen tehát, hogy olaszul castagno, spanyolul castano, németül kastanie, románul castan, bolgárul kastan a neve. A magyar gesztenye szó is innen származik, csak némi átalakuláson ment át: talán török jövevényszó, lásd. k’estane, és nagyon hasonlít az albán kešteńe, illetve gešteńe szavakhoz. A 17. századig a gesztenye szó a szelídgesztenyét jelentette, hiszen a vadgesztenye csak a 16. század végétől terjedt el Európában. A gesztenye szó egyaránt jelenti magát a fát, illetve annak termését is. A nagy szemű gesztenyét maróninak nevezzük, a mely viszont az olasz marrone szóból ered.

A szelídgesztenye botanikája

Június-júliusban virágzik. A virágzat 10-30 cm magas felálló, kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagy részét adó porzós virágok felül helyezkednek el.  Egyazon hím- és nővirágai azonban sok fajta esetében különböző időben nyílnak, ezért a megtermékenyülés elmarad, a fa nem terem. Ezért a szelídgesztenye idegen megporzásra szorul!

Szelidgesztenye porzós-virágzata

A méhek csak a levelek hónaljából eredő porzós virágok nektárjához férnek hozzá, tehát ezt a 22%-os cukortartalmú gyűjtik, és a “mézgyomrukban” szállítják a kaptárba. Majd a kaptárban a mézet méhsejtbe teszik, ahol besűrűsödik, és olyan tömény oldat keletkezik, amiben a romlását okozó mikróbák nem tudnak megtelepedni. További információk: Készül a gesztenyeméz

Terméságazatban fejlődő termése makk, melyet 5-6 cm átmérőjű tövises kupacs borít. A magházban hat rekesz van, rekeszenként két-két makk kezdeménnyel, amelyek közül csak egy fejlődik maggá. A terméseket elágazó tüskézetű, felnyíló kupacs fedi, amelyekben 1-3 makk található. A makk héjszíne fajtától függően világossárgától sötétbarnáig változik.

A szelídgesztenyéről olvashatjuk a Molnár Faiskola honlapján az alábbiakat: A szelídgesztenyefa dekoratív, díszes fa, ehető termése miatt a gyümölcsfák amúgy is magas számát gyarapítja. Idővel nagyra megnövő, szép, formás koronájú, hosszú élettartamú fa. A kifejlett példányok jól tűrik a fagyokat, üde, mészmentes talajokon fejlődik a legszebben. Virágait június-júliusban hozza. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. A magról kelt növények későn fordulnak termőre, ellentétben az oltványokkal, melyek az 5. évtől teremnek.

„Otthon süti a gesztenyét”

Gesztenyés mondások: A „Mással kapartatja ki a gesztenyét” szólás „A majom és a macska” című meséből ered, amely La Fontaine feldolgozásában vált híressé. Az „Otthon süti a gesztenyét” szólás túlságosan bezárkózó, otthonról nem elmozduló embert jelenti.

Bármennyire is szeretnénk kertünkbe, nem biztos, hogy ültethetjük. Ugyanis szubmediterrán, szubatlanti vagy szubalpin jellegű klímán, azaz meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területen, mély termőrétegű, mészmentes talajba ültetve terem. Magyarországon termesztésbe vont fajai és fajtái: Castanea sativa Kőszegszerdahelyi 29, Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Nagymarosi 22, Nagymarosi 37, Nagymarosi 38.

A gesztenyét hajdan fakalapáccsal törték fel, és szabadították ki tüskés kupacsból, facsipesszel kiemelték a kupacsból, majd gereblyével halomba húzták. Egyes helyeken facipővel taposták ki a kupacsból. Máshol zöld burkával együtt hordóba taposták, megint máshol burkától megfosztva megaszalták. Mindenszentek után Vas megyében szabadon volt gyűjthető, szedhető a fákon visszamaradt gesztenye. Sok község- és dűlő nevében szerepel (Geszt, Geszteg, Gesztely, Geszteréd, Gesztes, Kesztölc, és Keszthely).

Eötvös Károly írta balatoni utazásai során, hogy a magyar gesztenyének nincsen párja a világon. A nemes gesztenye teljesen pótolja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát. A gesztenyét számára lyukas aljú nyeles serpenyőben sütötték. Vas megyében régebben minden háznál volt gesztenyés zsombor, szalmából font öblös edény, amelyet vánkossal fedtek le, ha meleg volt benne. Kőszeg vidékén burgonyaként főve ették, de megdarálva, a kemencében jól kiszárítva lisztet is készítettek gesztenyéből. A gesztenyelisztet vízben, tejben megfőzve fogyasztották. Kőszeg vidéki falvakban mindenszentek estéjén hagyományosan sütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. A külső kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belső bőrt is. A héjat szárítsuk, és őröljük meg. Kitűnő teát lehet készíteni belőle. Ha valaki hajmosás után a gesztenye főzővizével öblíti le a haját, az szép fényt kapott tőle.

Gesztenye sülve-főve

A főtt és sült gesztenye ízletes csemege. A házilag készült gesztenye így készíthető:  A beáztatott, de legalábbis kiszáradástól megóvott szemek kerek végén a barna héjat éles késsel kereszt alakban kell bevágni, és a sütőben addig sütni, míg a héjak fel nem görbülnek, hogy a bél kiszedhető legyen.

A sült gesztenye pompás csemege. Lajos Mari így ajánlja: a fenti módon előkészített gesztenyeszemeket sütőpapírral vagy alufóliával bélelt tepsibe terítjük, és 180 °C-on 20-25 percig sütjük. 10 percre konyharuhába csomagoljuk, így a gőzben megereszkedett héjat könnyűszerrel eltávolíthatjuk. Valóban ilyen egyszerű? Igen, feltéve, ha a gesztenyét megfelelően előkészítjük. Hogyan? A választ megtalálhatja itt: gesztenye főzése-sütése.

Velemi gesztenyesütés

A kőszegi járásban található meseszép Velem a magyar szelídgesztenye őshazája. Kedveli az itteni klímát, a gyengén savanyú talajt, így minden adva van a bőséges gesztenye terméshez. Az itt termett gesztenye sokszor a gesztenyesütőben fejezi be pályafutását. A gesztenyesütés pedig így történik: A gesztenyesütő kályha tűzterét megtöltik lábon álló bükkfa kiszáradt gallyaival. A gallyakat az erdőben gyűjtik, és ezzel raknak tüzet a gesztenyesütő hordóban. A gesztenyét nem parázson, hanem lángon sütik. Amikor már magasra csapnak a lángok, a tetejére teszik a gesztenyesütő serpenyőt, amin előzőleg a gesztenyét szétteregették. A gesztenye héját nem irdalják, nem vagdalják be, nincs rá szükség.  Az se baj ha a gesztenyét az eső áztatta, mert annál nedvesebb, és a gesztenye valójában a saját nedvességében párolódik. Gyakori rázogatás, mellett, amikor már feketére égett a gesztenye héja, leveszik a serpenyőt tűzről, és addig dobálják, forgatják a gesztenyét, amíg magától leveti a héját.

Főtt gesztenye készítés

Ha sültekhez, töltelékben akarjuk használni, akkor meg is lehet főzni a gesztenyét. Először fejtsük le a barna héját, majd főzzük kb. 5 percig. Ezután megfoszthatjuk a külsejét borító hártyától is. Szép színét megtartja, ha a főtt gesztenyét cukorral összekeverve, néhány órára hűtőben tartjuk, majd onnan kivéve, a cukrot vízzel elöblítve, lecsurgatva pl. főtt rizzsel tálalhatjuk. Fogyasztják szárnyasokhoz, húsokhoz, párosítják lencsével, édesköménnyel, friss sajtokkal, naranccsal.

Gesztenyés lencseleves – rendhagyó újévi kínálat

20 dkg lencse; 40 dkg főtt gesztenye; 1 közepes hagyma; 1 zellerszár vagy egy nagyobb zellergyökér harmada, olaj; 1 babérlevél; 1 friss kakukkfű ág; leveskocka, méz.

Vágjuk apróra a hagymát és a zellert (használhatunk aprítógépet). Forró olajon dinszteljük, egy liter vízzel hígítsuk fel, adjunk hozzá két leveskockát, (vagy hígítsuk húslevessel!), forraljuk fel, és adjuk hozzá a lencsét, és főzzük kb. 15 percig. Adjuk hozzá a gesztenyét, főzzük kb. 15 percig, majd vegyük ki a babérlevelet, fűszerezzük sóval, borssal, végül adjunk hozzá egy evőkanál mézet. Tálaljuk jóféle barna kenyérrel.