Az ökológiai kerttervezés

Amerikában majd Európában is az utóbbi tíz évben a kerttervezés egyre határozottabban fordult az ökológia felé. Az irányzat egyszerű megfogalmazása a természetesség. Ennek egyik megnyilvánulása a vegyes beültetések terjedése.

kevert kiültetés

A fotó a Tullni Kertekben készült, ahová minden évben kirándulást szervezünk. Részletek a programok menüben.

Több szakember szerint az összekeverés nem csupán ültetési stratégia, hanem ideológia, a természetesnek megfelelő funkció létrehozója is. (Noël Kingsbury: Trends in Planting Design, Planting Design. Topos, 83, 2013,)

Ahogy terjed az új irányzat, egyre több kérdés vetődik fel, amelyek megválaszolásra válnak. Tényleg előnyös a növények számára a kevert ültetés vagy csupán esztétikai igényünket hivatott kielégíteni? A fenntartásuk egyszerű vagy komplikált, és mekkora szakértelmet igényel?

Példák a természetből

A természetben mind a tömeges mind a vegyes megjelenés előfordul. A szakma mégis gyakran úgy magyarázza, hogy a kevert ültetés a természet közelibb, sokan írják, hogy a természet nem úgy alkot, hogy egy csoport növény itt, egy másik amott. (Kingsbury blog)

 Thomas Rainer amerikai kertépítő szerint valóban nem az azonos fajok megjelenése a gyakori, bár idővel bizonyos fajok dominánssá válnak. Ezért az ökológusok egy-egy növényközösséget a domináns fajokkal jellemeznek. De elég, ha kinézünk az ablakon, és rátéved a szemünk egy fenyőcsoportra, amely természetes eredetű. Ugyanakkor a magvak természetes szóródása viszont a kevert megjelenést segíti. Rainer szerint a nedves, termékeny talajon élő növényekre a tömeges, míg a sivár, száraz talajon terjedő növényekre inkább a kevert megjelenés a jellemző. Vagyis mindkét megjelenési forma természetes.

Ezért, ha valaki mesterkélt egyöntetű megjelenést emleget, a tömeges ültetés inkább az esztétikai érzékét bántja, mint a természetellenességtől való ódzkodást. Ezért kerüljük a tömeges ültetés jellemzésére a hagyományos, a mesterkélt vagy bármilyen dehonesztáló kifejezése használatát.

Íme néhány példa a tömeges megjelenésre, amely a természetesség benyomását kelti: a medvehagyma, a hóvirág természetes élőhelyén tömegesen fordul elő összefüggő gyepet alkotva, vagy tekintsük a tömegesen elterjedő kövirózsákat, az erdei lucfenyő foltokat stb.

Az ökológia nem érték, hanem tudomány

Az ökológia kifejezést manapság sokszor nem tudományos töltettel használják, hanem például az egyik beültetés típusának jellemzésére.

Ezzel szemben The New York Botanical Garden-nél dolgozó Todd Forrest szerint az ökológia nem érték, hanem tudomány. A szakembernek igaza van. Ezért az ökológia elnevezés nem használható kevert beültetések jellemzésére.

A kevert ültetés ünneplése a hátrányok ismerete nélkül félrevezető

“Tömeges ültetés”-kor az egyedi növényeket blokkokban ültetik. Nem csak a szín, de a méret és a textúra is számít, ezeket lehet variálni a tervezés során. Az ilyen ültetésnek hátránya, hogy ahol egy adott növényfaj elvirágzik, vagy elhervad, visszahúzódik, ott a díszítőérték csökken. Ahhoz némi ismeret kell, hogy ki tudunk alakítani egy olyan kertet, ahol mindig van valami látványosság.

Ezzel szemben a kevert ültetés valójában szálas ültetést jelent, ami az előbbinél jóval nagyobb szaktudást és törődést igényel. Ismerni kell a kérdéses növények versengési stratégiáit, amit kevesen oktatnak, és még kevesebben ismernek. Ahhoz, hogy egy több fajból álló szálas ültetés megmaradjon, és a nem megfelelő időjárású években se boruljon fel az egyensúly, ne nyomja el egyik növény a másikat, állandó beavatkozás szükséges. A silány, szakértelem híján házilag végzett, szálas, kevert ültetés fennmaradását tekintve sikertelen, esztétikusságát tekintve rendelten.

Forrás:
http://thinkingardens.co.uk/articles/mingle-or-clump-by-thomas-rainer/

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert előadás sorozatra