Fagykár a gyümölcsösben

Ha éjszakai fagyok veszélye fenyegeti gyümölcsösöket, kulcsfontosságú, hogy lépéseket tegyél gyümölcsfáid védelme érdekében. Íme néhány értékes tipp és tanács a hobbikertészeknek, hogy megóvják gyümölcsfáid

kat a tavaszi fagyoktól:

Manapság a legnagyobb veszélyt a tavaszi fagy jelenti. A gyümölcsösök mélynyugalmi állapota január végére megszűnik. Innentől már az időjárás függvénye, hogy mikor indul meg a nedvkeringés és a rügyfakadás. A néhány hetes tartósan meleg idő a növényt becsapja, pedig. a korai felmelegedést márciusban, áprilisban hirtelen beköszöntő lehűlés követheti, ami károsítja a növényeket. Főleg azok a gyümölcsfajok sínylik meg az ilyen időjárást, amelyeknek Magyarország a termesztésük északi határa, pl. a csonthéjasok.

Fagyhatás a növények különböző fejlődési állapotában

A legérzékenyebb a fagyra a gyümölcsfák áttelelő szervei közül a virágrügy- illetve a legérintettebb a virágképződés időszaka, a virág részei közül a legérzékenyebb a termő.  A hőmérséklet csökkenésével először a termő fagy el, majd a hőmérséklet további csökkenésével  a porzók, a sziromlevelek, majd az egész virág megbarnul, elfagy. A virágok minél közelebb vannak az elvirágzáshoz, annál fagyérzékenyebbek. Az elvirágzás után, sikeres gyümölcskötődést követően pl. a kajszi magja -1 °C fokon károsodik, a gyümölcskezdemény -2, -3 °C fokon fagy el. Az épnek látszó gyümölcsöket érdemes felvágni, és a bennük lévő magokat is megvizsgálni. Az elbarnult magok fagykárra utalnak. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható!

Elfagyott barackvirág; Forrás: https://www.farmprogress.com/

Fagytípusok

Legsikeresebben a kisugárzási fagyok ellen lehet védekezni, amely akkor alakul ki, amikor derült az ég és alacsony a páratartalom.  Ilyenkor a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a sugárzó nap hatására elnyelt, így az alsó légrétegek kisebb-nagyobb mértékben 0 °C alá hűlnek.

Kevésbé sikeresen lehet védekezni, ha a hideg légtömegeket a szelek szállítják, ekkor szállított fagyról beszélünk. Ilyenkor a hőtermelésre vagy hőkisugárzás mérséklésére irányuló védekezés hatástalan, a légkeveréses módszer pedig azért nem hatásos, mert nem alakulnak ki eltérő hőmérsékletű légrétegek.

Mikor kell beindítani a védekezést?

Mérhetünk száraz vagy nedves hőmérsékletet* is. A fagyvédelem szempontjából a nedves hőmérséklet* sokkal fontosabb. A pszichrométer száraz- és nedves hőmérsékletet mér. Ha a hőmérő érzékelőjét nedves gézbe burkolod, hőmérő a levegő nedves hőmérsékletét méred. A párolgás hőt von el a hőmérő érzékelőjéről, vagyis: minél intenzívebb a párolgás, annál alacsonyabb a nedves hőmérséklet. Telített nedves levegő esetén a harmatpont és a nedves hőmérséklet azonos.

A 0°C-os hőmérsékleti érték beállásának 2m-es magasságban  az éjszakai lehűlés során különösképpen mezőgazdasági szempontból van kitüntetett jelentősége. Kialakulásának feltételei szélcsend és derült égbolt (zavartalan kisugárzás); a száraz levegő (alacsony harmatpont a felszín közelében (2m)). Ha a hőmérséklet csak a felszín felett közvetlenül süllyed 0°C alá, akkor talaj menti fagyról beszélünk.

A fagyvédelem megkezdését a a harmatpont** értékéhez kell igazítani.  A meteorológiai gyakorlatban 2 m-es felszín feletti magasságban, nyílt füves területen, tökéletes árnyékolást biztosító úgynevezett Stevenson-féle hőmérőházikóban mérik. Amatőr és professzionális időjárás állomások pár ezertől a sok tízezer forintos árig kaphatók. Alapesetben minél melegebb a levegő, annál magasabb lehet a páratartalma, ezért a harmatpont is magas. Ezzel szemben az alacsony hőmérsékletű levegő kevés vízgőzt tud tárolni. A levegő hőmérsékletének emelésével növelni lehet a a levegő relatív páratartalmát***, amit a fagyvédelemben hasznosítani tudunk. Minél több vízgőz van a levegőben, azaz magas a páratartalom, annál magasabb a harmatpont is. Ezt használjuk fel a fagyvédelmi öntözéskor. Ezért, ha a levegő hőmérséklete csökken akkor a levegő relatív páratartalma magasabb lesz. Ha a a 13 órakor és/vagy a 19 órakor mért harmatpont +2,5 °C alatt van fennáll a hajnali fagy veszélye, ezért a fagy elleni védelmet délután elő kell készíteni. Különösen veszélyes az esti derült ég és szélcsendes időjárás. Amennyiben a 13 órai harmatpont +2,5 °C alatt van, a következő hajnalon a fagy valószínűsége nagy. Ilyen esetben a fagy elleni védelmet délután elő kell készíteni. A harmatpont meghatározását 19 órakor meg kell ismételni. Ha a harmatpont szintén +2,5 °C alatti, az ég tiszta, és szélcsend van, akkor másnap hajnalra fagy várható.

*A nedves hőmérséklet a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelenti.

** A harmatpont az a hőmérséklet, amelyre lehűtve a nedves levegőt az éppen telítetté válik.

*** A relatív páratartalom megmutatja, hogy a levegőben levő vízgőz parciális nyomása hogyan aránylik a telített levegőhöz képest. Parciális gőznyomás (résznyomás): Az egyes alkotógázok résznyomásának az összegét jelenti.

További információk a fagyvédelem elméleti alapjairól.

A fagy elleni védekezés lehetőségei

A fagykárok lehetőségét már a fajtaválasztáskor és a helyválasztáskor szem előtt kell tartani. Fagyzugok, völgykatlanok nem alkalmasak fagyérzékeny fajok/fajták termesztésére. Legújabb megfigyelések alapján, a klímaváltozásnak köszönhetően, megfelelőbb az északi lejtőn való termesztés, ugyanis a tél végi melegebb periódusbak talán csökkenthető annak a veszélye, hogy megszakadjon a fák nyugalmi állapota.

Miután manapság egyre valószínűbb a tél végi enyhe időjárás, amit később fagyos idő követ, minél hosszabb mélynyugalmi idejű és a minél később virágzó fajtákat érdemes telepíteni. Ugyanakkor gesztenye és a dió esetében a fiatal hajtások elfagyása okozhat problémát, mert ezeknél a fajoknál először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid, leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Későn fakadó fajták telepítésével lehet védekezni a hajtás elfagyás ellen.

Jó tudni, hogy minél nagyobb a törzsmagasság, annál távolabb kerül a korona fagyveszélyes zónától. Hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon, tehát a virágzás elhúzódik, ami egy lehetőség a fagykár kivédésére. Évenkénti rendszeres metszéssel elérhető, hogy megfelelő hosszú termőrészek is képződjenek amelyeken a gyümölcs mérete is nagyobb lesz,

Fagyveszélyes időszakban figyelni kell az időjárás előrejelzést, hogy elegendő idő legyen a fagyvédelmi műveletek előkészítésére és megkezdésére még a fagyok beállta előtt. A gyümölcsös öntözésére, a talaj sötét fóliával takarása és minden a nap által kibocsátott hő elnyelésének növelésére alkalmas módszer valamennyire hatékony lehet.

A fagyvédelemben kiemelt jelentősége van a megfelelő tápanyag-utánpótlásnak! Először is végezz szüret utáni kálium lombtrágyázást, a lobhullás előtt néhány héttel, tartalék tápanyag képzése céljából. A felvett tápanyagok elraktározódnak, és tavasszal, a nedvkeringés megindulásával hasznosulnak. A kálium felelős az íz- és zamatanyagok kialakulásáért, a vízháztartásért, a fagyállóságért és a betegségekkel szembeni ellenálló képességért, növeli a stressztűrő képességet.. A mikroelemeknek alapvető szerepük van fagytűrés segítésében, mivel megnövelik a sejten belüli térben található víz sókoncentrációját. A bór, a réz, a cink, a mangán és a molibdén tartalmú lombtrágyák fagy (kései fagyok) előtti kipermetezésével mérsékelhető a fagykár kialakulása. Ezek az elemek növelik a rügyek, fakadó vagy már kinyílt virágok szénhidrát tartalmát, a magasabb szénhidrát koncentráció csökkenti a folyadék fagyáspontját, ezért védik a virágokat a fagytól. Segítik a fotoszintézist, az antioxidáns enzimaktivitást, a membránstabilitást, a sejthidratációt és a pollen fejlődését. Az algák igen nagy növekedési eréllyel rendelkeznek, ezért gazdagok a növekedést elősegítő, természetes növényi hormonokban. Az algakivonatokat tartalmazó kondicionálók gazdagok természetes auxinokban, amelyek szintén csökkentik a stresszhatást a virágzás és a terméskötődés támogatása mellett.

A tavaszi fagyokra már előzetesen fel lehet készülni a fák hűtésével. Egyik módja a fák törzsének, esetleg egész ágrendszerének meszezése, a fehér szín ugyanis visszaveri a napsugarakat, ezáltal a fa lassabban melegszik fel, ami lassítja az életfolyamatokat, megnyújtja a nyugalmi periódust, késlelteti a virágzást, így a virágzás elcsúszik a kevésbé fagyveszélyes időszakra. További információk: Meszelj fát!

Fák hűtése; Forrás: https://www.rivulis.com/crop/frost-protection/

A másik módszer a nyugalmi állapotban alkalmazott, korona feletti mikro-szórófejes öntözés, azaz vízporlasztásos öntözés, hatásának alapja, hogy a víz párolgása hőt von el, így a hőmérséklet alacsonyabban tartható. Akkor üzemeltetik, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont felett van, így hűtik a fák felületét, ami akár egy héttel is eltolja a virágzás idejét. Ez tehát  nem fagyvédelmi öntözés, hanem a mélynyugalmi állapot meghosszabbítása!

Ha ugyanezt az öntözéses módszert virágzásban alkalmazzák a cél a hőmérséklet emelése, a módszer neve fagyvédelmi öntözés. A fagypont alatti hőmérsékleten keletkező apró jégkristályok képződése során hő szabadul fel, mindaddig, amíg a kritikus határ fölé emelkedik a hőmérséklet, és a jég elolvad. Ez a módszer képes fagypont fölött tartani a növény hőmérsékletét bizonyos ideig. Ehhez járul hozzá az is, hogy a jég rossz hővezető, ezért lassítja a fák felületén a hőmérséklet csökkenését. Ezzel a módszerrel kb. 6-8 °C hőmérséklet-különbséget lehet kiegyenlíteni korona feletti öntözéssel. Számos korona alatti mikro-öntözőrendszer is képes néhány fokos hőmérséklet emelésre. Ez a gyakorlat szigorú ellenőrzést igényel, mivel anaerob talajviszonyokat, pangóvizet eredményezhet. Elindítására legkésőbb 0°C nedves hőmérsékleten kerüljön sor.

Mind a hűtéses-, mind a fagyvédelmi mikroszórófejes öntözés korlátja a nagy vízigény! A kisebb teljesítményű öntözőfejek pedig bár spórolósabbak, de belefagyhat a víz a szórófejekbe!

Füstölés; Forrás: AgriEngineering 2023, 5(4), 2079-2111;

Talán a legismertebb és legrégibb fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. nedves szalmabála nagyobb területre, nedves avarkupac kisebb területre) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás** csökkentése: füstpaplan előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer eredményessége bizonytalan, gyakran nem éri el a kívánt hatást, sőt a kívánt hatással sokszor ellentétes az eredménye, miután a füstréteg átengedi a talaj nagy hullámhosszú kisugárzását, de visszaveri a rövidhullámú légköri sugárzást, ami a talajfelszínen hőveszteséghez vezet. A füstölést már + 3-4 °C-on meg kell kezdeni . A módszer alkalmazása környezetvédelmi problémákat is felvet.

A hőtermeléssel járó fűtéssel a talajhoz közeli légréteget fagypont feletti hőmérsékletre kell felfűteni. A fűtés történhet kályhákkal, infravörös hősugárzókkal, hőlégfúvó berendezésekkel, vagy ún . fagyvédelmi gyertyákkal, ilyen a paraffingyertyás védekezés. Ezek a 4-5 kg-os paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések, a tüzelőanyagként szolgáló paraffin fedeles, fém kannában kerül kiszerelésre.  A paraffin a hozzáadott különböző adalékok segítségével meleg füstöt és hőt bocsát ki. A fedél visszahelyezésével a láng elfojtható. Már -1 °C-on ajánlott meggyújtani a gyertyát, és kb. -6 °C-ig hatékony. Egy gyertya kb. 8-10 órán keresztül ég. Minél sűrűbben kerül telepítésre, annál hatékonyabb. Terméktől függően az ajánlott átlagos  gyertyatávolság 5 m, minél hidegebb van, annál közelebb kell őket tenni egymáshoz.

Terméktől függően a szükséges gyertyák száma/ha (a számok tájékoztató jellegűek):

-2 °C   -3 °C   -4 °C    -5 °C     -6°C      -7 °C

200       250      300      350      400       500

Fontos a begyújtás és a leállítás időpontja. Szélcsendes körülmények között a paraffingyertyák legalább 5 °C-kal képesek megemelni az ültetvény hőmérsékletét.

Fagyvédelmi gyertyék; forrás: https://froststop.eu/gallery/

Magyar találmány a ködsárkány (fog dragon ang.), amely lényegében egy traktorra szerelhető szalmabálás kazán. A meleg levegő a fagy ellen véd, míg a füst nem engedi „elszökni” a talaj melegét. További részletek itt!

E két utóbbi eljárás esetében tájékoztatni kell az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságot!

A légkeverés eljárás a talaj közeli hideg és a magasabban lévő, melegebb levegőrétegek összekeverésén alapul. A módszer csak akkor működik, ha  jelentősen magasabb hőmérsékletű légréteg található az ültetvény fölött (rendszerint 10–20 m-es magasságban). Kisugárzási fagy esetén hatásos. A szélgép a felső, melegebb légréteget az alsóba juttatja, így emeli az ültetvény hőmérsékletét, a levegő folyamatos keringetésével meggátolja a hideg levegő feltorlódását. 4-5 hektárnál nagyobb gyümölcsültetvényen a fixen beépített légkeverőt javasolják. Kiskertben kevéssé használjuk.

*Az auxinok növényi hormonok, amelyek befolyásolják a növények növekedését, fejlődését, a szár és a gyökér növekedésének irányításán túl a gyümölcsképződésben, a levél-és gyümölcshullásban is részt vesznek. Az egyetlen „valódi” természetes auxin hormon az indol-3-ecetsav.

**A földfelszín hőmérsékleti (infravörös) kisugárzása révén hőt veszít. A kisugárzási periódus az éjszakai órákban van napnyugta és napkelte között. Az éjszakai órákban a talajfelszín lehűl, ezzel egyidejűleg lehűl a vele érintkező levegő is.

További cikkek fagyvédelmi témában: Fóliák, hálók, szövetek alkalmazása a házikertben; Tavaszi fagykár a veteményesben