A nitrogén trágyázás haszna és mértéke

A vegetációs időszak előtt nekiláthatunk a talaj nitrogén trágyázásának. A nitrogéntrágyázás nem feltétlenül műtrágyázást jelent. Hiszen a komposzt talajba forgatásával máris növeltük a talaj nitrogénkészletét. Ha már ősszel beforgattuk a komposztot, helyesen jártunk el, de egy újabb érett komposzt adaggal tovább lendíthetünk a talaj tavaszi nitrogénszolgáltató képességén. Az érett istállótrágya szintúgy hasznos, de annak az ideje még inkább az ősz, hogy a talaj kellőképpen felkészülve várja az éhes növényeket. Most megtudhatja miért és mire kell odafigyelni nitrogén trágyázáskor.

Növények nitrogén igénye

A szilárd földkéreg alkotóelemei között nem szerepel a nitrogén. Viszont a növények szárazanyag tartalmának 1,5%-a nitrogén. A nitrogén nélkülözhetetlen építőköve a növényi szervezetnek, a fehérjék építőeleme, de sok más növényi anyag (pl. klorofill) alkotórésze is. A növények általában a talajból nitrát vagy ammónium formájában veszik fel.

A nitrogénbőség késlelteti a virágképződést és a termésérést, de serkenti a vegetatív fejlődést és fokozza a húsos szövetek gyarapodását a rostos szövetekkel szemben. A szövetek fellazulnak. Feleslegben a növények virágaikat elhullajtják, a levelek feltűnően sötét színűek lesznek, súlyosabb esetekben a levél széle, később az egész levél elhalványodik, majd elhal. A növény nitrogén tartalmának növekedésével párhuzamosan a faggyal, kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni  ellenálló képessége csökken.

Nitrogénhiány esetén, a növényen alulról felfelé a levelek fokozatosan megsárgulnak, majd elhalnak. A fiatal levelek jellegzetesen halványzöldek, illetve nem ritka esetben vöröses vagy élénk sárga színűek lesznek. A hajtás törpe növekedésűvé válik és merev tartású lesz. A talaj magas kálium- és túl magas, friss szerves anyag tartalma is vezethet a nitrogén relatív hiányához. (Nagy C/N arány érték áll elő. Ha nagy a szerves anyag tartalom, aminek a következménye a magas szén tartalom (C),  a talajba juttatott nitrogén (N) beépül a lebomló szerves anyagba humuszképződés közben, így csökken a növények számára felvehető nitrogén mennyisége. )

Nitrogén útja a talajban

A nitrogén legfőképp a légköri nitrogént megkötő baktériumok segítségével, és a szerves anyag maradványok pl. növényi maradványok (főleg fehérjék) bomlásával jut a talajba. A légköri nitrogént bizonyos talajlakó mikroorganizmusok ammónium ionokká alakítják, mások pedig az ammóniumot nitráttá oxidálják. Sőt megint mások, de most velük nem fogunk foglalkozni, csak a teljesség kedvéért álljon itt, a nitrátot nitrogéngázzá, az ammónium iont pedig ammóniává alakítva vissza is juttatják a nitrogént az atmoszférába.

Kertünk talajában a nitrogén részben szabadon vándorló ionok formájában, részben humuszhoz és a talaj ásványi anyagához (agyagásványok) kötődve található.

Nitrogén ionok a talajban

A szabadon mozgó nitrogén ionok részben a gyorsan vándorló, vízzel könnyen ki is mosódó nitrátok formájában, illetve részben a talaj alkotóelemeihez könnyen kapcsolódó, azokon megkötődő, de onnan leválni is tudó ammónium ionok formájában vannak jelen a talajban.

Az ammónium ionok nem csak a talaj szervetlen agyagásványaihoz tudnak kötődni, hanem a humuszhoz is. A talaj humuszanyagainak, valamin agyagásványainak felületei hazai viszonyok között negatív töltésűek, és magukhoz vonzzák a pozitív töltésű ammónium ionokat. Ezek egy része a talajalkotók felületéről újból leválhat, más részük beépülve a humuszba, agyagásványba, megkötődik, és a növények számára többé nem lesz hozzáférhető. A talaj humuszanyagaiból, agyagásványaiból akkor is kiszabadulhatnak ammónium ionok, amikor a talajban lévő humuszanyag maga, az időjárási körülményeknek és a mikroorganizmusok tevékenységének köszönhetően bomlik, átalakul, illetve az agyagásvány mállik. Ha sok a talaj szerves anyag tartalma, sok a pozitív töltésű felülete, akkor a kiszabadult ammónium ionok megint megkötődnek, egy részük oly módon, hogy idővel újra kiszabadul a humusz, az agyagásványok fogságából. Ez a körtánc addig folytatódik, amíg a növények gyökereihez jutva a növények beszippantják az ammónium ionokat, vagy azok át nem alakulnak nitrát ionokká. Azt tudnunk kell, hogy sok kertészeti növény a gyökerein keresztül nem ammónium iont, hanem nitrátot vesz fel.

A talajban szabadon úszkáló ammónium ionok nem sokáig maradnak ammónium ionok, mert levegős körülmények között a talajban oxidálódnak, és oxigén tartalmú nitrát ionokká alakulnak. A nitrát ionok azonban már negatív töltésűek, őket nem vonzzák a szintén negatív töltésű humuszfelületek, és a szintén negatív töltésű agyagásvány felületek, ezért a csapadékkal vagy öntözővízzel együtt vándorolni kezdenek a talajban. Szerencsés esetben, egy növény gyökeréhez jutva a vízzel együtt a növény gyökereibe jutnak, más esetben azonban elsuhanva a gyökérzóna mellett tovább szivárognak a vízzel együtt, a talajrészecskék között lefelé, amíg egy vízzáró réteget elérve el nem érkeznek egy összefüggő földalatti “folyóhoz” esetleg “tóhoz”, ami nem más, mint maga a talajvíz. A talajvíz valamilyen formában, pl. forrás képében táplálja a felszíni vizeket. A nitrát ionok tehát végső soron a felszíni tavakban vagy folyókban kötnek ki. Így történhet túltrágyázás esetén a felszíni vizek nitráttal való elszennyeződése.

Cikk ajánlat: Agyagos talajok tápanyag ellátása

Kiskertekben általában kijuttatható nitrogén műtrágya-hatóanyag mennyiség 10-20-(30) dkg/10 négyzetméter. A szükséges mennyiséget befolyásolja a talaj szerkezete, humusztartalma, a klíma, a megtermelni kívánt növény igénye.

Kiskerti nitrogén trágyázás

Természetesen kiskerti körülmények között kevésbé kell tartanunk attól, hogy nem megfelelő trágyázással elszennyezzük az élővizeket. Ám sok kicsi sokra megy!  Gondoljunk arra, mi lenne, ha minden szomszédunk, netán az egész régió ugyanebbe a hibába esne! Ha magunk nem is okozunk helyrehozhatatlan környezeti károkat, de az könnyen előfordulhat, hogy a nem megfelelő helyre, nem a gyökérzónába juttatott, nem a talajba forgatott, nem a megfelelő összetételű műtrágyát elveszítjük, és az növényeink helyett az altalajt és a talajvizet táplálja. Summa summárum, a helytelen nitrogén tárgyázást nem csak a növényeink, hanem a pénztárcánk és a környezetünk is bánja!

Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogy lehetőleg úgynevezett lassan ható műtrágyát használjunk, amiből fokozatosan szabadulnak ki a nitrogén ionok, lehetőleg nem azonnal nitrát formájában, ami elszáguld a csapadékvízzel, öntözővízzel, és csak egy véletlenszerűen a gyökérzónába keveredő kisebbség válik a növény hasznára. Egy hatóanyagú (mono) N-műtrágyák a következők: Ammónium nitrát, Pétisó, Linzisó, Mészammon salétrom, mikramid, karbamid. Ammónium nitrát helyett részesítsük előnybe a karbamid műtrágyát. A karbamidból kémiai átalakulást útján nitrát keletkezik, de ez a folyamat eleve lassítja nitrogén ionok talajba kerülését az ammónium nitrát műtrágyához képest. Nagyüzemi termesztésben figyelembe szokták venni a nitrogén műtrágyák talajsavanyító hatását is. Kiskerti körülmények között, szerves anyagokban gazdag kerti talajon azonban ennek kicsi a veszélye. A Magyarországi talajok zöme egyébként is inkább meszes, tehát kisebb az elsavanyodás veszélye. Hobbikertben jól használható például a Mikramid műtrágya. Ebben a nitrogén szintén amid formában van jelen. a műtrágya kiegészítésképpen mikroelemeket is tartalmaz. Fejtrágyaként (öntözővízzel kiadott tápoldat) és lombtrágyaként is adható. A műtrágyát még a vegetációs időszak megindulása, a kiültetések előtt dolgozzuk a talajba. Az összetett műtrágyák adásának az ideje ősz. De hobbikertben, kis területre nyugodtan használhatunk komplex tápoldatokat a nitrogén mono-trágyák helyett, amelyek lombtrágyázásra is alkalmasak. Ilyenek például a Péti Nitrokomplex által forgalmazott GENEZIS-PÉTISOL termékcsalád hobbi tápoldatai. A megfelelő tápoldat vagy műtrágya kiválasztásához kérjen szaktanácsot!

Cikk ajánlat: Gyeptrágyázás

Jól látható, nagy milyen nagy hasznot hajt a talaj komposzttal, szerves trágyával való feltöltése. Nem csak a talajszerkezet javítása okán, hanem azért is mert, a műtrágyából valamint magából a komposztból, szerves trágyából kiszabaduló nitrogén ionokat is képes visszatartani. A szerves anyagban gazdag talajban jól megy a nitrogén megkötődés-felszabadulás körjáték. A szerves anyagban gazdag, jól előkészített talajban az újra meg újra fogva tartott, majd eleresztett nitrogén, nagy rész, előbb-utóbb a gyökérzónába jutva növényink számára hasznosul, és a veszteség jóval kevesebb. Szerves trágyaként ajánlható az Unichem által forgalmazott Plantella ORGANIC szerves trágya kora tavaszi és ősz i kijuttatásra.

Cikk ajánlat: Komposztálás; A komposztálás elméleti alapjai