A komposztálás elméleti alapjai

Dr. Forró Edit a hobbikertész tanfolyam keretében tartott ismeretterjesztő előadása nyomán

A komposzt szó latin eredetű, compositus, jelentése: összetett, utalva a komposzt sokféle kiindulási anyagára, a komposzt humuszanyagainak változatos összetételére. A megfelelő minőséget biztosító sokféleséget leginkább a házikerti komposzt biztosítja. A komposztálás a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait és termékenységét javító eljárás, amelynek során humuszt állítunk elő. A komposztálás irányított humuszgyártás gyorsított körülmények között.

komposzt

A kultúrtalajok

A legtöbb kultúrtalaj a befolyásolt természetes termékenységű talajok csoportjába tartozik. A kultúrtalajokra a lebomlási folyamatok, az ásványosodás (szerves anyagokból szervetlen anyag képződés) jellemző, míg természetes körülmények között a bomlás és megkötődés egyensúlyban van. A kultúrtalajokból ugyanis eltávolítjuk a növényi maradványokat, a talajműveléssel pedig a talajban zajló folyamatokat az oxidáció, lebomlás irányába toljuk el. A kultúrtalajok ásványosodásának eredményeképpen felszabaduló (kis molekulájú) anyagok egy részét a növények felveszik, más részük azonban eltávozik a talajvízzel. Pedig ezekre az anyagokra folyamatosan szükség van a termesztett növények optimális tápanyagellátásának biztosításához. A műtrágyázás elterjedése időszakának hőskorában a szakemberek azt gondolták, hogy a növények megfelelő tápanyag ellátásához elég, ha a műtrágyával bevitt tápanyagokat visszapótolják. A gyakorlat azonban erre rácáfolt. A kultúrtalajok a műtrágyázás ellenére leromlottak. Ekkor terjedt el az a tapasztalatokon alapuló új szemlélet, hogy a talajban a szerves anyagot is vissza kell pótolni.

Szerves anyag visszapótlás

Ha a szerves anyag visszapótlása a nyers növényi maradványokra korlátozódna, a talajművelést, a vetés sikerét nehezítené. Más a helyzet a szerves trágyázással, amely a szerkezet javításon túl még növeli is a talaj humusztartalmát, és ezen keresztül a talaj termékenységét. Kiváló hatású például az érett szarvasmarha-, ló-, vagy istállótrágya. Ugyanilyen hatásos az érett házikerti komposzt is, a konyhai és kerti hulladékok hasznosításakor. Változatos összetétele segítségével a benne zajló folyamatok megközelíti a természetes folyamatokat, minél szélesebb skálája fordul elő a szerves hulladékoknak, annál hatékonyabban. A szerves hulladékon kívül szükség van némi agyagra is, ez lassítja a humusz talajlakó mikroszervezetek által történt gyors lebontását. Az agyag-humusz komplexek, hazai körülmények között, jellemzően kálcium-humátok (humátok lásd következő bekezdés). A szerves anyagok bomlását lassítják, időben eltolják, ezáltal hosszan biztosítják a növények tápanyag ellátását. Ezek a komplex vegyületek nagy molekulájúak, javítják a talaj szerkezetét is. A megfelelő morzsás szerkezet kialakulását segítik a talajban élő ásó, talajlazító állatok.

Korhadás – humusz képződés

A talaj legfőbb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy a kellő időben képes a növényeket vízzel és tápanyaggal, illetve levegővel ellátni, azaz a növények számára optimális feltételeket teremteni. A termékeny talaj az emberiség több évezredes történelme tapasztalatainak alapján a jó és bő termés záloga. Tapasztalati tény, hogy a Nílus fekete áradása után bőséges időszak következett Egyiptomban. A sötét szín a termékeny talaj velejárója. Ezt már az ókorban tudták. A rómaiak a sötét, termékeny földet nevezték humusznak.

A talaj és a humusz szavak egymástól elválaszthatatlanok a kertészkedők szótárában. A talajok termékenységénék legfőbb kifejezője a humusztartalom. Amikor a kerttulajdonos komposztot használ, mesterségesen próbálja pótolni a talaj humusztartalmát, amely egyébként folyamatosan csökkenne kertje talajában.

A humuszképződés a természetes talajokra (nem kultúrtalajok) is jellemző. A humusz keletkezésének első lépése paradox módon éppen a lebomlás. Az aerob baktériumok által termelt és az elhalásuk után képződő huminsavak a talajoldat kalciumionjaival humátokat képeznek. A környezeti adottságok, környezeti hatások különböző talajképződési folyamatokhoz vezetnek. A különböző típusú talajokra eltérő humuszréteg vastagság és összetétel jellemző. A legjobb minőségű talajok a csernozjom talajok (magyar fordításban fekete föld). ezek rendelkeznek a legvastagabb és legjobb minőségű humuszréteggel.  A humuszosodási folyamat a talaj mélyebben fekvő része felé fokozatosan csökken, tehát a csernozjom talajokban a humusztartalom a mélységgel együtt fokozatosan csökken.

A mesterséges humusz készítés, azaz komposztálás során, a megfelelő technológia betartásakor, először oxigént igénylő korhadási folyamatok (oxidáció) zajlanak, ennek eredményeképpen széndioxid, szervetlen anyagok keletkeznek, miközben hő szabadul fel. Ezt követi a humuszosodási folyamat, amikor a talajlakó mikroszervezetek tevékenységének eredményeképpen nagy molekulájú humátok keletkeznek. A ma is elfogadott klasszikus felosztás szerint a humusz egymáshoz hasonló, különböző hosszúságú molekulacsoportokból áll: fulvosavak (kis molekulatömegű, sav jellegű vegyületek.), huminsavak (nagyobb molekulatömegű, polimerizált sav jellegű vegyületek), huminanyagok (oldhatatlan polimerek).

A humusz agrokémiai szerepe

A humuszanyagok agrokémiai funkciói közül ki kell emelni fizikai hatását. Sötét színük előnyösen befolyásolja a talaj hőgazdálkodását (melegedés, lassú hűlés). Nagy a vízmegkötő képessége, ezért pozitívan befolyásolják a talaj vízmegtartó képességét. A kalciummal kötődve (koagulálva) a növények számára megfelelő talajszerkezet kialakítását segítik (morzsalékos).

A talaj humusztartalma közvetlen és közvetett tápanyagforrás. Pl. a talaj nitrogén tartalmának 98%-a a humuszanyagokhoz kötődik. A humuszanyagokon megkötött tápanyagok (nitrogén, foszfor, kalcium, magnézium stb) egy része a körülményektől függően vagy leválik vagy megkötődik. Így nem csak hozzáférhetővé teszi a tápanyagot, hanem tárolni is képes azt. Más esetben a kötődés olyan erős, hogy a tápanyag a növény számára már csak nehezen hozzáférhető.

A humuszanyagok fontos tulajdonsága, hogy növeli a talaj biológiai aktivitását, serkentőleg hat a talajéletre. További jótékony hatása, hogy megköti a növényvédő szereket, toxikus anyagokat.

Barna, száraz-; zöld, nedves anyagok

A komposzt minősége függ a komposztkészítésekor használt barna, száraz, és zöld, nedves anyagok megfelelő arányától. A barna, száraz anyagok (ágnyesedék, fakéreg) adják a komposzt struktúráját, lazítják a komposzthalmot. Jellemzőjük a komplex humátok kialakulásához elengedhetetlen magas széntartalom. Nehezen bomlanak. A nitrogénben gazdag, magas víztartalmú, zöld anyagok nitrogénben gazdagok. A nitrogén a humuszképzés során táplálja a kémiai átalakítást végző mikroszervezeteket. Gyorsan bomlanak.

Rothadás

Nem megfelelő komposztkezeléskor (nem megfelelő arányú, nem megfelelően forgatott, befülledt hulladék) a hulladék anyagok korhadása helyett rothadás történik. Ekkor nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oxigén, ezért széntartalmú szerves savak keletkeznek, végső soron a szénből metán, a nitrogénből ammónia keletkezik. Az így képződött biogázok a komposztálás folyamán nem hasznosulnak, az életfolyamataik fenntartásához oxigént és nitrogént igénylő mikroszervezetek elhalnak, megszűnik a humuszképződés.

A gyakorlati komposztálásról itt olvashatsz!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!